iPon Hírek

Kiderült, hogy miért elsüllyeszthetetlen a tűzhangyák élő tutaja

Dátum | 2013. 11. 27.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A tűzhangyák gyakorlatilag elsüllyeszthetetlen tutajokat képeznek, amikor egymással összekapcsolódva a víz színén lebegnek. Ez különösen lényeges túlélésük szempontjából a trópusi esős évszak ideje alatt, amikor a metódus révén egész kolóniák menekülhetnek meg az áradásoktól, addig lebegve, sodródva a vízzel, amíg egy biztonságos helyen partra nem szállhatnak, hogy aztán új lakóhelyet építsenek maguknak. Korábbi kutatások során arra már sikerült fényt deríteni, hogy a hangyák egymás lábainak és szájszerveinek megragadása révén kapcsolódnak össze, és ezek a hangyatestekből álló konstrukciók nagyon különleges fizikai tulajdonságokkal bírnak. Gavid Hu, a Georgiai Műszaki Intézet kutatója és kollégái laborkísérletekkel igazolták, hogy a „hangyalabdák” egyaránt képesek szilárd anyagként, illetve viszkózus folyadékként viselkedni. Ezen túl nagyon rugalmasak is, hiszen szinte bármilyen deformáló hatás megszűntével képesek visszanyerni eredeti, gömbölyded alakjukat.
Ahogy Hu elmondta, a biológusok régóta vizsgálják ezeket struktúrákat, fizikai erőhatások szempontjából azonban csak az utóbbi években kezdték el kutatni az összekapcsolódott hangyatestek anyagi természetét. A kutató és munkatársai legutóbbi projektjük során számítógépes tomográfiai módszerekkel és nagysebességű kamerákkal vizsgálták, hogyan viselkednek a hangyák alkotta, vízen lebegő tutajok, ha különböző erőhatások érik őket. Ennek során felfedezték például, hogy a tutajok képesek körülfolyni az útjukba kerülő akadályokat, és ebben, illetve a rájuk felülről érkező behatások kivédésében az a leghatásosabb módszerük, hogy folyamatosan variálják kapcsolódásaikat. Vagyis a tutajon belül egy hangya nem egyszerűen megragad pár végtagot, és azokat szorongatja az utazás végéig, hanem folyamatosan újabb és újabb lábakra és szájszervekre vált, elengedve a korábbiakat, majd újra hozzákapcsolódva a szerkezethez. A legtöbb anyag bizonyos skálák mentén folyadékként és mások mellett pedig szilárd anyagként viselkedik, magyarázza Hu. Ha például egy úszómedence vizébe mártjuk a kezünket, a víz szinte semmiféle ellenállást nem mutat, ha viszont egy felhőkarcoló tetejéről ugranánk bele ugyanebbe a medencébe, a testünket érő erőhatások nem sokban különböznének attól, mintha betonba ugranánk fejest.

A tűzhangyák tutaja viszont minden skála mentén egyformán viselkedik: a hangyák apró, nagy ellenálló képességű rugókként nyúlnak meg és húzódnak össze, és szomszédaikkal való kapcsolódásaikat folyamatosan megszűntetik, majd újra kiépítik. Képzeljük el, hogy több ezer hatkarú, minden végtagján tépőzárral borított ember összekapcsolódik egymással, majd időről időre átstrukturálják a tömeget. Ebben rejlik a tűzhangyák titka, mondja Hu. A hangyákkal kapcsolatos eredmények révén a kutatók azt remélik, hogy újfajta, apró, önálló egységekként viselkedő, de egymással együttműködő darabokból álló, intelligens anyagokat kísérletezhetnek ki, amelyek rugalmasabbak, vízállóbbak, illetve ellenállóbbak lesznek, mint elődeik.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

8. carraroxt
2013.11.28. 04:28
Már csak meg kell tanulni beidomítani őket.
Egyébként lenyűgöző, és kösz a cikket!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. freyr
2013.11.28. 14:15
És honnan tudják az egyes hangyák, hogy mit kell csinálniuk? Sokat olvastam és láttam már a hangyák kollektív működéséről és hogy minél nagyobb számban vannak, annál intelligensebbek, de mégis hogy érik ezt el? Hogy és mivel kommunikálnak egymással, hogy megfelelő módon változtassák a tutajuk szerkezetét?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Joachim21
2013.11.28. 18:55
A hangyák csoportlelkek. De ilyesmit mondani áltudományos. Mi azért vagyunk okosak, mert sok a szürke állományunk, és nagy az agyunk. Ergo sose állj le vitázni egy bálnával, mert neki nagyobb agya van mint neked, de mégsem épít űrhajókat. Ezért, hogy a tudomány saját korábbi tévedését leplezze, kitalálták az agykoponya/arckoponya arányra való hivatkozást, és ezzel magyarázzák, hoyg valami milliószor több agysejtel mint te, miért nem okosabb nálad. Hát persze, mert nagy az álla, értjük! Ugyanez van a hangyákkal is, tömegben inteligensebbek, megfigyelés van, de magyarázat nincs. Feromonokat bocsátanak a levegőbe, és abban van az információ, eddig jutottak a tudósaink a magyarázattal, hiszen lélek mint olyan nincs is, aki a testén kívül jár, magán kívül van, az hallucinál. Éljen a dogmatikus materialista egyház!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. mikej95
2013.11.28. 20:30
Én azt hittem azért nem süllyednek el, mert könnyebbek a víznél.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. agyturbini...
2013.11.28. 21:14
Joachim21

Olvass egy kicsit egyes halfajok viselkedeserol, alapja ugyan ez: 2-3 szabalyt betartva olyan egyuttmukodest hoznak letre amely megvedi oket a ragadozoktol. Kb ennyi a hangyacsel is. Meg ennyit az egyhazrol is aki evszazadokon at maffiamodszerekkel uralta a fel vilagot es holmi pokollal es ordoggel tartotta rettegesben az egyeszeru elnyomott nepet mikozben a vezetoi(meg a mai napig is) dozsolnek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. carraroxt
2013.11.29. 10:45
agyturbinikusz Kissé félreértetted az előtted szólót.
Joachim21 Jó látni, hogy nem csak én vagyok olyan elborult, hogy hiszek ilyen fogalmakban, mint a közös lélek.
Ja amúgy a bálna azért nem épít űrhajót, mert tudja hol a helye, és amúgy sincs keze (ok, most egy kicsit elbagaterizáltam, de a lényeg benne van). A dogmatizmus pedig az emberi kultúra sajátossága sajnos.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. PDP-11
2013.11.29. 11:43
Én már régóta filózok ezen a "biológiai számítógép" dolgon. Most gondoljatok bele, a CPU-ban mit csinál egy tranzisztor? Kapcsolgat mit a veszedelem, van áram nincs áram ennyit tud, mégis összedobsz pár milliárdot és fut a Crysis. Ha azt kommunikációnak vesszük hogy ki melyik lábat harapja meg, simán összeállhatnak egy primitív processzorrá, főleg hogy a tagoknak is van egyenként valami számítási teljesítménye. Már csak programozni kéne megtanulni őket
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. kiskoller Joach...
2013.11.29. 13:00
Enyhén szólva lövésed sincs arról hogy miről beszélsz.

"hoyg valami milliószor több agysejtel mint te, miért nem okosabb nálad. Hát persze, mert nagy az álla"
Ez így önmagában hülyeség, semmilyen elfogatott elmélet nem mond ilyet.

Az arckoponya/agykoponya arány akkor lényeges, amikor két emberi fajt hasonlítasz össze, akiknek a feje kb. ugyanakkora, de az agyuk mérete különböző, pont emiatt az arány miatt. Mivel te nem tudod megmérni egy évezredekkel előttünk élt ember agyát, mivel rég elbomlott már, csak a koponya méretéből tudsz következtetni. Amekkora üreg van a fej hátsó/felső részében, akkora volt az ember agya.

" Mi azért vagyunk okosak, mert sok a szürke állományunk, és nagy az agyunk."

De nem csak az agy méret a lényeg. Hány agysejted van, azok milyen módon/mennyiségben kapcsolódnak egymáshoz, és magának az agynak a szerkezete is lényeges. Pl az ember fejlődése során volt egy rövid szakasz amikor nagyon megnövekedett az ember agya (ezért fáj a gyermekszülés és ezért nyomorék/fejletlen minden újszülött) de akkor sem nőtt a térfogat arányaiban annyira, mint amennyire hirtelen okosak lettünk. Ugyanis azok a részek, amelyek a többi állatban is megtalálhatóak, nah azok nem fejlődtek tovább, ellenben a homloklebeny, az bizony nagy mértékben megnőtt.



Persze lehet dobálózni a szakszavakkal, meg oltogatni tudósokat, de ők legalább pontosan leírják, mi az amit tudnak, és mi az amit nem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!