iPon Hírek

Közvetlen kommunikáció két ember agya közt

Dátum | 2014. 09. 04.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Első alkalom létesítettek két ember agya közt közvetlen kommunikációs kapcsolatot: a Harvard kutatói és több más ország szakértői egymástól 8000 kilométerre tartózkodó alanyok agyát kötötték össze a világháló segítségével, közvetlen információcserét valósítva meg a két ember központi idegrendszere közt. „Arra voltunk kíváncsiak, hogy lehetséges-e kommunikációt megvalósítani olyan módon, hogy az egyik ember agyi aktivitását lemásoljuk, és ezt egy másik személy agyába juttatjuk be” – mondja Alvaro Pascual-Leone, a kutatás vezetője. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a két kísérleti alany az interneten keresztül igyekezett kommunikálni egymással, ezt azonban nem beszéd vagy gépelés révén tették, hanem az egyik agyból a másikba sugárzott jelek révén. Az azonnali üzenetküldés idegtudományi változata sikeresnek bizonyult: az egyik alany Franciaországban, a másik Indiában üldögélt egy laborban, miközben gyakorlatilag egy-egy internetre kapcsolt elektroenkefalográf segítségével „beszélgettek”. Hosszasabb társalgásról azért nem volt szó, a kísérleti alanyok ezúttal csak a köszönésig jutottak, vagyis a hola és ciao szavakat kommunikálták egymás agyába, de már ez is óriási eredménynek tekinthető.
Az EEG-t a legtöbb hasonló kísérlet során eddig az agy és a számítógép összekötésére használták. A kísérleti alany koponyájára helyezett elektródák rögzítették az agy működését bizonyos tevékenységekre való koncentrálás közben. A személy például egyik lába megmozdítására koncentrált, ezt a jelet a számítógép dekódolta, majd továbbította egy robot felé, amely az utasításra mozgásba lendült. A mostani kísérlet során azonban egy másik emberi agy volt a vonal túloldalán. A teszteken négy egészséges, 28−50 éves személy vett részt, akik közül az egyik az adó, a másik három pedig a vevő szerepét kapta. A rendszer először is megfejtette az Indiában ülő személy EEG-jeleit, bináris kóddá fordította azokat, majd az üzenetet a világhálón keresztül a francia laborba továbbította. A kommunikációs partner neminvazív agyi stimuláció révén kapta meg az üzenetet, amelyet saját perifériás látómezejében felvillanó fényjelek soraként érzékelt. A fények egy előzetesen megtanult kódnak megfelelő sorrendben jelentek meg, így a vevő képes volt megfejteni az üzenetet. A kommunikáció során pusztán információk cseréltek gazdát, vagyis a vevő nem érzett semmi különöset a folyamat közben, az üzenetet azonban kétségkívül megkapta. A kísérletben résztvevő alanyok tehát beszéd, írás és testbeszéd nélkül is képesek voltak egymásnak egyszerű üzenetek küldeni, amelyeket a vevő 90 százalékos sikerrel meg is tudott fejteni. Más módszerekkel vélhetően tovább növelhető az adatátvitel pontossága, és az üzenetek bonyolultsága is fokozható lehet, ezekhez azonban az EEG-nél precízebb agyműködést vizsgáló módszerekre lenne szükség, amelyek használata viszont már komolyabb műtét igényel. A kutatók szerint a technológia továbbfejlesztett változata többek közt olyan betegek esetében lehet használható, akik valamilyen okból képtelenek a beszédre vagy arra, hogy más módon, például gépeléssel fejezzék ki magukat.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. sjacint
2014.09.04. 19:23
2050-re kiberverek ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. istvankiss...
2014.09.04. 21:15
Nekem a gondolatra meglendülő robot eszköz meggyőzőbbnek tűnik. Ha nem hola és ciao lenne a kommunikált gondolat, hanem a kör vagy a háromszög az jobban meggyőzött volna. Persze nem a teljesítményt szeretném kétségbe vonni, csak a közeli jövőben nem látom lelki szemeim előtt a cyberpunk világot.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Rogerius istva...
2014.09.04. 23:52
Ettől függetlenül 15 év múlva elég sok minden megvalósulhat, ami még esetleg ma is sci-fi-nek minősül.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!