iPon Hírek

Hogyan lett foltos a macska?

Dátum | 2012. 09. 25.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A házimacskák mintázatukban gyakran emlékeztetnek vadon élő rokon fajaik képviselőire ‒ fekete, csíkos vagy éppen homokszínű bundájuk segít a kisebb-nagyobb vadászoknak beleolvadni a környezetükbe. A macskafélék mintázatának evolúcióját kutatók elől a legutóbbi időkig az ezt meghatározó gének is éppígy elrejtőztek. Egy most megjelent kutatás azonban egy olyan génmutációt tárt fel, amely mind a házi macskák, mind pedig a gepárdok genomjában megtalálható, és megmagyarázhatja, hogyan lettek csíkosak vagy éppen foltosak a macskák.

 
A cirmos cica egyenletes, jól megfigyelhető csíkjai a legelterjedtebb mintázatok közé tartoznak. Egyes fajtáknál azonban a csíkok inkább elnyúlt, örvényszerű formákra emlékeztetnek. Az ilyen, házimacskák esetében gyakorta megfigyelt „foltok” a vadonban ritkaságnak számítanak. Olyannyira így van ez, hogy az ilyen mintázattal rendelkező gepárdokat sokáig önálló alfajnak tekintették, királygepárd néven különválasztva ezeket jóval gyakoribb, pöttyös mintázatú társaiktól.
 
A mintázati eltérésért felelős gén megtalálása érdekében egy nemzetközi kutatócsoport csíkos és foltos vadmacskák genomját kezdte vizsgálni. A keresés során rábukkantak egy génre, amelyről nagyon keveset tudni azon túl, hogy egy olyan enzim termelődéséért fele, amely közeli fehérjéket vág fel. A szakértők úgy találták, hogy a foltos macskák mindegyike a gén mindkét kópiájában mutációkkal rendelkezik, míg a csíkos bundájú egyedek genomjában legalább egy mutáció nélküli másolat található. A jellegzetes mutációkat a királygepárdok azonos génjében is megtalálták, ami megerősítette azt a gyanút, hogy a Taqpep névre keresztelt génben megfigyelt mutációk hatására lettek a hagyományos csíkokból foltok.

 
A gepárdokon végzett további vizsgálatok azt is megmutatták, hogy a Taqpep nem kontrollálja a színeket, a fekete színű szőrszálak megjelenéséért egy másik gén, az Edn3 felel. A szakértők ezt követően azt kezdték kutatni, hogy vajon a két gén együttműködése eredményezi-e a mintázat megjelenését. Ennek kiderítésére különböző fejlettségi fokon álló macskaembriókat vizsgáltak meg, és úgy találták, hogy a mintázat csak a szőr kinövésének megkezdődése után kezd megjelenni, a fejlődés hetedik hetében. A Taqpep szintje viszont folyamatosan emelkedik az embrionális fázisban. A kutatók szerint az egyedfejlődés nagyon korai időszakában a Taqpep meghatározza, hogy csíkos vagy foltos lesz-e az állat, és a továbbiakban ennek alapján szabályozza az Edn3 kifejeződését. A Taqpep korai meghatározó szerepének köszönhető az is, hogy egy-egy egyed csíkjainak vagy foltjainak száma nem változik annak élete során, ellentétben a hasonló mintázattal rendelkező nem emlős fajokkal.
 
Nagyon érdekes ezen útvonalakat felderíteni a genetika segítségével, mondja Stephen O’Brien, a tanulmány egyik szerzője. A kutatók persze számos további rejtély ügyében nyomoznak. Érdekes például, hogy a macskák hogyan képesek olyan rengetegféle színű utódot produkálni, és az is kérdéses, hogy a foltokat eredményező mutáció miért nem tűnt el pár generáció után a vadonban. O’Brian szerint egyáltalán nem biztos, hogy a Taqpep ezen változatának egyetlen hatása a bunda mintázatának megváltozásában nyilvánul meg. „A nagymacskák vadásznak, ahol a rejtőzködés fontos lehet ugyan, de nem feltétlenül szükséges a túléléshez” ‒ véli a kutató, aki szerint a gén mutálódott változatának talán bizonyos betegségekkel szembeni jobb ellenálló képesség lehet az eredménye, ezért nem tűnt el a generációk során. Ezt arra alapozza, hogy a Taqpep azon gének családjába tartozik, amelyek általában egyéb funkcióik mellett az immunitás kialakulásában is fontos szerepet játszanak.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. GyaxyBoy
2012.09.25. 19:42
kurva jó! Nekem is kell ilyen mintázatú macska!!!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. benczeb90
2012.09.25. 20:40
Aki igazán szereti az állatokat, annak nem lényeges, hogy milyen a mintázata. Akik meg csak arra gerjednek, hogy cuki aranyos irányítható csöppség legyen az állat, azok szokták az idill megszűnése után utcára tenni őket. Aki igazán jót akar tenni, az az utcáról fog be csapdával, vagy befogottat fogad örökbe, és nem pedig úgy válogat, mint egy kisgyerek, hogy így vagy úgy nézzen ki (mint a képen) és ilyen vagy olyan legyen (mint a tévében)..., netán fajtiszta legyen...a kinézetnél sokkal lényegesebb a szimpátia, ami nem ránézésre megy.

Hogy fikáztuk a télen az idei F1-es kocsikat, hogy milyen ocsmány az orruk. A második versenyhétvégén már szó se volt róla. Csak hogy párhuzamot vonjak.

A cikk meg érdekes! Jövő félévben lesz genetikám oshit
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Shinjiii
2012.09.26. 08:08
benczeb90:

De ha menhelyről fogadsz be pl. akkor is felajánlják, válogass belőlük. Akkor ez nem ugyanaz?
Nem feltétlen kell erre következtetni, mert neki tetszik ez, vagy az a fajta. Te is azt eszel, aminek jó az íze. Vagy te például elrágod a parkettát is?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!