iPon Hírek

Ilyen lenne a Keeler-résben utazni

Dátum | 2016. 08. 23.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Érdekes vizualizációkat tett közzé a NASA a Szaturnusz Daphnisz nevű holdjáról, és arról, hogy az aprócska égitest milyen hatással van a Keeler-résre. A képeket Kevin Gill szoftvermérnök készítette, aki tudományos adatok képi megjelenítésével foglalkozik az űrügynökség sugárhajtású laboratóriumában. A műveken az alkotótól megszokott módon összeolvad a művészi és a tudományos: Gill különböző nézőpontokból mutatja meg, hogyan nézne ki a pici hold, és az általa a gyűrűrendszerben keltett hullámok, ha egészen közelről vizsgálnánk ezeket.
A Daphnisz a Szaturnusz egyik legkisebb ismert holdja, amelynek létezését sokáig csak azért sejtették a csillagászok, mert fodrozódni látták a Keeler-rés külső szélét. Ez a 42 kilométer széles rés a bolygó A gyűrűjében található, nagyjából 250 kilométerre annak külső szélétől. A 8 kilométer átmérőjű hold létezését a Cassini űrszonda erősítette meg 2005-ben. A közelebbi vizsgálatok azt is kiderítették, hogy egyrészt a hold enyhén megdöntött pályája okozza a hullámokat, amely miatt gyűrűk síkjához képest nagyjából 17 kilométert süllyed le és emelkedik a Daphnisz. Másrészt pedig amiatt jönnek létre a hullámok, mert a hold pályájának alakja nem kör alakú, ahogy a Keeler-rés, hanem a Szaturnusztól való távolsága 9 kilométernyit ingadozik menet közben. Mindezen eltérések eredményeként a hold 1,5 kilométer magasságig terjedő hullámokat kelt a Keeler-rés belső peremén maga előtt, annak külső szélén pedig maga mögött. A Cassini képein ez a jelenség a szonda közelsége ellenére is csak viszonylag távolról látható, így nehezen képzelhető el, hogyan festhetnek a Keeler-résen belülről, vagy éppen a gyűrűk alól nézve a Daphnisz és hullámai. Ebben segíthetnek most Kevin Gill képei.
A Daphnisz a Cassini felvételén
A Daphniszon kívül a Szaturnusznak még egy olyan ismert holdja van, amely nagyjából a gyűrűk pályasíkjában kering, és ez is aktív kölcsönhatásban van azok anyagával. A másik úgynevezett pásztorhold, a Pán az Encke-rés fenntartásáért felel, és szintén hullámokat hoz létre annak szélein. A 25 kilométer átmérőjű égitest tömegének megbecslésekor pontosan ezen hullámok méreteire támaszkodtak a szakértők, akik később a Daphnisz tömegének megállapításakor is hasonlóan jártak el.
A Pán (balra) és a Daphnisz
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. rottenbull
2016.08.23. 14:37
Kiraly kepek, meglesnem a valosagban is szivesen.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. tibaimp rotte...
2016.08.23. 15:15
Nem vagy egyedül.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Turit
2016.08.23. 16:57
Érdekes. Még egy animációt összedobhatott volna
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. altro
2016.08.24. 14:13
Azért a hullámok mérete erősen el lett túlozva – szerintem, – de eredetiben látni tényleg impresszív lenne
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!