iPon Hírek

Jeges szíve dönthette meg a Pluto tengelyét

Dátum | 2016. 11. 21.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Pluto talán legismertebb területe, a New Horizons űrszondának köszönhetően megismert szív alakú régió lehet a felelős a törpebolygó tengelyferdeségéért egy új kutatás eredményei szerint. A szakértők szerint a mintegy 1000 kilométer átmérőjű Szputnyik-síkság területe a múlt egy pontján a korábbinál nagyobb tömegre tett szert, és megdöntötte az égitestet. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a korábbi sejtések igazak, és a törpebolygó jeges felszíne alatt valóban egy óceán rejtőzik. A Pluto forgástengelye nagyjából 30 fokos szöget zár be az égitest keringési síkjával, vagyis a törpebolygó az Uránuszhoz hasonlóan gurulni látszik pályáján. A szakértők szerint az égitest felszínén található repedések és törésvonalak arról tanúskodnak, hogy a forgástengely megdőléséért a Szputnyik-síkság felel. Hogy pontosan hogyan történt a dolog, azzal kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Az egyik elmélet szerint az alacsonyan fekvő régió fagyott nitrogénnel telt fel, így a kéreg ezen a részen nehezebbé vált. Ennek hatására az égitest elkezdett elfordulni, míg végül a kezdetben magasabban fekvő Szputnyik-síkság a Pluto egyenlítői régiójába, a Charonnal pontosan átellenes oldalra került, megváltoztatva a forgástengely irányát, és a kettős rendszer pályasíkjának orientációját is.
A teóriák szerint a síkság jelenlegi helyén egy becsapódás mélyedést hozott létre, amely aztán feltelt valamilyen anyaggal, és ezért vált nehezebbé korábbi állapotánál. Az egyik, már említett elmélet szerint tengely pozíciójának megváltoztatásához elég lehetett, hogy a szinte állandóan árnyékba burkolódzó mélyedés a légkörből származó nitrogénnel telt fel. A másik teória értelmében a változáshoz ennél nagyobb tömegre volt szükség, és becsapódás után a felszín alatti óceán töltötte fel a korábban csak jéggel kitöltött mélyedést. Mivel a víz nagyobb sűrűségű a jégnél, a folyamat során megváltozott a Pluto tömegének eloszlása, elforgatva korábbi helyzetéből az égitestet. Nem ez az első alkalom, hogy a szakértők arra gyanakodnak, hogy a Pluto felszíne alatt egy máig folyékony óceán rejtőzhet. A kutatók úgy vélik, hogy lehetséges, hogy a törpebolygó belsejében található radioaktív anyagok bomlása során még ma is elég hő termelődik ahhoz, hogy folyékony állapotban tartsa a vizet. És ha ez valóban így van, az is elképzelhető, hogy a Kuiper-öv más, Plutóhoz hasonló méretű objektumai is tetemes mennyiségű folyékony vízzel rendelkeznek.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. zorrd023
2016.11.21. 17:35
" Plutóhoz hasonló méretű objektumai is tetemes mennyiségű folyékony vízzel vízzel rendelkeznek."

Elég lesz oda egy vízzel is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.11.21. 19:37
Kösz, javítva.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!