iPon Hírek

Kétpetéjű csillagikrekre akadtak

Dátum | 2014. 01. 17.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A csillagászokat régóta izgatja az a kérdés, hogy vajon hogyan keletkeznek a kettőscsillagok. Annál is inkább érdekes probléma ez, mivel az utóbbi évek kutatásai kiderítették, hogy a Naphoz hasonló csillagok nagyjából fele bináris rendszerek tagja a galaxisban. Egyes vélemények szerint a kettőscsillagok olyanok, mint az egypetéjű ikrek, vagyis egyetlen entitásként kezdik meg életüket, fejlődésük korai szakaszában azonban kettéhasadnak. Mások úgy vélik, hogy a bináris rendszerek „kétpetéjűek”, vagyis ugyanabban a protosztelláris akkréciós korongban keletkeznek, azonban külön-külön állnak össze égitestté. Megint mások szerint a kettőscsillagok nem egy helyen formálódnak, hanem csak életük későbbi szakaszában keverednek egymás közelébe, hogy aztán gravitációjuk létezésük további részére összeláncolja őket. Nemrégiben csillagászok egy csoportjának sikerült lencsevégre kapnia két, formálódásának kezdeti időszakában lévő bináris rendszert, és az új adatok alapján úgy tűnik, hogy a kétpetéjű ikrek modellje − az esetek egy részében legalábbis – helytálló. Az észlelt protocsillagok teljes csillaggá alakulásához még legalább egy millió évre lesz szükség, és jelenleg még csak eljövendő tömegük 20 százalékánál tartanak, állapotuk azonban sokat elárul a kettőscsillagok keletkezésével kapcsolatban.
Leslie Looney, az Illinois-i Egyetem kutatója és kollégái a nemrég felújított új-mexikói VLA (Karl G. Jansky Very Large Array) segítségével vizsgálták meg Cepheus csillagkép három, 1000 fényévnyire található protocsillagát. A protosztelláris korongokban két esetben egy második fényes anyagcsomó is kirajzolódott az elsőként észlelt protocsillag mellett. A jelek szerint az akkréciós korong az első csillag formálódásának kezdete után egy másik égitest gyártásába kezdett. A szakértők elmondása szerint ezekben az esetekben mindkét másik elképzelés, tehát az egypetéjű ikrek teóriája, és az idegen csillag befogása is valószínűtlennek tűnik, a helyzet viszont megfelel annak, amit a kétpetéjű csillagikrekkel kapcsolatban elképzeltek a kutatók. Joel Tohline, a Louisianai Állami Egyetem csillagásza szerint a helyzet azért nem egészen egyértelmű. Véleménye szerint, ami a csillagkeletkezést illeti, nehéz pontos határt vonni az egy- és kétpetéjűség közt. Elképzelhető ugyanis az is, hogy a formálódó, magába egyre több anyagot gyűjtő, és egyre gyorsabban forgó csillag hatására az akkréciós korong deformálódni, nyúlni kezd, míg végül kettéhasad, és az anyag másik feléből is csillag kezd formálódni. Ez esetben a két csillag külön keletkezik, de egymás hatására. Összességében nagyon nehéz utólag eldönteni, hogy egy adott rendszerben milyen hatásra történt az akkréciós korong fragmentálódása.
A helyzet tisztázása érdekében Tobin és kollégái 75 további protocsillagot kívánnak megvizsgálni a közeljövőben. Az égitestek további sorsa szempontjából ugyanis nagyon is fontos, hogy pontosan mikor és miért vált ketté a korong anyaga. A kétpetéjű csillagikrek többnyire nagyon eltérő tömegűek, és a pár nehezebbik fele hamarabb élete végére ér. Ha ez utóbbi nem elég masszív ahhoz, hogy szupernóvává váljon, üzemanyaga elfogytával egyszerűen ledobja magáról külső rétegeit és fehér törpévé húzódik össze. Amikor aztán ikertestvére is csillagfejlődése végére ér, ennek ledobott anyagából annyit szedhet magára az első, hogy Ia típusú szupernóvává alakulhat. A kutatócsoport azt is szeretné kideríteni, hogy vajon mi indítja be a második csillag keletkezését, vagy éppen egy nagyobb bolygó formálódását a hasonló rendszerekben. Ha erre a kérdésre választ találnak, közelebb kerülhetnek annak feltárásához is, hogy mi történt a Naprendszer keletkezésének hajnalán, és hogyan jött létre ennek messze legnagyobb bolygója, a Jupiter.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!