iPon Hírek

Kijelölték a Rosetta landolóegységének leszállóhelyét

Dátum | 2014. 09. 15.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Ha minden a tervek szerint alakul, a Philae az előzetes elemzések során J jelűnek nevezett régióban fogja elérni a 67P/Csurjumov−Geraszimenko-üstökös felszínét. A terület a gumikacsára emlékeztető formájú üstökösmag fején, az annak tetején látható óriási kráter szomszédságában található, és kiváló rálátás nyílik róla az eddigiek során aktivitást mutató területre is. A döntésben fontos szerepet játszott, hogy az összes potenciális leszállóhely közül ez a régió tűnik a legbiztonságosabbnak. Ha a további vizsgálatok során mégis valami probléma derülne ki a területtel kapcsolatban, akkor másodlagos célpontként a C jelű régió jöhet szóba, amely a kettős üstökösmag másik felén, a kacsa testén található.
A 100 kilogrammos landolóegység a tervek szerint november 11-én ereszkedik le a nukleusz felszínére, ahol egyéb vizsgálatok mellett felszíni laborjával annak anyagát is elemzi majd. A célpont kiválasztása nem volt egyszerű feladat, hiszen az üstökösmaghoz egyre közelebb keringő Rosetta egy rendkívül érdekes, ugyanakkor nagyon veszélyes világ képét tárta fel az elmúlt hetek során. A mag szokatlan formája a kezdetektől azt sugallta, hogy nem lesz könnyű döntést hozni, a felszíni formák kibontakozása pedig tovább bonyolította a feladatot. Ahogy Stephan Ulamec, a Philae landolásért felelős csoportvezetője elmondta, végül egyik szóba jöhető helyszínre sem tudták azt mondani, hogy 100 százalékosan megfelel az előzetesen biztonságosnak ítélt elvárásoknak, a J helyszín azonban egyértelműen a legjobb opció. A landolás helyének kijelölésére csak azt követően kerülhetett sor, hogy a Rosetta űrszonda augusztus 6-án nagyjából 100 kilométer magasságú pályára állt az üstökösmag körül. Az azóta eltelt hetekben a szonda egyre közelebb férkőzött az égitesthez, egyre részletesebb felvételeket és elemzéseket készítve annak felszínéről, mozgásáról és egyéb jellegzetességeiről. A Philae leszállóhelyének kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy az a Rosetta jelenlegi és tervezett pályáról biztonságosan megközelíthető legyen, a felszín sima, anyaga pedig kellően sűrű legyen, illetve elég napfény érje a már leszállt űreszközt napelemeinek működtetéséhez. Mivel a leszállás során a Rosetta gyakorlatilag egyszerűen „leejti” a landolóegységet, amely menet közben csak minimálisan tud majd manőverezni, a felszínre érés pontos koordinátáit csak az utolsó pillanatokban lehet megmondani. Egyelőre tehát csak azt tudni, hogy melyik pár száz méter átmérőjű ellipszist veszik célba az irányítók. A J helyszín nagyjából sima terület, a rajta található lejtők és emelkedők meredeksége nem haladja meg a 30 fokot, így kicsi az esélye annak, hogy a Philae a leszállás során felboruljon. A terület megvilágítottsága is megfelelőnek tűnik, így a landolóegység remélhetőleg képes lesz újratölteni akkumulátorát. A leszállási manőver a jelenlegi tervek szerint nagyjából hét órát vesz igénybe. Ez első hallásra hosszúnak tűnhet, a szakértők azonban igyekeztek olyan pályaívet kidolgozni, amelynek során csak minimális energiákat kell az iránymódosításokra fordítani, hogy a Philae nagyjából teli akkuval érje el a felszínt. A leszállás pontos ütemezésének kidolgozására ezt követően fog sor kerülni. Az biztos, hogy nagyon célszerű lenne november közepe előtt sort keríteni a landolásra, mivel a szakértők elmondása szerint minden egyes nappal növekszik az üstökös aktivitása, ahogy egyre közelebb kerül a Naphoz, és ha az anyagkibocsátás egy bizonyos szint fölé fokozódik, az jelentősen megnehezítheti a manővereket. Az aktivitás növekedése egyebek mellett befolyással lehet a Rosetta pillanatnyi pozíciójára is, így komolyan kihathat arra, hol köt ki a Philae. A landolóegység a leszállás során is felvételeket készít majd, a felszínen pedig megkezdi önálló munkáját, a begyűjtött információkat rendszeresen felsugározva a Rosettának. Amint elérte a felszínt, horgonyokkal és csavarokkal rögzíti magát azon, és 360 fokos panorámaképet készít környezetéről. Később hőmérsékleti méréseket végez, vizsgálja a plazmát és a mágneses teret, illetve meg is fúrja az égitest felszínét, a mintákat pedig helyben elemzi. A Rosettával közös méréseket is végez majd: a tervek szerint egymásnak küldött rádióhullámok segítségével együttesen derítik fel az üstökösmag belső szerkezetét.
A képet a Philae kamerája rögzítette szeptember 7-én 50 kilométerre az üstökösmagtól
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. Mordred
2014.09.15. 20:50
"Mivel a leszállás során a Rosetta gyakorlatilag egyszerűen „leejti” a landolóegységet, amely a levegőben csak minimálisan tud majd manőverezni..."
Levegőben??

Nade troll OFF. Örülök, hogy itt az Iponon is nyomon lehet követni a Rosetta útját.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.09.15. 21:04
Átvitt értelemben persze, de mondjuk írás közben ez fel sem tűnt javítom menet közbenre
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!