iPon Hírek

Készülőben a kézi vírusdetektor

Dátum | 2012. 06. 13.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

2009 áprilisában szárnyra kelt a hír, hogy egy sertéseket fertőző influenzavírus mutálódott, és már emberről emberre terjed. A H1N1 világszerte 18 ezer ember halálát okozta a WHO jelentése szerint, és több mint négy évtizednyi viszonylagos nyugalom után az első olyan vírus volt, amely globális járványt okozott.

A sertésinfluenza nem az első és várhatóan nem is az utolsó kórokozó, amely ilyen mértékű járványhoz vezet. A következő hasonló kitörés kordában tartásához létfontosságú, hogy a szakértők minél hamarabb azonosítani tudják a fertőzés forrását, és nyomon tudják követni a patogén terjedésének ütemét. A legtöbb erre alkalmas berendezés azonban drága, nehezen mozdítható, és sokszor megbízhatatlannak bizonyul. A Brown Egyetem biomérnökei nemrégiben előálltak egy lehetséges megoldással a problémára: kifejlesztettek egy olyan biochipet, amely képes kimutatni a vírus jelenlétét oly módon, hogy annak egy specifikus RNS-szakaszára koncentrál az egész helyett. A prototípus továbbfejlesztése révén a kutatók egy olyan „influenza-detektort” kívánnak létrehozni, amely megbízható, gyors, bárki által könnyedén használható, és elfér az elsősegélycsomagban is.


Anubhav Tripathi, a kutatás egyik résztvevőjének elmondása szerint valami egyszerűt és olcsót akartak létrehozni, egy kisméretű, könnyen használható készüléket, amellyel helyben megoldható a kórokozó azonosítása, legyen az influenza, HIV vagy tuberkulózis. Az új rendszer neve SMART (A Simple Method for Amplifying RNA Targets), avagy egy egyszerű módszer az RNS-célpontok sokszorosítására. 

A genetikai amplifikáció (sokszorosítás) fontos lépésnek számít bármiféle génállomány azonosításakor. A jelenlegi leggyorsabb és leginkább megbízható influenzadetektáló módszer során a betegben talált vírusmintát polimeráz-láncreakcióval sokszorosítják, majd ennek genetikai elemzéséből megállapítják, hogy milyen vírustörzshöz tartozik. A tesztelés órákig tart, és speciális körülményeket, illetve olyan fokú hőmérsékleti szabályozást igényel, amelyeket lehetetlen a laboron kívül biztosítani.


Az új módszerrel viszont hétköznapi körülmények között is megoldható az RNS sokszorosítása. Az alapötlet a következő: minden vírus esetében van egy jellegzetes szekvencia, amely alapján biztosan azonosítható, és ez mindössze 25‒26 bázisból áll. „Mi erre a bázissorra koncentrálunk” ‒ mondja Tripathi. Ehhez egy, a kiszemelt bázissorral komplementer bázisokból álló próbát alkalmaznak, ami kizárólag a specifikus szakaszt köti meg. A próba 2,8 mikrométer átmérőjű mágneses gyöngyökre van kihorgonyozva, és ha megtalálta a mintában a neki megfelelő szakaszt, lassan magával ragadja azt, és egy csövön át a készülék egy másik kamrájába szállítja.

Egyelőre ennyit tud a prototípus, a továbbfejlesztett változatokban a második kamrában megkezdődhet a leválasztott szekvencia sokszorosítása, majd elemzése. Mivel az amplifikáció során csak egy rövid bázissorral kell foglalkozni, nem pedig az egész mintával, az egész folyamat megoldható lesz egy kézi készüléken belül, távol a labortól. A vizsgálat ideje is lerövidül, mindössze pár percig tart majd egy-egy minta elemzése.

A sokszorosítás, mint már említettük, alapvető része a legtöbb genetikai vizsgálati eljárásnak, így ennek elegáns leegyszerűsítése az influenzán kívül számos már vírusfajta azonosításában hatalmas segítséget jelenthet. Más vírusok esetén nyilvánvalóan más „névjegyként” szolgáló bázissort kell keresni, így patogénekre specifikus próbákat kell készíteni. A kutatók szándékai szerint rövidesen elkészülnek a HIV-et szűrő próbák is, valamint megkezdik a prototípus továbbfejlesztését.


 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!