iPon Hírek

Készül az űrinternet

Dátum | 2012. 11. 12.
Szerző | Jools
Csoport | IT VILÁG

Múlt hónapban Németországban egy robot megtette első lépéseit, mégpedig egy Föld körüli pályán tartózkodó űreszközből közvetített parancsoknak engedelmeskedve: a Lego-robotot Sunita Williams, a Nemzetközi Űrállomás 33. expedíciójának parancsnoka vezérelte odafentről. Az úgynevezett szakadástűrő hálózat (DTN) tesztelésével az elkövetkezendő Holdra, Marsra és az űr más területeire irányuló küldetések előkészítése folyik.

Az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA közös projektjében egy olyan hálózat kifejlesztésén dolgoznak, amely lehetővé teszi az űrben történő hatékonyabb kommunikációt. A DTN-t a jelenleg használatos rendszerekkel ellentétben kifejezetten űrbéli használatra készítik fel, de földi alkalmazásának is lesznek kívánatos területei a hadi kommunikációban vagy egyszerűen olyan felhasználók esetében, akik a mobilhálózatokon kívül eső területeken is megfordulnak.

Az interneten alapuló űrbéli kommunikáció problémája, hogy mivel nagy adatcsomagokat kell jelentős távolságra eljuttatni, hosszú időbe telik, amíg egyik pontról a másikra elér a jel. Míg a Hold‒Föld-távolság esetében ez mindössze 1,7 másodpercnyi késést jelent, a Marsnál már 8 percről van szó. Az űrhálózatok ráadásul a távolságból és egyéb faktorokból adódóan jóval nagyobb hibarátával dolgoznak, a Nap sugárzása például interferál a jellel, és a kommunikációt időről időre lehetetlenné teszik a mozgásban levő égitestek.

A DTN talán legfontosabb tulajdonsága, hogy nem feltételez folytonosan fennálló kapcsolatot az adó és a vevő közt. Ha elérhetetlennek ítéli a vevőt, az adóban, illetve a továbbító állomásokon addig tárolódik a küldésre váró adatcsomag, amíg ismét lehetséges lesz annak kézbesítése. Ilyen módon sokkal megbízhatóbb, az esetleges megszakításokat sokkal rugalmasabban tűrő hálózat hozható létre. (Lenti videóban egy korábbi kísérlet kapcsán magyarázzák el a rendszer működését.)


Ahogy az űrbéli kommunikációnak a kezdetek óta fontos része a speciálisan erre a célra átalakított rádióhullámokon alapuló kapcsolattartás. A NASA és az ESA szakértői úgy vélik, hogy itt az ideje az internetet is átvinni az űrkorszakba, annál is inkább, mert a DTN alkalmazása jelentősen csökkentené az űrbéli küldetések kommunikációs költségeit.

Manapság, amikor minden nagyobb űrprogrammal rendelkező ország űrbéli kolóniákat és egyre nagyobb távolságba irányuló küldetéseket tervez, mindennél nagyobb szükség van egy egységesített kommunikációs protokollra odakint, mondta el Adrian Hooke, a projekt egyik résztvevője.

A NASA 2000 óta dolgozik a DTN fejlesztésén, és legnagyobb partnere az ügyben Vint Cerf, a „földi” internet egyik atyja. A mostani teszt során Sunita Williams 90 percig állt tartotta fenn a kapcsolatot a Darmstadtban állomásozó robottal a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről, amely 350 kilométerrel a Föld felszíne fölött kering. Ez idő alatt átlagosan 50 KBps volt a lefelé irányuló adatátviteli sebesség, felfelé ugyanez pedig 82 Bps-t ért el.

A NASA szakértői szerint 2015-re üzemkész lesz a rendszer. Mint már említettük megoldás földi használatának is lehetnek előnyei, hiszen kifejezetten olyan helyzetekre készült, amikor akár szándékoltan, akár valamilyen külső körülmény következtében nem lehetséges a folytonos kapcsolat fenntartása.

Kellő mennyiségű továbbító állomás telepítése révén gyakorlatilag bármilyen távolság áthidalható a rendszerrel, a kérdés csak az, hogy mennyit kell várnunk a válaszra. A NASA tervei közt mindenesetre határozottan szerepel a Naprendszeren belüli, „bolygóközi internet” létrehozása, amelyben kulcsszerepet játszi majd a DTN technológiája.


 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. agyturbini...
2012.11.12. 22:00
Internet az mar lesz, ember meg nyista... Majd ha a holdi kozetek a tukrobol keszult fotoit rakjak fel a Facebookra
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Janus27
2012.11.12. 23:30
Miért nem a szubtérben küldik a jeleket, biztos gyorsabb lenne.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. petyus76
2012.11.13. 00:03
Talán azért, mert nem tudják hogyan kell...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Humbuk
2012.11.13. 08:36
gondolom ez addig jó, amíg kevés az információ mennyisége. Mert kötve hiszem, hogy több TB-nyi adatot eltudna tárolni a műhold. Kíváncsi lennék a korlátokra.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!