iPon Hírek

Kettős eredetről árulkodik a kutyák genomja

Dátum | 2016. 06. 03.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A kutya a legkorábban háziasított állatok egyikeként fontos szerepet játszik az emberiség korai történetének megismerésében is. Egy most megjelent tanulmány új csavarral bővíti ezt a sokat vitatott domesztikációs folyamatot, az Oxford kutatói ugyanis ősi és ma élő kutyák, illetve farkasok genetikai mintáinak elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyákat legalább kétszer háziasította az ember, egymástól nagyon távoli helyszíneken. Az eredmény azért nagyon érdekes, mert a korábbi DNS-elemzések azt sugallták, hogy erre a folyamatra csak egyszer került sor, arról ugyanakkor parázs viták folytak, hogy mikor (10 ezer vagy talán 40 ezer évvel ezelőtt), és hol (Kelet-Ázsiában vagy Európában). A legutóbbi tanulmány, amely minden eddiginél átfogóbb összehasonlító elemzéseken alapul, ezen ellentmondásos eredményekre is magyarázatot adhat. Laurent Frantz és kollégái 59 olyan európai kutya mitokondriális genomját szekvenálták, amelyek 3000–14 ezer évvel ezelőtt éltek a kontinensen, továbbá egy 4800 éve a mai Írország területén élt kutya teljes genomját is leírták. Ezeket a génállományokat vetették aztán össze több száz ma élő európai, valamint ázsiai farkas és kutya genomjával, olyan fajtákat is belevéve a vizsgálatba, mint a szibériai szamojéd, illetve a kínai shar pei.
Az eredmények alapján összeállított családfa (lásd fent) két jelentősebb elágazást mutat a kutyák evolúciójában. Az egyik egészen friss és várható volt, és a saarlosi farkaskutyát választja el a többi fajtától. Az előbbi fajtát az 1930-as években hozták létre német juhászkutyák és farkasok keresztezésével. Akadt azonban egy ennél korábbi, 6400–14 ezer évvel ezelőttre tehető elágazás is, amely a nyugat-eurázsiai és a kelet-ázsiai fajtákat különíti el egymástól. A modernebb fajták, például a szibériai husky és a grönlandi kutya mindkét régióból rendelkezik ősökkel, a korábbiak azonban csak az egyikből. A szakértők szerint erre az lehet a magyarázat, hogy a kutyák két nagyobb ága két különböző farkaspopuláció háziasításával jött létre. Ahogy Frantz mondja, ennek teljes bizonyításához további adatokra lesz szükségük, de a meglévő régészeti és genetikai információk alátámasztják a kutyák kettős eredetét. A teóriát az is megerősíti, hogy a kérdéses időszak első feléből, ahogy az alsó ábrán is látszik, Eurázsia nyugati fele és Kelet-Ázsia között egy széles sávban egyáltalán nem kerültek elő kutyamaradványok. A kutyák háziasításának története azért különösen érdekes saját fajunk szempontjából, mert megelőzi a földművelés kialakulását, és ezzel az emberiség egyik első jelentősebb kulturális teljesítményének számít, teszi hozzá Pontus Skoglund, a Harvard kutatója.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!