iPon Hírek

Ingyenessé válhatnak a brit tudományos publikációk

Dátum | 2012. 05. 03.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az Egyesült Királyság a tervek szerint bárki számára szabadon és ingyenesen hozzáférhetővé teszi a tudományos kutatások eredményeit a világhálón. A kormány részéről elmondták, hogy Jimmy Wales, a Wikipédia egyik alapítója lesz a vállalkozás fő tanácsadója.

A döntés várható nagy hatással lesz a lapkiadókra, melyek jelenleg díjak befizetéséhez kötik a lektorált tanulmányokhoz való hozzáférést a neten. David Willet tudományos miniszter a Guardian című lapban számolt be a tervekről, még a kiadóknak szóló bejelentés előtt. Leszögezte, hogy az állam jelenleg nagyjából 5 milliárd fontot költ évente az akadémiai kutatások támogatására. Reményei szerint az a tény, hogy az adófizetők szabadon betekinthetnek a végső soron általuk finanszírozott kutatásokba, új lendületet ad a brit tudományos életnek, elősegítheti a felfedezés és az együttműködés folyamatát.

A bejelentés az után érkezett, hogy a „tudomány tavaszaként” emlegetett mozgalomba egyre szélesebb kör kapcsolódott be: kutatók ezrei döntöttek úgy, hogy bojkottálják az információ szabad áramlását díjakkal korlátozó lapokat.

Egy átlagos tanulmány megjelenéséig elvégzett munka százalékos megoszlása a szerkesztő, a lektorok, a kiadó és a szerző részéről, valamint a befolyó pénz kedvezményezettjei
Kérdés persze, hogy a lapok hogyan fogják pótolni a kieső bevételeket, és miből fizetik a szakmai színvonalat biztosító lektorálás költségeit. Erre két lehetőséget vázolt fel a kormány. Az első opció, hogy a kutatásnak otthont adó egyetem és a projekt aktuális egyéb támogatói fedezik a kiadással járó összes költséget, így a lektorokat is. A másik verzió szerint a kiadók egy rövid időre korlátozhatnák a hozzáférést a tanulmányokhoz, és az ez idő alatt befolyó összegből történne a költségek finanszírozása.

Ha a terv életbe lép azzal számos intézmény jelentős összegeket spórolhat meg a közeljövőben. A különféle oktatási intézmények könyvtárai évente 200 millió fontot költenek brit és nemzetközi tanulmányok és tudományos adatbázisok beszerzésére. A kisebb, illetve kezdő technológiai és tudományos cégek számára szintén nagy jelentőségű lehet a lépés, hiszen olyan kutatási anyagokhoz juthatnak majd hozzá, amelyeket eddig valószínűleg nem engedhettek meg maguknak.

A Wiley nevű lapkiadó részéről kiadott nyilatkozat szerint a dolgok nem egészen úgy működnek, ahogy a kormány elképzeli: a lektorálási procedúra hosszadalmas és jóval drágább, mint ahogy a miniszter lefesti. A világ tudományos publikációinak hat százaléka brit kutatás, illetve finanszírozás eredménye, teszik hozzá. Attól, hogy ezek szabadon hozzáférhetővé válnak mindenki számára, az Egyesült Királyság tudományos közösségének továbbra is meg kell fizetnie a hozzáférést a nemzetközi kutatások eredményeihez. A másik két jelentős lapkiadó, a Springer és az Elsevier egyelőre nem kommentálta a bejelentést, amely jelentős változásokat hozhat nem csak a brit, de az egész világ tudományos életében.
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. Sr4c
2012.05.03. 15:00
Brit tudósok megállapították, hogy a kutatási eredmények ingyenessé tétele következményeként az északi sarkon élő déli pingvinek tollazatának színe, összefüggésbe hozható a magyar politikusok által leadott doktori és szakdolgozatokban található plágiumgyanús ékezetes karakterek számával.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. mikej95
2012.05.03. 15:22
Birt tudósok azt is megállapították, hogy aki ezt a cikket olvassa, annak nincs élete.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. dzsuz87
2012.05.03. 16:31
Lehet, hogy a kutatások 6%-át finanszírozzák a britek, de a világ kutatásainak ennél nagyobb része jelenik meg angol tudományos folyóiratokban. A jelenlegi publikálási szabályok vannak átalakulóban, ami sokkal komolyabb téma, mint a brit tudósok rovat...
Nem mellesleg hatalmas pénzekről van szó itt, ha például egy természettudományos egyetem hozzáférést vesz a legfontosabb folyóiratokhoz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. prohlep
2012.05.04. 00:56
author 90% munka ... szerző, ez utánozhatatlan, sokan képtelenek rá, ... NULLA bevétel a cikkekből

reviewers 5% munka ... lektorok, egy-egy komolyabb szakcikk érdemi tartalmi lektorálására sokszor csak néhány száz ember alkalmas a 7 milliárdos emberiségből, ... NULLA bevétel a cikkekből

editor 3% munka ... folyóirat szerkesztő, a munkájának elsöprő többsége LEVELEZÉS, ehhez csak annyi szakmai hozzáértés kell, hogy ismerje a jelentősebb kutatókat, és mondjuk algebra folyóirat esetén tudja azt, hogy a GYŰRŰ az nem egy sima hétköznapi gyűrű, hanem egy absztrakt algebrai fogalom, ... 1% KENŐPÉNZ, hogy befolyásos tudósként totál véletlenül támogassa a nem szabad, őrült drága tudományos folyóiratok esztelen pénzpazarló rendszerét

publisher 2% munka ... erre bárki képes, akinek az elődei megkaparintották ezt a mocskos jó üzletet, semmi üzleti érzék nem kell hozzá, hiszen egy algebra tanszék nyilván kénytelen előfizetni KÖZPÉNZBŐL, tehát a TE pénzedből is a méreg drága monopol áron forgalmazott algebra folyóiratokat, ... 99% PÉNZ, EXTRA PROFIT, SZABADRABLÁS.

Mert az egésznek ez a lényege.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!