iPon Hírek

Idegen közöttünk – a bordásmedúza

Dátum | 2014. 05. 26.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A bordásmedúzák idegrendszerének legújabb vizsgálata alaposan felforgatja mindazt, amit az állati szervezetek összetettségének kialakulásáról hittünk. A Ctenophora törzs képviselői olyannyira nem illenek bele az eddigiek során felvázolt képbe, hogy a szakértők szerint teljesen külön utakon fejlődtek. A Floridai Egyetem kutatói éppen ezért azt javasolják, hogy a bordásmedúzák evolúcióját ezt követően teljesen különállónak kellene tekinteni az összes többi állat fejlődésétől. „Rendkívül ellentmondásos a helyzet” – mondja Leonid Moroz, a kutatás vezetője. „Ezek az állatok komplex idegrendszerrel rendelkeznek, ugyanakkor egy minden más állattól teljesen eltérő kémiai nyelvet használnak annak működtetéséhez.” Moroz és kollégái 2007-ben vágtak bele a bordásmedúzák egyik faja, a Pleurobrachia bachei genomjának szekvenálásába. Az érdekes formája miatt tengeri egresnek is nevezett faj tagjai 19 523 génnel rendelkeznek, vagyis nagyjából akkora a génállományuk, mint az emberé. Az elmúlt évek során a kutatócsoport tíz további bordásmedúza faj genomját is szekvenálta, majd összehasonlították a génállományokat az állatvilág néhány más tagjának genomjával is.
A nagy meglepetés akkor következett be, amikor a kutatók az idegrendszer fejlődéséhez és működéséhez kapcsolódó génekhez értek. Kiderült ugyanis, hogy a bordásmedúzák genomjából számos olyan gén hiányzik, amelyet mindeddig létfontosságúnak tartottak a kutatók a neuronok kialakulásához és működőképességük biztosításához. Egyebek mellett nincsenek meg a medúzák génállományában azok a szekvenciák sem, amelyek az idegsejtek őssejtekből való átalakulásához szükségesek. Az embrionális fejlődés során az embertől, a légyen át a csigáig csaknem minden állatban ugyanazok a gének aktiválódnak az idegrendszert kialakító őssejtekben, így válnak neuronokká ezek a sejtek. A bordásmedúzákból azonban ezek a gének hiányoznak. Neuronjaik viszont vannak, ami arra utal, hogy bennük valamilyen másfajta „recept” alapján készülnek az idegsejtek, mint az állatvilág más képviselőiben. A neuronok sajátos fejlődése azonban csak egy a meglepő tények közül. Kiderült ugyanis, hogy a bordásmedúzák egészen más neurotranszmittereket is használnak idegrendszerük működtetése során. A más állatokban használatos ingerületátvivő anyagokat kódoló gének ugyanis szintén hiányoznak a genomból vagy nem aktívak. Az egyetlen kivételt a glutamát jelenti, ennek génje működik a bordásmedúzákban is.
A medúzák nagy mennyiségű különböző receptort hordoznak idegsejtjeik membránjának felszínén, amelyek Moroz szerint sajátos neurotranszmittereik érzékelésére szolgálnak. Hogy pontosan milyen anyagok is ezek, azt egyelőre nem tudni, de a kutatók úgy vélik, hogy az állatok idegrendszere összesen 50−100 különféle ingerületátvivő molekulával operálhat, hasonlóan az emberi agyhoz. Összességében a szakértők szerint minden jel arra mutat, hogy a bordásmedúzák egy teljesen más evolúciós útvonal eredményei, mint az állatvilág többi tagja. A kutatócsoport új elméletének értelmében a legkorábbi állatoknak egyáltalán nem volt idegrendszerük, hanem sejtjeik közvetlenül érzékelték a környezet változásait, és szükség esetén ezekről üzeneteket tudtak küldeni szomszédaiknak is. Pár millió év elteltével aztán az üzenetküldéshez használt jelzőanyagok és receptorok egy kezdetleges idegrendszer építőköveivé váltak. A fejlődés azonban ezen folyamat során kettéágazott: az egyik irányt a bordásmedúzák képviselik, a másikat pedig a többi állat. Ha a teória igaznak bizonyul, a szétválásra rendkívül régen, több mint 550 millió éve került sor, ennyi idősek ugyanis a legrégebbi ismert bordásmedúza fosszíliák. Ez egyben azt is jelentené, hogy a törzs előbb vált külön az állatvilág többi részétől, mint a jóval egyszerűbb felépítésű szivacsok.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

19. vorosokt
2014.05.26. 16:51
érdekes cikk
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. I.Jozsef83
2014.05.26. 17:34
A bordásmedúzák idegrendszerének legújabb vizsgálata alaposan felforgatja mindazt, amit az állati szervezetek összetettségének kialakulásáról hittünk.

Azaz nem mi , hanem a TUDÓSAINK . Mi csak vagy elhissszük az állításaikat vagy nem - illetve kétségekkel .

Rendkívül érdekes a cikk és példaértékű . thy

„Rendkívül ellentmondásos a helyzet” – mondja Leonid Moroz, a kutatás vezetője. „Ezek az állatok komplex idegrendszerrel rendelkeznek, ugyanakkor egy minden más állattól teljesen eltérő kémiai nyelvet használnak annak működtetéséhez.”
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. kiskoller
2014.05.26. 21:43
"Azaz nem mi , hanem a TUDÓSAINK . Mi csak vagy elhissszük az állításaikat vagy nem - illetve kétségekkel ."

Nem tudom, hogy te hogy vagy vele, de számomra ez a cikk pont amellett érvel, hogy miért is ésszerű a tudósoknak hinni, és miért butaság ennek ellenkezőjét tenni. Ne feledd, a tudósok sohasem azt állítják, hogy ">Ez< van", hanem, hogy "az eddigi adatok alapján az a legészerűbb feltételezés, hogy >ez< van"
Nyílván nem biggyesztik oda minden egyes állítás/mondat mellé ezt a részt, fölöslegesen senki sem beszél. Ennek evidensnek kell lennie, hisz mindenki tanult alapszintű tudományfilozófiát az iskolában.

Most változtak az adatok, hiszen megtudtuk, hogy ezek a medúzák pontosan milyen anyagokat használnak az idegrendszer működéséhez, és milyen génekkel rendelkeznek. Így változott a feltételezésünk, amelyet a legésszerűbb feltennünk, így most ezt a módosított feltételezést kezeljük állításként, később tényként, ha megbizonyosodtunk arról, hogy semelyik másik feltételezés még közelébe sem érhet, csak az ésszerűségüket vizsgálva természetesen.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. maverick20...
2014.05.26. 23:05
Ipon! Én így szeretlek! Elég gyakori látogató, olvasó vagyok itt, mindig találok csemegézni valót.. most sincs ez másképp! Egy újabb érdekes cikk!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Pandion
2014.05.27. 09:54
kiskoller +1!

I.Jozsef83 : csak egy példa arra, hogy mi az amit hiszünk és mi az úgy mond objektív tény, én eddig tuti biztos voltam benne, hogy az autóm fényezése metál kék, erre a minap belenéztem a forgalmiba, és kiderült, hogy (acél) szürke! Eddig biztos voltam benne, de kiderült, hogy csak azt hittem, hogy kék, mert nem is az!
Épp ezek az eredmények adnak létjogosultságot a folyamatos kutatásoknak, mert amit eddig tényként kezeltünk, kiderülhet, hogy csak hittük...

Jó a cikk, jó a kutatási téma. Az jutott eszembe, hogy vajon hány hasonló élőlénycsoport van még amit még nem kutattak de majd egyszer hatalmas meglepetést fog okozni?!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Smooth44 kisko...
2014.05.27. 10:39
És mi alapján véled azt ésszerűnek? Csak nem korábbi, már elfogadott felvetések alapján?

Pandion:
kiderült, hogy amiben eddig biztos voltál, az téves? Miért, mert a hivatalnokok, akik forgalombahelyezeték annyira rohadtul relevánsak a szín meghatározásakor? Ha a forgalmiban az áll, akkor az szentírás?
Havromnak volt egy zöldes árnyalatú autója (azért mondom így, mert egyébként nálam is közelebb áll a zöldhöz, és minden hasonló színű tárgyat zöldnek hív az emberek 99%-a), de ő mindig kijavított, mert a forgalmiban az szerepelt, hogy kék

A középkorban biztosak voltak benne, hogy a Föld lapos. Aztán nagy nehezen elfogadták, hogy gömb. Majd 1000év múlva jót röhögnek rajtunk, hogy gömbnek (geoidnak) neveztük, miközben egy párhuzamos univerzumokon átívelő cső forma, csak jelenleg a primitív szemünkkel csak ilyennek látjuk
És majd elhisszük azt is.

Házi vízilovak...

Persze ettől még örülök ezeknek a felfedezéseknek, érdekességként elolvasom. Sosem fogjuk még csak megközelítőleg sem ismerni a microkörnyezetünket, pláne nem a bolygónkat, vagy az univerzumot. Túl szűk keresztmetszeten át vizslatjuk. De érdekes olvasni, hogy épp mire döbbennek rá. És ha ezeket a felfedezéseket valahogy ki tudják aknázni, és valami sokkal emberibb, hétköznapibb felhasználásba át tudják ültetni, az már éppen tökéletes
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. kiskoller Smoot...
2014.05.27. 11:53
"És mi alapján véled azt ésszerűnek? Csak nem korábbi, már elfogadott felvetések alapján? "

Igen, illetve a tények alapján. Tudod, van a valóság, amely azon élmények, érzékszerveinkkel felvett jelenségek, amellyekkel mindenki egyetért, mindenkinek azonosak. Te látsz egy piros madarat, én is látok egy piros madarat, mindenki más lát egy piros madarat, tényként kezeljük, hogy ott az egy piros madár.

Aztán a tények ismeretében gyártunk feltétezéseket, hipotéziseket, majd ha azok közül némely kiállja az előre lefektetett teszteket akkor ezeket is kvázi tényként kezeljük. Azért különválasztjuk az élményeket (ezek tények) a köré kreállt rendszerektől (teóriák), hisz tényeken és teóriákon különböző módon kell vitázni.

(Ilyen "tesztek" az alábbiak: ne legyen ellentmondásos az eddigi tényekkel, minnél kevesebb új dolgot hozzon be a rendszerbe (~Occham's razor), ne csak az eddigi, múltbéli eseményeket magyarázza meg, hanem képes legyen "jósolni" is, legyen konzisztens az új adatokkal is, logikailag legyen helyes stb stb)

Így működik a tudomány, és így működik minden értelmes, ésszerű ember is.

A tudomány csupán ennek a módszernek a kikristályosodott, rendszerett verziója
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. agyturbini...
2014.05.27. 12:15
Hozzafuzni valom lenne...Amit leirtatok az szep de kik fektetik le a rendszer alapjait? Emberek szubijjektiv mercek alapjan...Mert ugye a szintevesztonek, NEM is piros az a madar....Es Nem hinnem a szintevesztot hulyenek, vagy fogyatekosnak, vagy tudomanyokban analfabetanak, csak neki mas az erzekelese, ami nem zarja ki hogy igaza legyen. Egyszeru pelda, tudoscsoport egymastol fuggetlenul ugyan azt kutatja, milyen hatasa van a CO-nak a kornyezetre, az egyik kutatocsoport akit koolaj lobbi penzel arra a kovetkeztetesre jut, hogy a vilag leghasznosabb dolga, hiszen a fak CO dus kornyezetben 2X olyan gyorsan nonek, es a fokozott UV sugarzas is javitja az anyagcseret, sot Ozonkepzo hatasa van a legkorben, a masik kutatocsoport meg halalos mergenek tartja hiszen no az atlaghomerseklet uveghazgaz leven, mergezo vegyulet belelegezve a melegveruek tobbsegere nezve, de talan meg a tobbiekre is. Kinek van igaza? Vagy kinek akarunk hinni?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. CyberPunk6...
2014.05.27. 12:53
A színek nem jó példák. Mert lényegtelen, hogy te vagy a színtévesztő vagy bárki milyen színűnek látja. A lényeg, hogy milyen hullámhosszú a visszavert elektromágneses sugárzás, és az egy objektív tény. Totál lényegtelen, hogy annak mi a zöld, kék, uv, vagy akármilyen nevet adtuk. Meg tudjuk mérni, és az objektív tény.

A mondanivalót értem, de a szín rossz példa.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. kiskoller agytu...
2014.05.27. 13:10
Akkor a tényekkel vannak problémák. Mások máshogy látják a madarat, először ezt kell tisztázni, még mielőtt a teóriákon vitáznánk. Ez általában nem szokott probléma lenni, a tudósok hamar megegyeznek abban, mi a korrekt, helyes adat, és mi a rosszul kivitelezett kísérlet/megfigyelés eredménye.

Vitázni az ebből levonható következményeken szoktak, egy darabig. Aztán ebben is megegyeznek, ami addig nem változik, míg nem jön egy, ezt megdöntő adat (ahogy itt a medúza idegrendszere egy új adat, aminek a régi elmélet ellentmond)

A média felfújja a tudósok egyet nem értését, közben a globális felmelegedésben a tudóstársadalom 97%a egyetért. (Ha már szóbahoztad. Forrás)

Nyílván az akadémikusok is emberek, őket is meg lehet vesztegetni, lassan változtatnak véleményt, az öregek beszűkülnek, itt is erős a tekintély, hisz ez is emberek társasága. Ellenben a tudomány gyomlálja ki ezeket a hibákat a legjobban, leghatékonyabban bármely más módszernél. A lobbik néha belenyúlhatnak az eredményekbe, de ezek idővel korrigálódnak mindig. Jó példa erre a hús/tejipar amely fedíti a táplálkozástudomány kutatásait, illetve a gyógyszerlobbi, amely az egész orvostudományt ferdíti.

Ezek azonban nem annyira hatalmas hazugságok, amelytől hitelt vesztené a tudomány, mert nincs más módszerünk, amely ilyen kevés korrupciót szűlne.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. kiskoller
2014.05.27. 13:19
Tehát a lényeg a külnbségtétel a tények, teóriák és feltételezések/hipotézisek között.

Mivel nem tudhatjuk azt, hogy mit nem tudunk, kénytelenek vagyunk azokat a hipotéziseket igaznak vélni, amelyek a most, per pillanat számunkra elérhető adatokat a legjobban megmagyarázzák. Utána meg kell hagynunk a lehetőségét annak, hogy ezeket korrigáljuk, ha új, elentmondásos adatokat nyerünk.

Az itteni példában nem dőlt meg az evolúció elmélete, azok a tények sem változtak, hogy az állatok nagy része, amelyeket megvizsgáltuk, ugyanolyan anyagokból felépülő ideghálóval rendelkeznek. Ezt ténykét kezelhetjük, és nagy valószínüséggel nem fog változni az idők folyamán. A hipotézisünk az volt, hogy mivel az eddig összes megvizsgált állat hasonló idegrendszerrel rendelkezik, így azok az állatok is ilyennel rendelkeznek, amelyeket még nem vizsgáltunk meg.
Ennek ellentmondott az új adat, és egyből változtattunk a hipotézisünkön.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. CyberPunk6... kisko...
2014.05.27. 13:28
Na igen, elég felkapott szólás manapság, hogy a tudomány több sebből vérzik. Csak sajnos azt nem tudják ezek az emberek, hogy ez mit jelent. Azt hiszik, hogy amit tudunk az baromság. Pedig ez nem igaz. Csak nem teljes.

Amiket eddig megismertünk és megvizsgáltunk azok igazak, mert meg tudjuk ismételni és az előre várt eredményt kapjuk. Ez annyit jelent, hogy az adott dolog az adott körülmények között az adott módon fog viselkedni.

Ha valamire mégsem érvényes az eddigi megfigyelés az nem azt jelenti, hogy az rossz, hanem csak annyit, hogy nem teljes. Más körülmények között más hatások válnak dominánssá.

A minket körülvevő világ általunk alkotott része a tudomány segítségével létrehozott technika a legjobb bizonyíték arra, hogy nagyon sok mindent tudunk és az úgy is van. Nem minden teljes, de elég pontos, hogy adott körülmények között tudatosan használhassuk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. kiskoller Cyber...
2014.05.27. 13:35
Ha a tanterv része lenne komoly tudományfilozófia a középiskolában, akkor ezt nem lenne ennyire problémás megérteni. Szerintem sokkal fontosabb megérteni, hogy hogyan működik maga a fizika, mint tudományág, mint hogy hogyan kell súrlódást számolni.

Ha az embereknek sikerülne ezt a szemléletmódot fiatalkorban átadni, akkor helyén tudná kezelni a társadalom a tudományok eredményeit, nem lenne ennyi vallási fanatikus sem.

Én szerencsés vagyok, mert az én tanáraim szakítottak időt erre a dologra, de tudtommal ez nem a tanterv része.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. CyberPunk6... kisko...
2014.05.27. 13:47
A számítógépek, mobiltelefonok, autók, repülők, gps, internet, tv, műtétek... stb korában tényleg felmerülhet valakiben, hogy a tudomány hülyeség lehet és amiket elértünk a nagy része valójában baromság?
Azért ehhez nem kell tudományfilozófiát tanulni szerintem.
Én csak az egyetemi fizika oktatásban találkoztam először ezzel a szemlélettel. De előtte is eljutottam azért odáig, hogy ha valamit tudatosan képesek vagyunk tervezni és használni, akkor annak az adott körülmények és elvárások között ismerjük a működését.

Direkt olyan példákat írtam, amit a mindennapokban és a két szemével/kezével mindenki érzékel, így a léte és működőképessége megkérdőjelezhetetlen. De azért oda lehetne még biggyeszteni az űrhajókat, műholdakat...


A vallás és a tudomány pedig nem összeegyeztethetetlen szerintem. Sok hívő tudós létezik.


A középiskolai fizika oktatásban tényleg fontos lenne a szemlélet kialakítása is. De a középiskolai oktatás teljesen tévúton jár szinte minden tekintetben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. VAjZY
2014.05.27. 13:49
Cyber +1
Mindezeken felül nem érdemes belemenni agnosztikus dolgokba! A tudomány feladata az általunk objektíve megismerhető feltérképezése, helyes összefüggések megtalálása az adott paradigma alapján. Hogy mi tény, s mi nem az, azt a mai napig nem tudjuk, de ami a legfontosabb ezzel kapcsolatban, hogy soha nem is tudhatjuk meg, ez szükségszerű, tehát a legtöbb, amit tehetünk az az, amit jelenleg is teszünk (kiváltképp a tudósok), hogy érzékelésünkre, ehhez kapcsolódó tapasztalatainkra alapozunk, s próbálunk a lehető legvalószínűbb utakon továbbhaladni. Ebben nem is vagyunk annyira rosszak, hiszen mint azt a mai állapotunk mutatja, nagyon is hatásos és bőven van létjogosultsága legtöbbször azoknak a dolgoknak, amikre rájövünk, ergo helyes következtetéseket vonunk le, s jól tudunk jósolni is. (Mielőtt valaki kételkedne, nem emeltem az embert isteni magasságokba, de nem a racionális részével van probléma, inkább a morálissal, pedig a kettő nem zárja ki egymást, csak a legtöbben azt hiszik, illetve igazi racionalitás mint tudjuk, igen kevesekben érhető tetten.)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. kiskoller Cyber...
2014.05.27. 14:16
A vallás és a tudomány pedig nem összeegyeztethetetlen szerintem. Sok hívő tudós létezik.

Ebbe ne menjünk bele, szerintem meg nem összeegyeztethető. Ellenben a hsz-emben a fanatikus hívőkre gondoltam, például a kreacionistákra, akik tagadják az evolúciót.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. bertajanos kisko...
2014.05.27. 14:56
Kedves kiskoller!

A kreacionisták nem tagadják az evolúciót, hanem azt állítják, hogy az 6000 éve tart csak. Előtte meg nem volt semmi, és valami isten 6 nap allatt teremtette a világot dinóscsontostul stb.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. CyberPunk6... berta...
2014.05.27. 15:06
A google nem ezt mondja.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. kiskoller berta...
2014.05.27. 15:29
És az Édenkertben ember együtt élt a dinókkal, és a velociraptor is vegán volt, mert még nem volt bűn a világban....
Lényegtelen, hogy szerintük nincs evolúció vagy csak 6000 éve tart, a mondanivalóm ugyanaz: tagadják a megalapozott tudományos teóriákat és tényeket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!