iPon Hírek

Intel: célpont a 22 nm-es gyártástechnológia

Dátum | 2009. 04. 21.
Szerző | J.o.k.e.r
Csoport | FŐ EGYSÉG

A GlobalFoundries nemrégiben adott ki közleményt arról, hogy számos partnerrel együttműködve megkezdődtek a 28 nm-es gyártási technológiával kapcsolatos fejlesztések. Az együttműködő vállalatok között a GlobalFoundries mellett megtalálható még az Infineon, az STMicroeletronics, a Samsung, az IBM és a Chartered Semicoundoctor. Az Intel a bejelentésre rendkívül gyorsan reagált: a vállalat kifejtette, hogy 2011 környékén már elérhetőek lesznek a 22 nm-es csíkszélességgel készülő termékek.


A Brightsideofnews által közölt információk szerint az ún. „half node” eljárásokat – mint amilyen a 28 nm-es csíkszélesség is – általában nem szokták processzorgyártásra használni a piaci szereplők. Az Intel Ivy Bridge, Haswell és Larrabee kódnévvel ellátott megoldásainál sem használnak majd ilyen csíkszélességet, ugyanis ezek a termékek majd 22 nm-es gyártástechnológiára fognak lépni a kezdeti 45, majd 32nm-es után. Amennyiben az Intel tartani tudja a tick-tock stratégiában meghatározott útiterveket, akkor a 32 nm-es processzorok – amelyeknek mintapéldányait már szállítják a különböző nagy partnereknek – várhatóan az év vége felé kerülnek forgalomba, míg a 22 nm-es egységek a remények szerint 2011-ben debütálhatnak.

A grafikus vezérlők esetében minden lehetséges gyártástechnológiát kihasználnak a vállalatok, ugyanis az egységek bonyolult felépítése és a rengeteg tranzisztor miatt minden egyes csíkszélesség-váltás jelentős megtakarításokat hoz energiafogyasztás tekintetében. Hasonló a helyzet a memóriák esetében is, csak ott a bitsűrűség az indok. A processzorok esetében már más a helyzet: a nagymennyiségű gyorsítótár miatt a termékek esetében a „half node”-nak minősülő gyártástechnológiák nem kínálnak akkora előnyt fogyasztás és órajel tekintetében, hogy érdemes legyen velük foglalkozni.

Az Intelnél és a processzorgyártóknál általában a full node megoldást részesítik előnyben (nevezzük teljes lépésnek/mérföldkőnek), azaz a csíkszélességet minden gyártástechnológia váltásnál 0,7x-ére csökkentik, ezért készülnek 65nm-es, 45nm-es és majd 32nm-es termékek a piacon, illetve ezért lesz a következő lépés a 22 nm. A memória chipeknél, a grafikus chipeknél és egyéb hasonló megoldásoknál - ahogy azt a fentiekben is elmondtuk - a gyártók a kisebb csíkszélesség csökkentést is meglépik (half node), ugyanis ezeken a területeken minden nanométernyi csökkentés előnyöket hordoz magában.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

10. prohlep
2009.04.21. 10:11
VISSZA A HIRHEZ

Ezen Intel hír lényege a fanyalgás, mert valójában az AMD megelőzi az Intelt-t a proci piacon abban, hogy 32nm alá lépjen, és ez akkor is megelőzés, ha fanyalogva "half node" lépésnek becsmérlik.

Mellesleg ha minden célra az Intel lenne a tutti válasz, akkor a Google miért használ jelentős arányban AMD procikat?

Google nem olyan szegény, hogy amennyiben fontos lenne mindenre Intel-t használni, akkor ne tudná mindehová megvásárolni.

Nagy adathalmazok kezelésénél fontos gyors memória hozzáférésbeli másfél évtizedes (500 MHz alatti celeronok kontra 500 MHz alatti AMD K6-ok környékén kezdődő) lemaradását az Intel csak most hozta be azzal, hogy végre nagy nehezen belátták, hogy a memóriaverzérlőt bölcsebb dolog AMD módjára a prociba integrálni (K6-nál sem volt bent, csak a celeronnal jobban kidolgozott proci volt, AMD később, az Athlonoknál tette meg a korszakalkotó lépést, amit most követett az Intel).

AMD immár régi nagy lépése, hogy a prociban ne csak proci legyen. Ehhez képest már nem túl nagy változás, hogy mostanság a memória vezerlőn túlmenően mást is kezdenek belepakolni. Szerintem egy jó ideje már minden belemehetne a tápegységen kívül: azt a maradék néhány apróságot minek kihagyni.

Google-től pedig azti is meg kéne tanulnunk, hogy az alaplapok ne igényeljenek annyi különböző szintű tápot, és a tápegységekbe pedig legyen beleintegrálva egy szünetmentes vezérlő, amelyre ha valaki odatesz egy aksit, akkor azt karbantartja és hálózati ellátás kiesése esetén arról viszi a gépet.

Intel a proci piac Micro és Soft-ja: azaz nem annyira kimagaslóan jó, mint rajongói állítják, és nem annyira rossz, mint gyűlölői állítják. Hanem egy lehetséges és használható alternatíva, amelyet sokan választanak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. pluto
2009.04.21. 11:12
Hát azért minden nem tudsz egy processzorba integrálni, mert akkor nincsenek pl. monitor kivezetések sem. Tehát egy alaplap mindenképpen megmaradhat, sőt még sztem a VGA-t is felesleges a CPU-ba tenni. A memóriavezérlő jó helyen van a CPU-ban, másnak nem igen látom értelmét oda integrálni, max. Atom szintű konfigurációkban.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. prohlep
2009.04.21. 11:44
pluto-val egyetértek, nem kell mindenképp mindent beleerőltetni a procikba, mert elveszítjük a variálhatóságot.

Másfelől azonban már valahol 500 MHz környékén kezdtük véglegesen elveszteni a variálhatóságot, mert mire a tényleges variálásra szükség lenne, addigra már a plattform elavult, és érdemesebb totálisan újra cserélni.

A piac elsöprő többsége kiszolgálható lenne előre eldöntött szolgáltatás kollekciót fröccsöntött módon egybe tartalmazó IC-vel, alaplappal, a mini-ITX végülis ezt csinálja.

Eddigiekhez képest viszont fontos lenne, hogy a választék ne az MHz és hasonló, azaz a nyers teljesítmény szerint legyen csoportosítva, címkézve és reklámozva, hanem (1) az abszolút teljesítmény felvétel szerint és (2) az abszolút teljesítményhez viszonyított számítási/grafikus/adatfeldolgozási teljesítemény szerint.

Azaz kérek egy 27 Watt összteljesítményű gépet, amelynek a relatív grafikus teljesítménye a 3-fokú skálán közepes, a számítási teljesítménye magas és az adatfeldolgozási teljesítménye pedig alacsony. Vagy kérek egy 19 Watt összteljesítményű gépet alacsony számítási és grafikus relatív teljesítménnyel, de magas adatfeldolgozási relatív teljesítménnyel.

Ami a belső és külső csatikat illeti, azok meg nyugodtan letisztulhatnának néhány fajtára úgy, hogy csekély kompromisszummal minden reális igényt kielégítsenek. A sokszínűséget tudatosan csökkenteni kellene.

Mai alaplapok egy olyan nőre emlékeztetnek, amelynek legalább egy tucat érdemében különböző csatlakozója van, hogy szinte bárkivel dülőre tudjon jutni.

Ehhez képest az evolúció a kevés fajta interfészűséget tette győztessé.

Valszeg ez a jövő az informatikában is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Joachim21
2009.04.21. 14:01
Prohelp

Azért van a Google-nek sok AMD szervere, mert ott az intel eddig hátrányban volt, Nahelem óta már ott is ők a jobbak, tehát nézd meg 3 év múlva milyen lesz a szerverfarmjaik összetétele gyártó szerint, és akkor már más képet kapsz, csak kell ez a 3-5 éves átállás, naggyából ennyi ideig használnak egy szervert ugyanis!

Az meg hogy nem érted a hírt, elég nyilvánvaló, mert az AMD sem fog 28nmes processzorokat gyártani, végképp nem jövőre! AMD idén állt át 45nm-re, az Intel idén már 32nmes egységeket szállít, és arra hogy az AMD elhaggya a 45 nm-ert, még várhatsz egy évet!

És sok sikert a reformhoz, csöngess be a google-höz, és hátha veled sikerül nekik egységesíteni a csatlakozókat is, vagy a keresőben csak egyféle csatlakozót jelenítenek majd meg, és akkor majd mivel a google csak azt dobja ki, mindenki olyat akar majd, mert mi már mindent a google-n keresünk, énis ha WCre megyek, rákeresek a google-ön hogy merre van a lakásban a toalett, mert a google minden tud, énnekem meg már nemmegy a gondolkodás... szóval majd megszűnik ez az őrjítő káosz a csatlakozóknál, ami egyébként sztem nem zavaró annyira, mint amennyire itt most ki lett emelve! [megvolt a kellő google/1000karakter arányom?]
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. békuska
2009.04.21. 23:01
joa.... bakker politikus vagy?"Azért van a Google-nek sok AMD szervere," a google NEM mondta meg milyen gépei vannak csak hogy x86-os lapok... olvass......
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. pdx06
2009.04.22. 00:32
Nálam a processzorok mindig a 3. helyet töltik be a videokártya és és a RAM után. Másfél éve még a kutya nem foglalkozott a processzorokkal, egy játékgépbe bőven elég egy átlagprocesszor. A 2800+ omat is az SSE2 hiánya miatt voltam kénytelen lecserélni konfigostul mert néhány program jogosan v. jogtalanul nem volt hajlandó elindulni nélküle.
Azért az évi 3-4 normális játékért nem fogok a boltba szaladni hogy megvegyem a 22 nm-es procit, főleg ha a nagy játékcímek esetében már fel sem merül a PC neve..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Coyote87
2009.04.22. 02:30
Ha játék akkor Intel, ha csak otthoni user akkor elég az AMD.

Álmodik csak a 32 nm-er alatti technologiáról
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Joachim21
2009.04.22. 08:32
Békuska:

Nem én írtam h sok van nekl, hanem Prohelp...én csak arra a hozzászólásra reagáltam!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. cizoe
2009.04.22. 16:12
coyote: látom neked vhogy kimaradt az a64 korszak...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Joachim21
2009.04.22. 16:53
Nem maradt ki neki, csak éppen mikor az AMD bevezette a 64 bites procikat, akkor az a legtöbb embernek semmit sem jelentett, de mondjuk ma sem mond sokat a legtöbb embernek, főleg idehaza, megnézném hogy arányaiban mekkora részt tesz ki azok száma, akik 4GB memóriát, vagy többet használnak ma!
Nyilván szervereknél volt jelentősége!

De... ez 1 korszak volt, 1-2 év, és azon kívül, mikor volt előrébb az AMD? HA most belemegyünk ilyenekbe, hogy ki a nyerő, akkor úgyis az Intel lesz az! Részesedés, gyártástechnológia, leggyorsabb CPU-k, ... mind mind az Intel felségterülete!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!