iPon Hírek

Hónapokra leállhat az orosz űrrepülőtér

Dátum | 2013. 07. 05.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az orosz űrügynökség ideiglenesen felfüggesztette a Proton hordozórakéták használatát, így jó néhány tervezett kilövés elmaradhat, illetve halasztásra kerülhet a következő hónapokban. A döntésre azt követően került sor, hogy hétfőn nem sokkal a start után felrobbant és a felszínbe csapódott a rakétatípus egyik példánya. A hordozónak az orosz fejlesztésű helymeghatározó rendszer, a GLONASS három új műholdját kellett volna pályára állítania, így a megsemmisült rakomány értéke megközelíti a 200 millió dollárt. Ami viszont még jelentősebb probléma: 2010 decembere óta ez az ötödik alkalom, hogy végzetes meghibásodás lépett fel egy Proton rakéta indítása során. A balszerencsés sorozat egy hasonló kudarccal kezdődött, az első alkalommal ugyanis szintén három GLONASS-műhold semmisült meg a hordozórakéta felrobbanásakor. Az első Proton rakétát 1965-ben lőtték, fel így a típus minden idők legsikeresebb nehéz terhek szállítására alkalmas hordozójának nevezhető. Mint az oly sok más rakéta esetében is előfordult, az eszközt eredetileg nem űrbéli szerepre szánták, hanem 100 megatonnánál nagyobb nukleáris robbanófejek célba juttatására. Az űrbéli használat megkezdését követően is nagyon sokáig titokban tartották pontos felépítését, a nagyközönség először 1986 februárjában, a Mir űrállomás központi moduljának fellövéséről sugárzott tévéközvetítés során találkozhatott vele. A hordozórakéta napjainkban használatos verziója, a Proton−M 2001 áprilisa óta van használatban.
Az elkövetkező hetekben egy orosz kormánybizottság kezdi kivizsgálni a baleset pontos körülményeit, és ennek a vizsgálatnak az előrehaladásától függ, hogy mikor emelkedhetnek újra a magasba a hordozórakéták. A hétfői kilövés során a rakéta 2,5 kilométerre a startállástól csapódott a földbe, 200 méter átmérőjű krátert hagyva maga után. A robbanásban 600 tonna toxikus összetételű üzemanyag égett el, és bár egyelőre úgy tűnik, hogy az eső megakadályozta a mérgező füst szétterjedését, teljes bizonyossággal még nem lehet állítani, hogy elmúlt volna a környékre leselkedő veszély. A Bajkonurhoz legközelebb fekvő település nagyjából 60 kilométerre található, így a szennyeződés leginkább magát az űrközpontot fenyegeti. A szakértők szerint a méreganyagok feltakarítása miatt legalább két hónapra mindenképpen is leállt volna az űrrepülőtér működése, a szünet azonban a vizsgálóbizottság tevékenykedése miatt ennél tovább is elhúzódhat. A tervezett kilövések közül biztosan elmarad a július 20-ra ütemezett következő start, ekkor ugyanis ismét egy Proton hordozórakétát indítottak volna, amely az Astra 2E távközlési műholdat állította volna pályára. A takarítási munkálatok miatt jelentős késést szenvedhet a július 27-re tervbe vett kilövés is, az indítani szánt Progress teherűrhajó a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) vitt volna utánpótlást. A legközelebbi emberi utasokat is érintő rakétaindítás szeptember 25-re van ütemezve, a Szojuz–36 a tervek szerint új legénységet szállít az ISS-re. Az oroszok reményei szerint ez utóbbi küldetés már halasztás nélkül útjára indulhat.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

7. chris-v
2013.07.05. 08:31
Azért az elgondolkoztató, hogy ezt eredetileg atom töltetek célba juttatására használták és ilyen hiba előfordulhat
Egy elméleti kérdés csak: Mi van ha háború van és pont egy atom töltetet szeretnének célba juttatni és akkor történik kegy ilyen baki? Nem 200 méteres kráter maradna az tuti!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. deviant01
2013.07.05. 08:51

Úgy tudom véletlen elműködés ellen ezerféleképpen be vannak biztosítva az atomtöltetek, a hidegháború alatt volt a praxisban atombombával lezuhant repülőgép, kigyulladt rakétasiló, stb.. de atomrobbanás soha nem következett be. A radioaktív anyagok persze kiszóródnak és beszennyezik a környezetet. A másik az, hogy a begyújtásuk sem egyszerű ezeknek a szerszámoknak, ha nem pontosan a tervezett módon történik, akkor nem jön létre a láncreakció.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. jozsefm
2013.07.05. 09:11
Talaltak valami koltseghatekony beszallitot!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Supra
2013.07.05. 09:18
Ezt hívják járulékos vesztességnek :-)

Ez annó a Szovjet Únióban akkor még senkit nem érdekelt. Valamint ettől nem lenne atomrobbanás, max piszkos bomba - azt meg majd eltakarítják a politikai fogjok. Nem ismerem a technikai részleteket, de simán lehet, hogy maga a bomba sértetlenül átvészel egy ilyen becsapódást.

Egyébként nem tudom a kilövések számát, de mondjuk 100-ból 5 nem olyan vészes...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. AgeOfVampi...
2013.07.05. 10:10
A kritikus tömegnél jóval kisebb adagokból többet pakolnak be, és amíg ők nem akarják működésbe hozni, addig biztos nem is fog robbanni, a szovjet tudósok sem voltak őrültek, hogy megkockáztassák a sok ezer rakétájuk felrobbanjon a seggük alatt. Amúgy meg, mint írja is, ez már egy sokkal újabb, űrmissziókra javított változata, felteszem némileg bonyolultabb is lett, és hát úgy könnyebb hibázni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. m-a-r-i-u-...
2013.07.05. 19:21
Inkább nézzük a dolgok jó oldalát, most már van 3 darab föld alatti műholdjuk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. sensorprim...
2013.07.07. 22:35
Tehát a kráter megalkotásának költsége méterenként egy millió.
Mintha a magyar útépítésről szólna, vagy a 4-es metrórol
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!