iPon Hírek

Hónapokig nem szállnak le a havasi sarlósfecskék

Dátum | 2013. 10. 14.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

2011 szeptemberében három havasi sarlósfecske számos társával a levegőbe emelkedett Afrika délnyugati részén, hogy majdnem 200 napi utazás után megérkezzen a Földközi-tenger térségébe. A három madár mindössze annyiban különbözött többi fajtársától, hogy Felix Liechti, a Svájci Ornitológiai Intézet munkatársa aprócska szenzorokkal látta el őket. Maga a szakértő is megdöbbent, amikor szembesült az összegyűjtött információkkal: úgy tűnik, hogy a madarak a közel 7 hónapos utazás alatt végig a levegőben tartózkodtak. Repülés közben ettek és aludtak, és bár az érzékelők jellegéből adódóan elképzelhető, hogy néhányszor mégis leszálltak út közben, ezek a pihenők nagyon ritkák lehettek, és sosem tartottak pár percnél tovább. A sarlósfecskék hosszú szárnyaiknak köszönhetően a repülés igazi mestereinek számítanak. A sarlósfecske-alakúak rendjének rendszertani neve (Apodiformes) az apus latin szóból származik, amely lábatlant jelent, utalva arra, hogy a rendbe tartozó madarak kicsi, csökevényes, leginkább csak kapaszkodásra alkalmas lábakkal rendelkeznek. Ahogy az elnevezésből is kitűnik, a közhiedelem régóta úgy tartja, hogy a sarlósfecskék életük túlnyomó részét a levegőben töltik, és gyakorlatilag kizárólag a fészkelés időszakára szállnak le. Mindeddig azonban senkinek sem sikerült igazolnia ezeket a feltevéseket. Liechti volt az első, aki konkrét egyedek megfigyelésére vállalkozott. Hat Svájcban befogott példányt látott el könnyű szenzorokkal, majd szabadon engedte őket. A madarak Afrikába repültek, majd tavasszal hazatértek, a szakértőnek pedig sikerült hármukat újra befognia. Az érzékelők négy percenként rögzítették a madarak aktivitását, testhelyzetét és a környezet megvilágítottságát, így Liechti szinte percre pontosan rekonstruálni tudta, hogy mit csináltak az állatok az eltelt hónapokban.

Az adatsor alapján indulás előtt a madarak leginkább napközben repültek, éjszakára pedig leszálltak és faágakba vagy sziklákba kapaszkodva pihentek. Hasonlóan telt az Afrikába vezető út is, bár az idő múlásával egyre több éjszakai repülést iktattak be a fecskék. A telelőhelyre érve azonban viselkedésük alapvetően megváltozott: a madarak éjjel-nappal gyakorlatilag folyamatosan a levegőben tartózkodtak. Liechti szerint ez azért is meglepő, mert a havasi sarlósfecskék meglehetősen nagytestű madarak, majdnem kétszer akkorák, mint a közönséges sarlósfecskék, és szárnyfesztávolságuk akár az 57 centimétert is elérheti. Úgy tűnik azonban, hogy a madarak valamilyen módon képesek mindenféle tevékenységüket a levegőben is végrehajtani, ideértve az alvást is. Liechti szerint elképzelhető, hogy a sarlósfecskék a delfinekhez hasonlóan képesek agyuk féltekéit felváltva pihentetni, így gyakorlatilag folyamatosan ébren maradhatnak. Az úszás ugyanakkor sokkal kevesebb precizitást és energia-befektetést igényel, mint a repülés, amelynek során folyamatosan aktívan mozogni kell, és állandóan apróbb módosításokat kell eszközölni. Az sem világos, hogy miért maradnak folyamatosan a levegőben az állatok. Elképzelhető, hogy csak így képesek beszerezni a kellő mennyiségű táplálékot, nagyobb biztonságban érzik magukat a ragadozóktól, vagy éppen a felszín közelében repkedő, kórokozókat hordozó moszkitókat akarják ilyen módon elkerülni. A pontos okot egyelőre senki sem tudja, mindenesetre egyértelműnek tűnik, hogy az afrikai tartózkodás alatt a levegőben maradás valamilyen jelentős előnnyel jár, ami viszont az északi féltekén nem áll fenn, hiszen ide visszaérkezve ismét hosszabb időszakokat töltenek a felszínen a madarak.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

9. jozsefm
2013.10.14. 20:21
Érdekes téma, köszi a cikket!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. I.Jozsef83
2013.10.14. 22:22
Az oké , hogy az agy két részre van osztva és felvátva használja , de a fizikai fáradtság ?? Nemá , hogy nem kell nekik pihenniük sem vagy dupla izomzattal is renelkeznek ? Nagyon-nagyon érdekes a dolog . Kicsit tüzetesebben is megvizsgálhatnák , testfelépítés izomzat stb ... Ja meg , hát azért vízre is van szükségük , vagy azt is a levegő páratartamából szűrik ki valahogy ? Nem semmi egy szárnyas . Jó lenne felboncolni , miféle tüdővel rendelkezhetnek ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Terror
2013.10.14. 22:28
Felvenni egy adott testhelyzetet és vitorlázni a levegőben kb. annyira fáradságos egy madárnak, mint neked ülni egy széken.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. jozsefm I.Joz...
2013.10.14. 22:35
A vizet felvehetik a táplálékkal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. tokyofej I.Joz...
2013.10.15. 00:26
Pl a rekeszizom is pihen, minden lélegzetvétel között. A szív ugyanígy pihen minden dobbanás között. A madarak mellizma és légzése pedig már önmagában is különleges az állatvilág többi, nem repülő fajához képest. Simán elképzelhető.
Ezt is megtaláltam közben, így már minden világos:
"Az Észak-Amerikában élő, 15-20 cm hosszúságú flótázó fülemülerigó - amikor vándorútra kel - napjában több százszor is rövid időre (néhány másodpercig) szunyókál. A vándormadarak számára ezek a rövid alvások elegendőek."
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. crowly
2013.10.15. 07:57
Vízi emlősöknél is van ilyenféle alvás. Mivel hogy levegőt vegyenek a felszínre kell menni, ezért az alvást rövid darabokban valósítják meg. Az agyuk egyszer alszik, aztán vezérli az izmokat, hogy pozícióban tartsa az állatot, majd megint alszik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. zotyesz
2013.10.15. 14:29
Inni tudnak repülés közben a vízfelszínről, úgy "súrolják" a vizet. Más kérdés, hogy a tenger felett hogy csinálják, bár az átkelés nem tart nekik nagyon soká, lehet, hogy addig nem isznak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. kisza25
2013.10.16. 09:00
nem semmi milyen szinten képes az állatvilág alkalmazkodni a környezetéhez
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. tofalvip
2013.10.21. 09:48
Ezt csináljátok utánunk, emberek!
(biomimetika, mi?)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!