iPon Hírek

Júliusi égbolt − 2014

Dátum | 2014. 07. 07.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A bolygók közül a Merkúr napkelte előtt látszik a keleti látóhatáron. 12-én lesz a legnagyobb kitérésben, ekkor majdnem két órával a Nap előtt kel, így ebben a hónapban első alkalommal tanulmányozható kedvező körülmények között. A Vénusz két órával a Nap előtt kel, így hajnalban látszik a keleti égen. Fényessége mínusz 3,8 magnitúdó körül alakul. A Mars a délnyugati égen látható, éjfél előtt nyugszik, fényessége a hónap folyamán nulláról 0,4 magnitúdóra csökken, és mivel átmérője is zsugorodik, láthatósága egyre rosszabb lesz. A gázóriások közül a Jupiter a hónap elején az Ikrekben, majd a Rákban lesz látható közvetlenül napnyugta után, lassan azonban teljesen elveszik a nyugvó Nap fényében. Július 24-én kerül együttállásba központi csillagunkkal. A Szaturnusz a Mérlegben látszik az éjszaka első felében, éjfél előtt nyugszik, fényessége 0,5 magnitúdó. Az Uránusz éjfél körül kel, és a Halakban látható. A Neptunusz szintén későn kel, és a Vízöntőben látszik. A hónap leglátványosabb együttállására július 25-én kerül sor. A Hold vékony sarlója, a Vénusz és a Merkúr hajnali fél öt körül egy egyenlő szárú háromszögbe rendeződik. Égi kísérőnk árnyékos oldalán ekkor remek lehetőség kínálkozik az úgynevezett hamuszürke fény megfigyelésére. Közvetlenül újhold előtt vagy után ugyanis a Föld teliföldet mutat a Hold felé, rengeteg napfényt verve vissza annak irányába. Ennek eredményeként a Hold Nap által megvilágítatlan részeit is érzékelhetjük, mivel a korong árnyékos oldala is halványan dereng.
A Jacques-üstökös április 17-én (Michael Jäger felvétele)
A szabad szemes észlelehetőség határára kerül a hónap folyamán az év elején felfedezett Jacques-üstökös (C/2014 E2), amely július 2-án érte el napközelpontját. Mivel jelenleg majdnem pontosan bolygónk irányába tart az égitest, egyelőre nem lehet észlelni, a hónap második felében azonban már lehet esély az 5−6 magnitúdós égitest megpillantására. A hónap végére a Hold sem zavarja az észlelést, így egy kisebb távcsővel mindenképp érdemes lehet megkeresni az üstököst, amelynek aktuális pozíciójáról itt érdemes tájékozódni. Érdekes látványt nyújthat a nyári égbolton a Mira, avagy az omikron Ceti is. A kettős rendszer 420 fényévnyire található tőlünk, egy fehér törpe és egy hosszú periódusú pulzáló vörös óriás alkotja, amelyet átlagosan 332 napos periódus jellemez. Az élete vége felé járó csillag tömegét tekintve nem nagyobb a Napnál, azonban óriásira fúvódott fel. Fényessége 9−2 magnitúdó között változik annak eredményeként, hogy átmérője 560−700 millió kilométer (400−500 napátmérő) között ingadozik, ahogy periodikusan felfúvódik, majd újra összehúzódik. Idén július közepén éri el maximális fényességét, vagyis az év nagy részében szabad szemmel nem látható csillag hetekig mindenféle eszköz nélkül is észlelhető lesz (térkép). Forrás: mcse.hu
Mira
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. nedcoleman
2014.07.07. 22:32
A Mira számunkra nem lesz látható.... Jól tudom ugye ?!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. _DiEGO_
2014.07.08. 18:23
Köszi a cikket Jools !
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!