iPon Hírek

Készül a laborban növesztett szervek érhálózata

Dátum | 2014. 03. 07.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az utóbbi években számos nagyon fontos eredmény született a laborban növesztett, beültethető szervek felé vezető úton, a Harvard kutatói azonban nemrégiben talán mindennél fontosabb lépést tettek a cél elérése felé: olyan szövetet hoztak létre, amely már a véredényekhez hasonló csatornahálózatot is tartalmaz. Jennifer Lewis és kollégái egy 3D nyomtató és némi „eltűnő” tinta segítségével alkották meg az érszerű képződményekkel átszőtt, bőrsejtekből álló szövetet. A laborban növesztett szervek legnagyobb problémáját a vérellátás megoldása jelenti. Olyan egyszerűbb szerkezetű, vékony falú szervek, mint a légcső vagy a húgyhólyag esetében ez nem jelent különösebb gondot, mivel a szervezetben jelen levő erek képesek megoldani ezek kívülről való táplálását. Más azonban a helyzet azokkal a vaskosabb, komplikáltabb szerkezetű szervekkel, amelyek egészséges működéséhez komoly érhálózatra van szükség a szerven belül is.
Az utóbbi évek során több különböző kutatócsoport is igazolta, hogy az őssejtek megfelelő körülmények közt kezdetleges agyi szövetté, májjá és egyéb szervek aprócska másaivá képesek fejlődni, komplex, önszerveződő struktúrákat alkotva közben. Ahhoz azonban, hogy beültethető méretű szerveket lehessen építeni, véredényekre van szükség. Lewis csoportja úgy oldotta meg a problémát, hogy a bőrsejtek nyomtatása során egy különleges, hűtésre folyékonnyá váló, alapjában véve zselészerű tintával vonalak hálózatát hozták létre a szövetben. Amikor a zselét teljesen körbevették a sejtek, a szövetdarabot hűteni kezdték, majd kiszippantották belőle az elfolyósodó tintát, amely vékonyka csatornát hagyott hátra maga mögött. Az elképzelés szerint ezeket a csatornácskákat a következő lépésben olyan sejtekkel bélelnék ki, amelyek a tényleges véredények falát is alkotják. A legvékonyabb csatornák 75 mikrométer átmérőjűek, ami még mindig sokkal vaskosabb a szervezetben természetes körülmények közt kifejlődő, a sejtekkel az extracelluláris mátrixon keresztül közvetlen kapcsolatot fenntartó hajszálereknél. Az élő szervezet ugyanakkor köztudottan nagyfokú adaptálódásra képes, ha van mire építenie. A szakértők azt remélik, hogy ha 3D nyomtatással sikerül létrehozniuk olyan szöveteket, amelyeket ezek a kissé vaskos erek kellően behálóznak, a hajszálérhálózat magától kiépül majd ezekből a véredényekből kiindulva. „A módszerrel csak a nagyobb ereket akarjuk létrehozni. A többit a biológiára bízzuk” – mondja Lewis.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!