iPon Hírek

Jönnek a Toshiba legújabb egychipes SSD meghajtói

Dátum | 2016. 08. 05.
Szerző | J.o.k.e.r
Csoport | ADATTÁROLÁS

A Toshiba új termékekkel jelentkezik az SSD meghajtók szegmensében, annak is egy speciális, táblákat és mobileszközöket kiszolgáló részlegében, ahol eddig a BG1 család tagjaival szolgálták ki a megrendelői igényeket. A régi modellek még a 2015-ös CES alkalmával mutatkoztak be, alapjukat pedig planáris NAND Flash memóriachipek adták. Ezek a lapkák az MLC típusú NAND Flash memóriachipek mellett SSD vezérlőt is tartalmaztak, az adott rendszerhez pedig PCI Express 2.0 x2-es csatolófelületen keresztül kapcsolódtak. A 128 GB-os és 256 GB-os változatban érkező termékek 16 x 20 milliméteres BGA tokozással éppúgy elérhetőek voltak, mint M.2 2230-as bővítőkártya formájában – és ez a gyakorlat az újdonságok esetében is folytatódik. Az új generációs BG sorozatú modellek, amelyek most mutatkoztak be, már nem planáris MLC NAND Flash alapokon nyugszanak, hanem a Toshiba BiCS 3D TLC NAND technológiáját alkalmazzák. Ennek köszönhetően már 512 GB-os példány is szerepel a családban, a tokozás pedig vékonyabb lett, ami a célszegmens számára kifejezetten jó hír. Nagyon fontos változás, hogy a PCI Express 2.0 x2-es csatolófelületet PCI Express 3.0 x2-es váltja, az NVMe 1.1-es támogatás helyét pedig NVMe 1.2-es veszi át, méghozzá HMB (Host Memory Buffer) támogatással karöltve. A HMB technológia gyakorlatilag egyfajta mankónak tekinthető, ami a DRAM nélküli SSD vezérlő teljesítményének növelését segíti, alapját pedig a rendszermemóriából lefoglalt gyorsítótár adja. Ez a gyorsítótár az írási- és az olvasási feladatokat egyaránt gyorsítja, ráadásul alkalmazása nagyon komoly sebességnövekedést hoz, méghozzá minimális mértékű rendszermemória-foglalás mellett. A gyártó természetesen le is tesztelte a funkciót: 37 MB-nyi rendszermemóriát foglaltak le gyorsítótár-feladatokhoz, majd lemérték, milyen növekményt hoz a HMB, ha egy 16 GB-os tárhely-szelet sebességét vizsgálják különböző lekérdezési mélységeket igénylő műveletekkel. A tesztek alapján véletlenszerű olvasás terén QD1-es beállításnál 30%-os, QD32-esnél pedig 65%-os előnyt hozott a HMB bevetése, míg véletlenszerű írási műveleteknél QD1 esetén már 70%-os, QD32 esetén pedig 115%-os volt a növekedés mértéke, ami abszolút jól hangzik. Noha a HBM technológia segít a DRAM nélküli SSD vezérlők teljesítményének javításában, jelenleg mégsem ér túl sokat, hiszen az operációs rendszerek NVMe eszközillesztő-szoftvere alap esetben nem támogatja. Ennél egy fokkal rosszabb, hogy a Toshiba sem tervezi, hogy megfelelő NVMe drivert biztosít azon OEM partnerek számára, akik új generációs BG sorozatú SSD-vel felszerelt rendszereket készítenek, így a HBM előnyeit egyelőre nem igazán lehet kiaknázni. Jó hír viszont, hogy a BG1-es modellekhez hasonlóan az újgenerációs BG sorozatú lapkák is rendelkeznek TCG Opal, illetve TCG Pyrite támogatással. Az új modellek fogyasztása egy picit magasabb, ugyanis 2,2 watt helyett már 2,8 wattot kérnek aktív üzemben, a chip vastagsága azonban 1,65 milliméterről 1,6 milliméterre csökkent. A BG sorozat legújabb tagjainak mintapéldányait már szállítja a gyártó az OEM partnerek számára, a sorozatgyártás pedig az év vége felé indul be.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!