iPon Hírek

Japán kutatók tökéletesítették az ismételt klónozás módszerét

Dátum | 2013. 03. 13.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az első olyan állat, amelyet felnőtt szomatikus sejtekből klónoztak Dolly, a bárány volt. Dolly 1996-ban látott napvilágot, és látszólag ugyan tökéletes volt, azonban meglehetősen rövid életet élt: ízületi és tüdőbántalmai miatt hat és fél éves korában véglegesen el kellett altatni, holott egy átlagos birka 10-12 évig is elél. Japán kutatók a napokban bejelentették, hogy ugyanazt a technológiát használva, amellyel Dolly létrejött, sikerült normál élettartamú egereket klónozniuk. A szakértők 25 generációt hoztak létre, mindig az előzőleg világra jött csoport tagjainak testi sejtjeiből klónozva a következő generációt. A rágcsálók mindegyike egészségesnek, és hosszú életűnek bizonyult, illetve - nem mellesleg – szinte tökéletes másolatai voltak az eredetileg klónozott állatnak. Ez az első alkalom, hogy a Dolly-módszert, vagyis a szomatikus sejtmagátültetéses klónozást ilyen sikeresen alkalmazták ismételt klónozásra. Az eljárás során egy felnőtt testi sejt magját ültetik bele egy sejtmagjától megfosztott petesejtbe, majd egy „béranya” kihordja a klónt. A legutóbbi időkig ezt a fajta klónozási folyamatot rendszerint rengeteg mutáció kísérte, Wakajama Teruhiko és a Riken Fejlődésbiológiai Kutatóközpont munkatársai azonban az eltelt hat év alatt 581 egészséges állatot hoztak létre a módszer továbbfejlesztett változatával. A kutatók többsége, köztük Dolly megalkotói is úgy vélték, hogy a testi sejtmagátültetés túlságosan instabil, és megbízhatatlan ahhoz, hogy ismétléses klónozásra alkalmazzák, arról nem is beszélve, hogy rendszerint rengeteg értékes petesejtet kell feláldozni, mire végre létrejön egy életképes utód. A szakma általános véleménye az elmúlt másfél évtizedben az volt, hogy Dolly megszületése gyakorlatilag csodaszámba megy, annyira bizonytalan kimenetelű eljárás hozta létre. És persze sokan felhánytorgatják korai halálát is.

Dolly négyéves korára krónikus ízületi gyulladástól szenvedett, és végül előrehaladott tüdőrák okozta a végzetét. A skót kutatók ugyanakkor azt állítják, hogy a daganatos megbetegedést egy olyan vírusfertőzés okozta, amely jellemzően halálos kimenetellel jár bármilyen birka esetében, így ez utóbbi nem köthető a klónozás tényéhez. Dolly genomja ugyanakkor számos abnormalitást hordozott, amelyek jellemzően előjönnek, ha szomatikus sejtmagokkal zajlik a klónozás. A DNS-t a sejtosztódás során bekövetkező rövidüléstől védelmező, tehát egyfajta molekuláris visszaszámláló szerepét betöltő telomerek rendkívül rövidek voltak a klónozott állat esetében. Dolly gyakorlatilag olyan hosszúságú telomer szakaszokkal született, mint genetikai eredetije, vagyis az a birka, amelyről klónozták. Csakhogy ez az állat hat éves volt, amikor szomatikus sejtjeit begyűjtötték. Valószínű tehát, hogy Dolly a fertőzés nélkül sem húzta volna sokkal tovább, a korai artritisz például biztos jele volt annak, hogy az állat szervezete sokkal idősebbként viselkedett, mint amennyit tényleges életkora indokolt volna. A további hasonló kísérletek vegyes eredményeket hoztak. Szarvasmarhák azonos módszerrel történő klónozása során például időnként előfordult, hogy a klónok születéskor normális hosszúságú telomerekkel indultak, vagyis kromoszómáik ezen szakasza meghosszabbodott saját sejtjeik kialakulása során, ez azonban teljesen véletlenszerűen következett be. Az ismételt klónozás azonban gyakorlatilag minden esetben garantáltan genetikai degradációhoz vezetett, vagyis a klónok klónjai egyre több defektust hordoztak, és a helyzet minden újabb generációval gyorsabb ütemben romlott. 2005-ben azonban Wakajama és kollégái áttörést értek el: rájöttek, hogy stabilizálni tudják a metódust, ha egy hiszton deacetiláz gátlót, trichostatint adagolnak ahhoz a médiumhoz, amelyben a módosított é megtermékenyített petesejt osztódása megkezdődik. Az anyag alkalmazása mellett jelentős módon lecsökkent a mutációk száma, és az ismételt klónozás sokkal jobb másolatokat eredményezett a korábbiaknál. Azt egyelőre nem tudni, hogy mennyi ideig alkalmazható a módszer, hiszen valószínűleg a trichostatin alkalmazása mellett is eljön az a pont, amikor a defektusok halmozódni kezdenek, de a japán kutatók által produkált 25 generációnyi egér elég biztató kezdésnek tűnik.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

8. Squall85
2013.03.13. 12:21
Állat! Akkor Snake-nek nem is kell megöregednie! Kár, hogy a MGS4 nem ez után a bejelentés után jött... Amúgy ez a kutatás akár a természetes öregedés kutatásához is hozzájárul?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. trent
2013.03.13. 12:25
Na! Lassan készül a japán klónhadsereg...

Squall85: Hmm... érdekes ötlet! Szerintem simán.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. kisborda
2013.03.13. 14:39
A klónozás már megy, mikor lesz fénykardunk?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. zsolt200
2013.03.13. 17:45
kisborda

Először a Fénykardot! Aztán klónozhatnak. Amúgy hol kell hozzájárulni, tőlem klónozhatnak 66x csak sokat fizessenek érte nekem D
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. homeware
2013.03.14. 12:51
Igazából nem tudom, mire is lenne jó a klónozás. . .
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. csomai25
2013.03.17. 21:30
Mire is jó? Hát pl. védett kihalás szélén lévő fajok megmentésére, haszonállatok klónozására (disznó, marha,tehén, csirke), szervek klónozása életeket is menthet.

Szóval jó dolog lesz ez.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. pidzse
2013.03.18. 09:37
Tegyük fel van egy ember akinek a szive megsérül egy balesetben és neki van egy klonja amit már régen elkészitettek igy gyorsan ki lehet cserélni az uj szivet. Viszont ahhoz meg kell halnia az emberi klonnak vagyis ezeket a dolgokat emberi klonokkal nem lehet elvégezni mert az etikátlanés borzalmas szerintem. Csak azért klonozni a Tamást és felnevelni hogy aztán ha valami tönkre megy az eredeti Tomiban akkor a klontomiból kivesszük és megöljük a klontomit hogy a nem klon Tomi éljen ez borzalmas és felháboritó lenne. Igy ezt a Klonozást embereken nem lehet elvégezni igy max állatokon lehet végezni pont e miatt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. pidzse
2013.03.18. 09:40
Lassan eljön az az idő hogy van egy kutyusunk és megsérül mert elüti az autó erre a klonkutyából kivesszük az a szervet amivel az eredeti kutyust meg tudjuk menteni . Igy a mi kutyánk életben marad és a klonkutya meg megy a kukába. Ez sem szép dolog és sajnálom is a klonkutyát de ez még talán engedélyezi a világ de szerintem ez is borzalmas lenne hiszen a másik kutya meghal ,nem tudom mire jó ez de tuti ebből még nagyon nagy baj lesz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!