iPon Hírek

Járványkövetés a világhálón

Dátum | 2012. 01. 11.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az American Journal of Tropical Medicine and Hygiene folyóirat egy most megjelent tanulmánya szerint a 2010-es haiti földrengés után jelentkező kolerajárvány kitörése és terjedése jobban, gyorsabban és pontosabban nyomon követhető lett volna az interneten megjelenő hírek és Twitter-hozzászólások vizsgálata révén, mint hagyományos módszerekkel, amelyek kórházi adatgyűjtést igényelnének. A járvány 6500 ember halálát okozta és félmilliót megbetegített, ezzel az utóbbi időszak legnagyobb orvosi tragédiái közé tartozik. Érthetetlennek tűnik, hogyan ölhetett meg egy jól ismert és felismerése esetén kezelhető betegség ennyi embert. Az ok valószínűleg a tájékoztatás hiányában, a betegség hatásainak alábecsülésében keresendő.

A Bostoni Gyermekkórház és a Harvardi Orvosi Egyetem kutatóinak tanulmánya bizonyítja, hogy az „informális” médiaforrások megbízható adatokat szolgáltathatnak a betegségek terjedéséről, valamint képesek gyakorlatilag „élőben” beszámolni a legújabb fejleményekről, tehát sokkal gyorsabban, mint bármely hagyományos adatgyűjtésen alapuló módszer tenné.

A kolerajárvány első napjai

A tudósok a 2010-es járvány első napjaiban megjelenő híreket és tweeteket elemezték, és arra jutottak, hogy az interneten már két héttel azelőtt értékes információk bukkantak fel a kolerajárvány kitörésével kapcsolatban, minthogy az egészségügyi minisztériumhoz befutottak volna az első „hivatalos” adatok. Az alkalmazott adatbányász módszerekkel világszerte olcsóbban és hatékonyabban lehetne nyomon követni a betegségek terjedését, és egy járvány esetében a lehető leggyorsabb reakció létfontosságú lehet.

A Bostoni Gyermekkórház 2006-ban létrehozott egy HealthMap nevezetű eszközt, azzal a szándékkal, hogy élőben tudják követni a népességet fenyegető egészségügyi kríziseket. Ezt a rendszert használták a mostani kutatásnál is, némiképp továbbfejlesztett változatban. A HealthMap segítségével automatizált módszerrel összegyűjtöttek minden olyan információt, amelyben a kolera említésre került 2010. október 20-tól 2011. január 28-ig. Tehát a járvány első száz napjában megjelenő híreket, blogbejegyzéseket, fórumhozzászólásokat, tweeteket vizsgálták át ilyen módon, összesen nyolc különböző nyelvre koncentrálva.

Az összegyűjtött 4697 „híradás” és 188 819 tweet alapján meglehetősen pontos képet tudtak festeni a járvány lefolyásáról. Olyan konkrét jellegzetességeket is képesek voltak nagy pontossággal megállapítani az informális adatok alapján, mint például a reprodukciós ráta mértéke, amely azt adja meg, hogy egy fertőzés hány további fertőzést okozhat egy védtelen népességben. A hivatalos adatok és az internetről gyűjtött adatok alapján kikövetkezetett járványtani jellemzők nagy pontossággal összecsengtek tehát, csak éppen az informális adatokhoz sokkal gyorsabban hozzá lehetett (volna) jutni. Remélhetőleg a tragikus kolerajárványnak legalább annyi pozitív következménye lesz, hogy az informális adatokon alapuló módszerek mihamarabb létjogosultságot kapnak a járványtanban.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!