iPon Hírek

Könnyebb lehet a proton, mint gondolták

Dátum | 2017. 07. 05.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Lehetséges, hogy a proton fogyott egy kicsit. Persze valójában nem veszített tömegéből, csak a legújabb, a korábbi legpontosabb méréseknél háromszor precízebb mérés során úgy találták a szakértők, hogy a részecske tömege 10ˆ-8 százalékkal kevesebb, mint eddig hitték. Ez nem sok ugyan, de mivel minden atom tartalmaz legalább egy protont, a részecskék jellemzőiben mért legkisebb eltérés is messzire vihet, és számos nagyon kérdésre adhat választ, például arra is, hogy miért van a világegyetemben sokkal több anyag, mint antianyag. Az új eredmények egy nemzetközi kutatócsoportnak köszönhetők, akik egy olyan összeállítással mérték a proton tömegét, amelynek érzékenysége 32x10ˆ-12. Ez nagyjából annak felel meg, mintha mérni tudnánk azt a súlykülönbséget, amit egy szempilla okoz egy hangversenyzongorára hullva. A méréseket egy másfél literes tartályban végezték, amelyből kiszivattyúzták a levegőt, majd közel abszolút nulla fokra hűtötték a rendszert. „A tartály hermetikusan le volt zárva, így semmiféle kapcsolatban nem volt a külvilággal” – mondja Sven Sturm, a Max Planck Magfizikai Intézet kutatója, a vizsgálat vezetője. A vákuumban elhelyezett műanyag célpontot elektronnyalábbal bombázták, hogy protonokat szakítsanak le arról. Majd egyetlen protont csapdába ejtettek egy mágneses és elektromos mezők keverékéből álló, úgynevezett Penning-csapdában. A proton körbe-körbe járt a csapdában, és sebességéből a csapat tagjai képesek voltak kiszámolni annak tömegét.
„Nagyon-nagyon precíz kísérletről van szó, amely során rendkívül kifinomult módszereket alkalmaztak” – mondja Peter Mohr, a CODATA nevű bizottság egyik tagja, amelynek feladata a különféle fizikai alapmennyiségek és állandók összegyűjtése, illetve a tudományos körökben használt sztenderdek megállapítása és publikálása. A proton alacsonyabb tömege segíthet megérteni, miért van sokkal kevesebb antianyag az univerzumban, mint anyag, mondja Fudzsivara Makoto, a CERN ALPHA-kísérletének egyik kutatója, aki csapatával eltéréseket keres a hidrogén és az antihidrogén között. Az egyre pontosabb mérések révén talán fény derülhet a proton és az antiproton közti, egyelőre feltételezett eltérésekre is, bár ehhez persze az antiprotont is hasonló precizitással kellene megmérni. Ami a proton új tömegét illeti, ilyen mértékű módosítás egyáltalán nem számít szokatlannak a hasonló mérések során, mondják a szakértők. Azt ugyanakkor egyelőre senki sem tudja, miért kaptak más eredményt a mostani kísérlet során, mint korábban. Lehetséges, hogy az új tömeg egy újfajta fizika egyik jele, de az sem zárható ki, hogy mérési hibáról van szó, mondja Mohr. Az esetek 99 százalékában a hasonló eredményekről idővel kiderül, hogy a kísérlettel nem stimmelt valami, így egyelőre óvatosan kell kezelni az új tömegadatot. Amely egyébként valószínűleg, pontosan az előző protontömeghez képesti eltérés megmagyarázhatatlansága miatt, a következőleg kiadandó CODATA-sztenderdek sem fog még bekerülni.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

5. fofoka
2017.07.05. 19:40
Végigolvasva az eredetit valószínűleg a tömeg és az érzékenység összekeveredett (mármint a fordításban).
Amúgy érdekelne, hogy a "parts per trillion" vajon miféle érzékenység így mértékegység nélkül? Hogy kell ezt értelmezni? Mármint világos, hogy mi a PPT, csak ebben a kontextusban valahogy nem jön át. Egy műszer érzékenységének leírásához mértékegység is kell.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Szefmester fofok...
2017.07.05. 20:54
darab?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Kogeru
2017.07.05. 21:00
32x10ˆ-1 lett, maradhat?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. fofoka Szefm...
2017.07.06. 19:27
Igen, így darab lenne, de nem tömeget mértünk? :-)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. bekeferi fofok...
2017.07.07. 07:51
A ppt, ppm hányadrészt jelölnek (mint a százalék, ezrelék, csak jóval kisebbeket), így az SI mértékegység kiesik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!