iPon Hírek

Kiáltvány a versenyképes magyar gazdaságért

Dátum | 2009. 05. 21.
Szerző | napi.hu
Csoport | IT VILÁG

Magyarország számos kihívással néz szembe, melyek többek között olyan globális tényezőkből erednek, mint a gazdasági világválság, a globalizáció miatt erősödő versenyhelyzet, az idősödő társadalom, a közbiztonság garantálása vagy az ökológiai változások. Ezek mellett nem szabad elfelejteni az olyan magyar sajátosságokat, mint az eddig elmaradt társadalmi/közigazgatási reformok, a fejlettségi szintünkhöz képest túlzott mértékű szociális kiadások vagy a kirívóan alacsony foglalkoztatási ráta. Az ikt-iparág túlmutat önmagán: az ikt-technológiák adta lehetőségek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a gazdaság "újraélesztésében" és a hosszú tavú fejlődésben egyaránt. A gazdaságban önálló iparagként betöltött szerepe mellett az ikt-technológiák használata döntő súlyú más iparagák hatékonyságának javulásában és ezzel párhuzamosan versenyképességük növelésében is. A társadalmi fejlődés motorja is jórészt a gyorsan fejlődő digitális technológiákban keresendő. Így az ikt-technológiák használatának növelése a gazdaságban és a társadalomban direkt módon hozzájárul a fejlődéshez.

Az ikt kulcstényező Magyarország kihívásainak megoldásában A világ számos országában a gazdaságélénkítő programok fontos elemei az ikt-beruházások. Ahogy a reálgazdaságba egyre jobban begyűrűzik a válság, a cégeknek strukturális változásokat kell végrehajtaniuk túlélésükhöz annak érdekében, hogy felkészüljenek a jövőre. Ebben ismételten alapvető segítő szerepe van az ikt-technológiáknak. Az ikt-technológiák már ma is kulcsszerepet játszanak a növekedésben, a termelékenység javulásában és a munkahelyteremtésben a gazdaság legtöbb területén. Ez a trend várhatóan tovább erősödik. Például ma egy autó értékének körülbelül 20-25 százalékát ikt-berendezések teszik ki. Ez az arany 2015-re várhatóan 40 százalékra nő. Továbbá az új generációs internet lesz a szolgáltatási iparágak számára a fejlődés, a termelékenységjavulás és a munkahelyteremtés motorja. Mivel a magyar GDP mintegy kétharmadát a szolgáltatások adják, egyértelmű az új generációs internet adta lehetőségek kihasználásának fontossága.

A közszolgáltatások modernizálása A vállalkozások és a polgárok számára napjainkban egyre inkább elengedhetetlen a költséghatékony és modern közszolgáltatás. A közszolgáltatások modernizálásának a kormány napirendi pontjai között nagy prioritással kell szerepelnie. A jelenlegi gazdasági válságban a legtöbb állam felismerte, hogy a hatékony közigazgatás mennyire fontos a kormányzati programok megfelelő, időben történő végrehajtásában. A közhivatalnokok folyamatban levő nyugdíjazása, a jelentős mértékű kormányzati megszorítások és az új ügyféligények együttesen a közigazgatás nagyobb volumenű ikt-használatát várják el.

Foglalkoztatás növelése A magyar gazdaság egyik kulcsproblémája a kirívóan alacsony foglalkoztatási ráta - különösen az alacsonyan képzettek és a nők körében. A távoktatás segíthet a szakképzésben, hiszen a távmunka rugalmas munkalehetőséget biztosít a nőknek, illetve a korlátozottan munkaképeseknek a munkaerőpiacra történő bekapcsoláshoz.

Demográfiai változások kezelése Az idősödő társadalom és ezzel együtt a csökkenő munkaerő-állomány várhatóan Európa legnagyobb társadalmi és gazdasági kihívása lesz a következő évtizedben. Egy megfelelően képzett, az internet világát ismerő munkaerő-állománnyal az ikt-iparágban jelentős termelékenység érhető el és így kezelhetőek lehetnek a demográfiai változásokhoz köthető gazdasági problémák. Az ikt képes a demográfiai változások szociális következményeinek kezelésére; ezek közé értendő különösen az e-munkavállalás, e-tanulás, e-kormányzat és e-egészségügy terén az idősebb állampolgárok részére nyújtott alapvető szolgáltatások. Nem beszélve arról, hogy az ikt segíthet az egészségügyi rendszerek költségeinek jelentős mértékű csökkentésében és a szolgáltatások színvonalának növelésében.

Új generációs ikt-infrastruktúra létrehozása Az új generációs, nagy sebességű földi és mobil szélessávú hálózatok új webalapú technológiákkal kombinálva a digitális gazdaság kritikus infrastruktúráját hozhatják létre. A jövő ikt-infrastruktúrái több kereskedelmi és gazdasági tevékenységet hordoznak magukban a hagyományos infrastruktúrákhoz (vasút, úthálózat) képest. Az állampolgároknak, a vállalkozásoknak és a közigazgatási szerveknek egyaránt hozzáféréssel kell rendelkezniük a modern, új generációs hálózatokhoz, hogy ezáltal a digitális gazdaság összes előnyéből részesülhessenek.

Ikt-használat és hatékonyságnövelés a gazdaságban és a társadalomban Jelenleg Magyarország lemaradásban van Európához képest az ikt-technológiák elterjedésében és elfogadottságában. Főként a gazdaság motorját jelentő kkv-k terén van szükség hatékony ikt-megoldásokra. A termelékenységi különbség Európa fejlett országai és Magyarország között nagyban magyarázható a hatékony ikt-megoldások használatára fordított kiadások alacsony szintjével. Ahhoz tehát, hogy vezető szerephez jusson a digitális gazdaságban, Magyarországnak törekednie kell arra, hogy jelentős növekedést érjen el az ikt elterjedésében minden iparágban. Továbbá a közigazgatásnak az innovatív ikt korai befogadó szerepét kellene magára vállalnia.

Az információs társadalom fejlettsége egyenes aranyban áll az országba történő befektetések volumenváltozásával. Ennek eléréséhez 100 százalékos internetlefedettség, a számítógépet használó munkahelyek számának 20 százalékponttal történő növelése és az ifjúság minél szélesebb körére kiterjedő pc-használat szükséges.

Erős ikt-iparág Az ikt-szektor bővítése és elterjedése döntő fontosságú ahhoz, hogy a technológia teljes gazdasági hasznát kiaknázzuk, ehhez Magyarországnak fenn kell tartania egy regionálisan is versenyképes ikt-ipart. Az ikt-szektor a jelenlegi, több mint 2500 milliárd forint bevételével önállóan is jelentős ipari szektornak számít. Mivel az ikt egyre inkább beépül a legtöbb termékbe és szolgáltatásba, a kulcsfontosságú iparágak a saját üzleteik fejlesztése és növelése szempontjából az eddigi mértékeknél sokkal jobban függnek az erős helyi ikt-partnerektől. Ha ezek az iparagák nem találjak meg az ikt- partnereiket, üzleteik lényeges elemeit fogják Magyarországon kívülre telepíteni.

A magyar ikt-piacra jellemző a kétpólusúság. A nemzetközi nagyvállalatok és a kkv-szektor között (és még póluson belül is) jelenleg csekély az együttműködés. A piaci folyamatokban és a termelékenységben történő klaszteresedés előmozdítása fontos feltétele az egészségesebb piaci struktúra kialakulásának.

Befektetés a kutatás-fejlesztésbe A digitális gazdaságban a versenyképesség fenntartása, illetve megszerzése jelentős befektetéseket igényel az ikt-kutatások és -fejlesztések területén. Magyarországnak fokozott erőfeszítéseket kell tennie az ikt-s k+f ráfordítások terén mutatkozó hiányosságainak ledolgozásában: a k+f-re fordított magánbefektetéseket jelentős mértékben növelni kell; a k+f befektetéseket kisebb számú, nagyméretű projekt felé kell irányítani, és nem számos kisebb projekt felé; figyelembe véve az ikt beágyazott természetét, az ikt-t használó iparágakat be kell vonni a k+f projektekbe. Minden k+f projektnek tartalmaznia kell egy, az értékesítést magában foglaló koncepciót, hogy biztosítva legyen a k+f ráfordítások eredményeként létrejövő termék versenyképessége és piacra jutása. Magyarországnak több kutató és innovatív ikt-klaszterre van szüksége ahhoz, hogy a kutatóintézetek technológiái a digitális gazdaság új, nagy volumenű iparágai számára piacképesek legyenek. Az új Technológiai és Innovációs Európai Intézet a koordináció megfelelő platformja lehet, együttműködésben az NKTH-val.

Bizalomépítés az új ikt-technológiák és a digitális gazdaság iránt A digitális gazdaság csak akkor tud gyorsan kritikus tömeget elérni, ha az előnyeit a vállalkozások és állampolgárok széles köreiben megértik. Sajnálatos módon a felhasználók és a közvélemény bizalmatlan az új ikt- alkalmazások iránt, elsősorban az adatvédelemmel és a biztonsággal kapcsolatos félelmek miatt. n
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!