iPon Hírek

Kifordult a földkéreg a Chicxulub-kráter keletkezésekor

Dátum | 2016. 11. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A globális kataklizmákat okozó becsapódások a pusztítás mellett új lehetőségeket is teremthetnek az életre, állítják a Chicxulub-krátert megfúró kutatók. A mexikói Yucatán-félszigeten és annak szomszédságában található becsapódásnyom akkor keletkezett, amikor nagyjából 65 millió évvel ezelőtt egy aszteroida ütközött a Föld felszínébe. Mivel az időzítés gyanúsan egybeesik a dinoszauruszok javának kihalásával, a kutatók évtizedek óta úgy sejtik, hogy valószínűleg ez a becsapódás indította be azokat a változásokat a Földön, amelyek gyorsan véget vetettek az őshüllők uralmának. A Chicxulub-kráter az egyik legfiatalabb, legjobban megőrződött és legkönnyebben hozzáférhető kráter az egész Naprendszerben, hiszen a hasonló korú becsapódásnyomok vagy túl távoliak, vagy mára csaknem eltüntette őket az erózió és a kőzetlemezek mozgása. A Föld élővilágának történetében a sejtések szerint kulcsszerepet játszó kráterben idén áprilisban és májusban végeztek fúrásokat a szakértők. Joanna Morgan, az Imperial College London geofizikusa és társai a becsapódásnyom tengerrel fedett pereméből vettek mintákat, amelyet a vízen kívül nagyjából egy kilométer vastagságban mészkő is fed. A furatminták elemzése alapján a szakértők részletes képet alakítottak ki arról, hogyan jött létre a kráter, és hogy hogyan jönnek létre általában a hasonló felszíni formák. A csapat a tengerfenék alatt 506–1335 méter mélyről hozott fel mintákat. A legkisebb mélységből nyert kőzetekről hamar kiderült, hogy azok a becsapódás utáni, 34–56 millió évvel ezelőtt lerakódások, mondja Sean Gulick, a Texasi Egyetem geofizikusa, az expedíció vezetője. Minél mélyebbre értek azonban a szakértők, annál több meglepetésben volt részük. Ahogy a mélység nőtt, egyre nagyobb arányban találtak olyan magmás kőzeteket, amelyek általában a kéreg legmélyén találhatók meg. Óriási meglepetés volt ennyire régi keletkezésű gránitot találni mindössze 1 kilométerre a tengerfenék alatt, mondja Morgan. Úgy tűnt, mintha a kéreg ezeken a részeken fejjel lefelé lenne, teszi hozzá a kutató. A csapat a kőzetek összetétele és elhelyezkedése alapján modellezte, hogy mi történt a becsapódás alatt. A légkörön átszáguldó aszteroida becsapódásakor csaknem teljesen átütötte a kérget, aminek hatására annak alsó rétegeiből kőzetek emelkedtek a felszínre, 10 perc alatt mintegy 25 kilométeres utat téve meg. Az újonnan képződött kráter pereme, amely az események csúcspontján magasabb volt, mint a Himalája, három perc elteltével összeomlott, és egy úgynevezett hegyes gyűrű jött létre, benne jelentős mennyiségű mélységi magmás kőzettel. A kráter közepén az anyag először csúcsosan kiemelkedett, majd újra összeomlott, hasonlóan ahhoz, mint amikor folyadékba ejtünk egy tárgyat. A struktúra mintegy 10 perc alatt stabilizálódott, a kőzetek eddigre kezdtek újra szilárd anyagként, és nem folyadékként viselkedni. A becsapódás ereje lökéshullámokat indított útjára a bolygón, a Richter-skála szerinti 10-es erősségű földrengéseket és hatalmas szökőárakat okozva. Az egyik érdekes felfedezés, hogy bár a kráter formálódásának folyamán a kőzetek kifejezetten folyadékszerűen viselkedtek, valójában nem feltétlenül olvadtak meg, mondja Gulick. Nem tudjuk pontosan, hogy ez hogyan működik, de az tény, hogy a hegyes gyűrűt alkotó kőzetek java például egyáltalán nem volt olvadt állapotban a folyamat során, teszi hozzá a szakértő. Ennek ellenére a kőzetek folyva jutottak a helyükre, mintha a lökéshullám átmenetileg felfüggesztette volna az anyagot szilárd állapotban tartó kötéseket. Talán ennek köszönhető, hogy a mélyből származó gránit megőrizte eredeti szerkezeti tulajdonságainak javát, így kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a szakértők a földkéreg legmélyebb rétegeit tanulmányozzák. Ez pedig jó hír lehet a más égitesteket kutatók számára is, hiszen a Chicxulub-kárter felépítése azt sugallja, hogy a mélyebb rétegek tanulmányozásához jó kiindulópontot jelenthet a becsapódásnyomok peremének vizsgálata. A mélyből felkerült rétegek egyúttal új élőhelyet is teremthettek, állítják a kutatók. Az újfajta kőzeteket a lökéshullámok porózussá tették, így azokat könnyen átjárta a tengervíz, és vele az abban található mikrobák is. Így ezek gyorsan elkezdhették benépesíteni a becsapódás nyomán kietlenné vált régiót, talán egy kicsit másfajta élővilágot teremtve, mint amilyen a korábban élt a területen.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. ChoSimba
2016.11.22. 16:34
De megnéznék egy ilyet az űrből. Egy másik bolygón
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. fofoka
2016.11.22. 19:02
"Ennek ellenére a kőzetek folyva jutottak a helyükre.."

Nem kell, hogy megolvadjon, bár ilyen nagy energiájú becsapódásnál nehéz elképzeli, hogy nem ez történt. Elég, ha jó nagy többtengelyű nyomófeszültség hat rá. Attól már tud képlékenyen alakváltozni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Pendra37
2016.11.22. 20:34
Egyszeru, az Arcturiai foldonkivuliek egy szilard allapot felfuggeszto bombat dobtak a bolygora, hogy az kikeruljon a gonosz Reptilianok uralma alol.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!