iPon Hírek

Közel egymillió éves emberi lábnyomokra akadtak Angliában

Dátum | 2014. 02. 10.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

850−950 ezer éves emberi lábnyomokat találtak a kutatók egy angliai partvidéki lelőhelyen. A happisburgh-i lábnyomok a legrégebbiek, amelyekre eddig Afrikán kívül sikerült ráakadni. A lenyomatok tavaly májusban kerültek felszínre, miután az intenzív viharok hatására az azokat fedő rétegek végleg megadták magukat az eróziónak. A 49 nyomból 12-t analizáltak részletesen, mielőtt a tenger elmosta volna a puha kőzetbe ágyazódott ősi lenyomatokat. A kutatócsoport tagjai a rendelkezésükre álló két hét alatt minden lehetséges eszközzel igyekezett megörökíteni a lelőhely eredeti formáját, és minden egyes nyomot külön-külön is, így azok elemzését a lenyomatok megsemmisülése után is folytatni tudják. Isabelle De Groote, a kutatócsoport egyik tagja elmondása szerint legalább két vagy három gyermek lehetett a nyomokat hátrahagyó embercsoport tagjai közt, és három lábnyommal kapcsolatban már sikerült igazolni, hogy azokat egyetlen ember, egy magasabb, valószínűleg hímnemű egyed hagyhatta hátra. Az ősi csoport tagjai vélhetően élelem után kutattak a parton. A kutatók szerint ezek a korai emberek a Homo antecessor nevű faj (vagy alfaj) tagjai lehettek, amely a fosszilis leletek tanúsága szerint 1,2 millió éve bukkant fel Európában. Korábban a happisburgh-i lábnyomokkal egy idős H. antecessor csontokat találtak Spanyolországban, és ezen leletek alapján a korai emberfajta nagyjából hasonló méretű lábnyomokat hagyhatott hátra, mint az angliaiak. A H. antecessor körülbelül 600 ezer éve halt ki, átadva a terepet a Homo heidelbergiensisnek, amely a neandervölgyi ember és a modern ember közvetlen ősének tekinthető.
A neandervölgyi ember 400 ezer évvel ezelőtt tűnt fel Európában, saját fajunk tagjai pedig 40 ezer éve jelentek meg, lassan kiszorítva a sokáig egyeduralkodónak számító emberfaj tagjait, magyarázza Chris Stinger, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója, aki szintén részt vett a lábnyomok tanulmányozásában. 850 ezer évvel ezelőtt az éghajlat jóval hűvösebb volt a jelenleginél, így Stinger szerint a lábnyomok az egyik legészakibb emberek által lakott terület emlékét őrizhetik. A fajról rendkívül keveset tudni, így nem világos, hogyan birkóztak meg tagjai az időjárás viszontagságaival, nem tudjuk például, hogy viseltek-e valamiféle öltözetet, és azt sem, hogy ismerték-e a tüzet. Ami a nyomok korát illeti, a kutatók az üledékben található állati fosszíliák, illetve olyan növényi maradványok alapján végezték el ezek datálását, amelyekről nagyjából tudni lehet, hogy mikor haltak ki. Ugyanezen a partszakaszon 2010-ben néhány kőeszköz, illetve feldolgozás nyomait mutató állati csontok is előkerültek, amelyek szintén egyidősek a nyomokkal. Minden jel arra mutat tehát, hogy az ember 350 ezer évvel korábban érte el Észak-Európát, mint azt a kutatók eddig feltételezték. A leletekkel egyetlen probléma van: mindeddig nem sikerült emberi maradványokat azonosítani a környéken, Stringer szerint azonban ez csak idő kérdése. Ha pedig meglesznek az emberi csontok is, világosabb képet lehet alkotni arról, hogy kik is lehettek Nagy-Britannia ezen korai lakói. A felfedezés mindenképpen figyelemre méltó, hiszen a lábnyomok kétszer olyan idősek, mint az eddig fellelt legkorábbi európai embernyomok. Idősebb lenyomatokat csak Afrikából ismerünk: Tanzániában és Kenyában 3,5, illetve 1,5 millió éves embernyomok is konzerválódtak.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. noPublicFG
2014.02.11. 00:49
ez a fránya időutazás...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Whysper
2014.02.11. 09:51
Úh basszus lebuktam. Most futhatok!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!