iPon Hírek

Így vonul át a Hold a Föld előtt

Dátum | 2015. 08. 06.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Fantasztikus képeket rögzített a NASA DSCOVR (Deep Space Climate Observatory, Mélyűri Éghajlati Obszervatórium) nevű űreszközének kamerája a Föld korongja előtt átvonuló Holdról. A tesztfotókon égi kísérőnk napsütötte túlsó oldala tűnik fel, amelyet sötét oldalnak is szoktak nevezni, mivel a Hold kötött keringése miatt sosem látható a Földről. A DSCOVR a Nap−Föld-rendszer L1 Lagrange-pontjában, vagyis a Földhöz képest nagyjából 1,6 millió kilométerrel beljebb kering a Nap körül. Mivel a műszer folyamatosan központi csillagunk és bolygónk között tartózkodik, elsődleges feladata a napszél élő monitorozása az amerikai NOAA (Nemzeti Éghajlati Adatközpont) számára. Napkitörés esetén az űreszköz PlasMag nevű műszerét 60 perccel előbb érik el a Napból kiáramló részecskék, mint a Földet, így a rendszer 15−60 perccel kibontakozásuk előtt figyelmeztetni a tud az esetleges geomágneses viharokra, időt adva az óvintézkedések megtételére. A pozíció arra is lehetőséget ad ugyanakkor, hogy az űreszköz EPIC nevű kamerája a Föld napsütötte oldalát figyelje, és az ultraibolyától a közeli infravörösig különböző hullámhosszokon készítsen felvételeket bolygónkról, egyebek mellett az ózon és más légköri gázok szintjét, a felhőzet alakulását, illetve a vegetáció változásait figyelve. A DSCOVR idén február 11-én indult útjára a Földről a SpaceX Falcon−9 nevű rakétáján, és miután pályára állt, július 6-án sugározta vissza első képét a Föld teljes korongjáról. A tesztüzem befejeztével (szeptembertől) az űreszköz kamerája naponta többször is lefotózza majd a bolygót, a képek pedig 12−36 órával elkészültük után elérhetőek lesznek egy nyílt adatbázisban.
Ami a legfrissebb felvételeket illeti, hasonlók készítésére évente kétszer nyílik majd lehetőség. A Hold 27,3 nap alatt kerüli meg bolygónkat, keringési síkja azonban nem esik egybe a Föld Nap körüli keringésének síkjával. Így aztán a Holdnál négyszer távolabb tartózkodó DSCOVR, a Hold és a Föld évente két alkalommal kerül tökéletesen egy vonalba, vagyis az űreszköz szemszögéből nézve ekkor halad el a Hold a pontosan a Föld előtt vagy mögött. A július 16-án 5 óra leforgása alatt rögzített képekből készült videón a Hold éppen a Föld előtt vonul át, a DSCOVR kamerája pedig ennek köszönhetően kísérőnk Földről sosem látható oldalát jeleníti meg. Ez furcsa kinézetet ad a Holdnak, mivel annak másik oldala sokkal kevesebb nagyméretű, sötét felszíni síkságot (tengert) hordoz, mint felénk néző arca. Bár a Holddal kapcsolatban könnyen az a benyomásunk támadhat, hogy az égitest nagyon világos és ezüstös kinézetű, felszíne valójában nagyon is sötét, ami a Földdel való összevetésben a felvételeken is világosan látszik. A Hold sötét oldaláról először a szovjet Luna−3 űrszonda készített képeket 1959-ben. Azóta a NASA és más űrügynökségek szondái alaposan feltérképezték égi kísérőnk ezen részét is. A DISCOVR képein balra fent látszó sötét folt a Mare Moscoviense, alatta pedig a szintén sötét Ciolkovszkij-kráter rajzolódik ki. A képsoron kiválóan megfigyelhető a Föld forgása, és a DISCOVR pozíciójához képest megdőlt forgástengelye is.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

13. dongo84
2015.08.06. 16:32
Milyen kafa lenne ha saját légköre alatt egy buja zöld erdő lenne.... pár elszórt, vöröses-kékes tavacskával.
Átjárnánk hétvégente kirándulni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. agyturbini...
2015.08.06. 16:55
A DSCOVR a Nap−Föld-rendszer L1 Lagrange-pontjában

A hold athaladasa nem valtoztat a gravitacios viszonyokon? Ergo a semmleges pont nem tolodik el amikor a hold bejon a ketto koze?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Kajafun dongo...
2015.08.06. 19:35
És hamar vissza is jönnénk mert nincs optikai net meg fácse...
Ejj, ez nem is annyira vicces.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. m-a-r-i-u-... agytu...
2015.08.06. 20:24
A Hold tömegvonzása 83%-al kisebb a Föld tömegvonzásánál, szóval nem hiszem, hogy sokat befolyásol. Viszont a L1-L2-L3 lagrange-pont amúgy is instabil, beavatkozás nélkül előbb vagy utóbb kimozdulna az űreszköze ebből a pontból valamelyik égitest irányába. Szóval ameddig van nafta a szondában addig ott tud maradni, szerencsére nem kell hozzá iszonyatos meghajtás. Úgy nevezett Halo Orbit vagy Lissajous Orbit nevű pályán van e körül a pont körül. Nem egészen úgy kell elképzelni mint a Föld körüli pályát mivel itt a gravitációs erő ellentétes irányba nő, szóval minél távolabb kerül a a lagrange-ponttól annál nagyobb erő kell, hogy visszajuss oda. A lényege a dolognak az, hogy ebben a pontban nagyon kevés energia kell, ahhoz hogy ott maradj.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. dbelam dongo...
2015.08.07. 12:43
Nem is mert ott a titkos náci-UFO kooperációs bázis van, nem tudtad?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Legato
2015.08.07. 15:38
Ezt mindenki tudja
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. gabesz7630
2015.08.09. 11:50
Szamomra az az erdekes, hogy a felhok nem valtoznak egy centit se sehol.
Olyan meg ninc, hogy mindenhol annyira kicsi legyen a legmozgas.
Szerintem ez atom cg...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. gabesz7630
2015.08.09. 12:04
Egy jo szaki par ora alatt oszedob egy ilyet.
De mivel a nasa allami igy 10 ember egy heti munkajat latjuk ami 4 millio dollarba kerult.
De meg mindig occobb mint a műhód+raketa+stb, meg a halom pasmag a vezerlo teremben
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. gabesz7630
2015.08.09. 12:04
Egy jo szaki par ora alatt oszedob egy ilyet.
De mivel a nasa allami igy 10 ember egy heti munkajat latjuk ami 4 millio dollarba kerult.
De meg mindig occobb mint a műhód+raketa+stb, meg a halom pasmag a vezerlo teremben
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Nurba
2015.08.10. 00:13
Néztem én is, hogy nem mozognak a felhők, de ahogy belegondolok, mennyi idő telt el a felvételen, ha még negyedet sem fordult a föld...4-5 óra? Ennyi idő alatt mennyit mozdulhatnak a felhők? Egy Balatonnyit? Fél Magyarországnyit? Ez a távolság elég kicsi ebben a léptékben és ezt mozgó képen kellene észrevenni. Szóval lehet, hogy annyira nem is gáz, bár a kép valóban nem tűnik igazinak valamiért...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. gabesz7630 Nurba
2015.08.10. 18:06
A holdal is gaz van.
Amikor bejon ugyanolyan szogbol latsz ra mint amikor kimegy.
Ami eleve gaz de ha azt nezzuk ugyanazt az felet mutatja mindig a fold fele akkor konkretan lehetetlen.
Plane, hogy ha a fold hold meret aranyat nezzuk, igen kozel kell egyen hozza a muhold mivel nagyobbnak latjuk mint amekkora valojaban, szal ez is ra kene tegyen egy lapattal a ralatasi szogre.

Amugy a hold vetett arnyeka ill a ketto egitest kozti kontrasztkulonbseg miatt furi, de nem (mondjuk gaz de akar lehet is ilyen) ettol tunik kamunak.

5 ora leforgasa alatt meg sokat tud valtozni az egbolt.
Eleg csak az ablakon kinezni es a tenger felett ez meg jellemzobb. Csak nezz meg egy idojarasjelentest 6-8 ora alatt tok atrendezodik sokszor europa ege.
Ez a cucc lehet nem cg, de,hogy ugy van osszerakogatva kulon fotokbol a fold kulon a hold az hetszentseg.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. pdx06
2015.08.10. 21:36
Akár animáció is lehetne.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Dav111
2015.08.11. 08:31
Kicsit olyan ezen az animáción, mintha geostacionárius pályán lenne a hold. Ami azt jelentené, hogy csak egy ponton látszódna állandóan. Elég furcsa az egész.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!