iPon Hírek

„Képtelen” aszteroidát azonosítottak

Dátum | 2014. 08. 18.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Érdekes elmélettel álltak elő a Tennessee-i Egyetem kutatói az 1950 DA katalógusjelű földsúroló kisbolygó tanulmányozása közben. Az égitest olyan gyorsan forog, hogy pusztán a gravitációs erők nem magyarázzák meg, hogy mi tartja egyben anyagát. A szakértők ezért az aszteroida anyagának molekulái közt fellépő van der Waals-kölcsönhatások lehetnek felelősek. A korábbi vizsgálatok alapján az aszteroidák egy része laza törmelékhalom, amelyet a gravitáció, illetve a súrlódás tart egyben. Az 1950 DA viszont egyszerűen túl gyorsan forog ahhoz, hogy csak ezek az erők feleljenek integritásáért. Minden rendelkezésre álló információ alapján darabjaira kellene hullania, mégsem teszi ezt. Az égitest forgása olyan gyors, hogy egyenlítője mentén gyakorlatilag negatív gravitáció jön létre, vagyis ha egy űrhajós megpróbálna ráállni a felszínére, egyszerűen kilökődne az űrbe, hacsak nem horgonyozná ki magát az égitesthez.
1950 DA
A szakértők tehát úgy vélik, hogy valamilyen eddig számításba nem vett erőhatás tarthatja egyben az égitest anyagát, és legfőbb „gyanúsítottjuk” a molekulák közt fellépő kölcsönhatás. Ahogy Ben Rozitis, a kutatás egyik résztvevője elmondta, a cseljabinszki meteor 2013-as becsapódása óta fokozott érdeklődés övezi a földsúroló égitesteket, és azt is, hogy mit lehetne tenni az ezek által megtestesített veszély ellen. A mostani kutatás eredményeiből kiindulva, egy kisebb test aszteroidához irányítása, és nekiütköztetése például nem feltétlenül jó megoldás, mivel ez eltéríteni vélhetően nem képes a Föld felé tartó testet, ellenben több veszélyes lövedékké szakítja szét azt. Valami hasonló történhetett a P/2013 R3 katalógusjelű aszteroidával is, amely széthullását a Hubble űrtávcső lencsevégre is kapta. A szakértők azt feltételezik, hogy az égitest egy másik, kisebb objektummal ütközhetett, amely megbontotta az egybenmaradását biztosító törékeny egyensúlyt. Egy rendkívül összetett és finom erőhatásokon alapuló rendszerről van szó, amelyet a legkisebb külső hatás is teljesen felboríthat, véli Rozitis. A kutatócsoport abban reménykedik, hogy elméletükhöz a Csurjumov−Geraszimenko-üstökösre leszállni készülő Philae tényleges bizonyítékokat is gyűjthet.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

8. Smooth44
2014.08.18. 10:28
Leírás alapján azt hittem, tényleg úgy pörög, mint egy búgócsiga
De akkor ez csak önmagához képest gyors...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Asagrim
2014.08.18. 10:45
Egyik mondat azt írja, hogy az aszteroidáknál "rendkívül összetett és finom erőhatásokon alapuló rendszerről van szó, amelyet a legkisebb külső hatás is teljesen felboríthat". Következő mondat pedig azt, hogy ráküldenek egyre egy leszállóegységet.

Csak én látom ebben a már-már szatirikus magaslatokba emelkedő humort?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.08.18. 10:56
Kb 1,8 km/h a kerületi sebessége. Nem sietős.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.08.18. 11:07
Énse értem a cikket. Főleg, hogy fogalmuk sincs a pontos tömegéről, innentől a sűrűségéről ami alapján feltételezhetnék hogy az anyaga laza törmelék. Ami adat jelenleg a sűrűségről van, az ráadásul az átmérőből a kerületi sebességből és a fényvisszaverő képességéből van besaccolva (ha jól értem a Nasa -s cikkeket).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Sunray
2014.08.18. 12:55
Azert nem all ossze a kep, mert ket kulon egitestrol van szo.

Az 1950 DA az, ami elvileg nagyon laza porfelho (bar az eredeti megfigyelesek meg vas-nikkel aszteroidara tippeltek a forgasi adatok alapjan. nem egszen tiszta, hogy a porfelho dolog honnan jott)

A szonda meg a Csurjumov−Geraszimenko ustokosre szall le, az meg eleg stabil anyagbol van
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. matyi009
2014.08.18. 13:40
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. tibaimp Sunra...
2014.08.18. 15:19
Úgy van, két külön égitestről van szó, az okozhatta a kavarodást. Hirtelen én sem fogtam....
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Asagrim Sunra...
2014.08.18. 16:24
Teljesen tiszta, hogy két külön égitestről volt szó!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!