iPon Hírek

Ilyen közelről a Daphnisz és a Pandora

Dátum | 2017. 01. 25.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A küldetése utolsó szakaszát megkezdő, „gyűrűsúroló” pályákon haladó Cassini az elmúlt hónapban két érdekes kis holdat is lencsevégre kapott, amelyeket eddig csak nagyon távolról ismerhettünk. Az egyik izgalmas égitest a 8 kilométer átmérőjű Daphnisz, amely a 42 kilométer széles Keeler-résben kering, a Szaturnusz A gyűrűjében. A Daphnisz a gázóriás legkisebb ismert holdja, amelynek létezését sokáig csak annak alapján feltételezték a kutatók, hogy a felvételeken fodrozódni látták a gyűrű rés felőli széleit. A holdat végül 2005-ben azonosította a Cassini. A Keeler-résről nemrégiben érdekes vizualizációkat tett közzé NASA, amelyek kiválóan demonstrálják, hogyan hullámoznak a gyűrűszélek a holdacska gravitációja hatására. Ezek a képek különösen érdekes lehetnek, ha összevetjük a Cassini január 16-án készült felvételeivel, amelyeken szintén jól látszanak a hullámok. Ami a holdat illeti, a Daphnisz egyenlítői régiójában más gyűrűkben keringő holdakhoz hasonlóan egy keskeny, kiemelkedő hegyhát látható, amely feltehetően az A gyűrű lerakódott anyagából keletkezett. A képeken néhány kráter és egy második hegygerinc is feltűnik, amely az egyenlítővel párhuzamosan fut a hold északi féltekélyén.
A hullámok szerkezete szintén érdekes a felvételeken, hiszen ezek tetejénél a Keeler-rés egyébként éles határai elmosódnak, vélhetően azért, mert az ezeket alkotó részecskék a Daphnisz közelségének hatására a szokottnál lazábban helyezkednek el. A mellékelt képen az is lászik, hogy a holdat, amely képen balról jobbra halad, egy finom részecskenyaláb követi, amelyet a gyűrű anyagából vont el az égitest. A fenti képet január 16-án 28 ezer kilométeres távolságból készítette a Cassini. A másik érdekes apró hold, amelyet még decemberben csípett el a szonda, a Pandora volt. A 84 kilométer átmérőjű égitest a Szaturnusz F gyűrűje mentén kering, és eddig sosem készült ennyire részletes kép róla. A Cassini december 18-án 40 500 kilométerre közelítette meg a Pandorát, amelyet sokáig az F gyűrű egyik terelőholdjának hittek, de úgy tűnik, hogy nem tölt be ilyen szerepet. A Pandora érdekessége, hogy rajta kis méretei ellenére legalább két 30 kilométer átmérőjű kráter is található, amelyek az alábbi felvételen is látszanak. A holdacska pályája kívülről szemlélve meglehetősen kaotikusnak tűnik, mivel bonyolult rezonanciában van az F gyűrű túloldalán található terelőholddal, a Prométheusszal, illetve a jellegzetes krátere miatt a Halálcsillagra emlékeztető Mimasszal is. Fényes felszíne miatt a szakértők úgy vélik, hogy a Pandora döntően jégből áll.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!