iPon Hírek

Külön-külön is mozgathatók egy újfajta műkéz ujjai

Dátum | 2016. 02. 19.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Johns Hopkins Egyetem kutatóinak elsőként sikerült olyan agyi irányítású művégtagot létrehozniuk, amelynek ujjai külön-külön mozgathatók. A kísérlet alanya egy ép karokkal rendelkező, epilepsziás páciens volt, akinek agyműködését eredetileg azért szándékoztak feltérképezni, hogy megállapítsák rohamai forrását. Ebből a célból elektródákat ültettek a beteg agyába, majd ezek jeleit a térképezésen túl arra is felhasználták, hogy általuk egy robotikus művégtagot mozgasson a páciens.
A kutatók egy 128 elektródából álló szenzorhálózatot ültettek be a kísérlet alanyának agyába. A hitelkártya-méretű érzékelő rendszert azon agyi területre fektették rá, amely a kéz és a kar mozgásait irányítja. Minden egyes szenzor egy 1 milliméter átmérőjű agyterület aktivitását rögzítette. A műkarral való összekapcsolás előtt a szakértők feltérképezték, hogy az egyes ujjak mozgatásakor milyen aktivitási mintázatot rögzítenek a szenzorok, majd úgy programozták be a protézist, hogy az is ennek megfelelően mozgassa az ujjakat. (A kutatók egy speciális kesztyű segítségével azt is rögzítették, hogy hogyan reagál az agy akkor, ha az egyes ujjak megérintenek valamit. Ezeket a jeleket egy későbbi kísérleti szakaszban meg lehet próbálni visszatáplálni az agyba, így a műkar irányítója érzékelni is tudja majd, ha megérint valamit.) Ezt követően a műkart rákapcsolták az önkéntes agyi elektródáira, majd arra kérték az alanyt, hogy egyesével próbálja mozgatni ujjait. Az agy által generált elektromos jelek hatására a robotkar ujjai külön-külön is irányíthatónak bizonyultak, bár ez egyelőre jóval lassabban valósul meg, mint egy élő kéz esetében. Ahogy Guy Hotson, a kutatás vezetője elmondta, a projekt a kéz mozgatásáért felelős agyterület minden korábbinál precízebb feltérképezését tette lehetővé. A siker egyben azt is kiválóan demonstrálja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal lehetséges olyan pontossággal monitorozni az agy működését, hogy ennek révén mesterséges végtagokon is megvalósíthatók a finommozgások.
Az agyi jelekkel irányított műkéz az ujjak külön-külön való mozgatásakor 76 százalékos pontossággal működött, amikor viszont a kísérlet irányítói összekapcsolták a gyűrűs- és a kisujj mozgását, az eredmény 88 százalékra növekedett. Ennek az az oka, hogy az ezen két ujjat kontrolláló agyterületek egymással átfedésben vannak, és emiatt a mindennapos használat során egyébként is együtt mozgatjuk ezeket. A kísérlet érdekessége, hogy a robotkar ujjainak precíz mozgatásához semmiféle előzetes gyakorlásra nem volt szükség, ahogy pedig ez a hasonló jellegű projekteknél rendszerint megszokott. A teljes procedúra a kézmozgások agyműködési mintáinak rögzítésétől kezdve a műkéz ujjainak sikeres mozgatásáig kevesebb mint két órát vett igénybe. A kutatók elmondása szerint a technológia gyakorlati alkalmazására ennek ellenére még sokat kell várni, és az meglehetősen költséges is lesz, hiszen működtetése kiterjedt agytérképezést és komoly programozási munkálatokat igényel. Az új koncepció ugyanakkor messze túlmutat a jelenleg forgalomban lévő legjobb protéziseken, amelyek mesterséges ujjai egyetlen egységként, egyszerre mozognak, és ennek megfelelően csak a tárgyak megragadására és elengedésére alkalmasak.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. gargantu
2016.02.19. 10:43
"Külön-külön is mozgathatók egy újfajta műkéz ujjait"

Nyers fogalmazásnak elmegy, de a véglegesítés előtt el kéne olvasni...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. SoulEater7...
2016.02.19. 19:11
OMMÁHGÁHD AUTOMAIL
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. kisza25
2016.02.23. 08:49
akkor már itt egy video
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!