iPon Hírek

Laborban növesztett spermiumok?

Dátum | 2016. 03. 01.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy kínai kutatócsoport bejelentette, hogy kidolgoztak egy módszert, amellyel egér hímivarsejteket tudnak növeszteni a laborban. A szakértők állítása szerint a spermiumok segítségével már életképes utódokat is létrehoztak. Ha az eredmény megfelel a valóságnak, és emberi hímivarsejtek esetén is működőképesnek bizonyul a módszer, az forradalmasíthatja a férfiakat érintő terméketlenségi problémák kezelését. A terület szakértőinek többségét azonban nem győzte meg a sikerről beszámoló tanulmány, és kételkednek a módszer realitásában. Számos olyan eset volt az elmúlt években, amikor egy-egy kutatócsoport azt állította, hogy sikerrel növesztett a laborban spermiumokat, eddig azonban egyik ilyen eredményt sem sikerült független szakértőknek megismételniük, hangsúlyozza Sinohara Takahasi, a Kiotói Egyetem szaporodásbiológusa. Az eddigi legsikeresebb, tényleg hiteles kísérlet a területen Szaitu Mitinori nevéhez fűződik, aki szintén a Kiotói Egyetem munkatársa. A kutató 2011-ben jelentette be, hogy egerekből származó embrionális őssejtekből ősivarsejteket hozott létre, és amikor ezeket élő rágcsálók heréibe ültette, azokból spermiumok, amikor pedig petefészkekbe, azokból petesejtek fejlődtek. A mostani eredmény Hsziao-Jang Csao kantoni fejlődésbiológus és Csi Csou pekingi őssejtkutató nevéhez fűződik. A szakértők azt állítják, hogy Szaitu munkáját továbbfejlesztve elérték, hogy a spermiumok fejlődésének java a Petri-csészékben folyjon le. A kutatók első lépésben ősivarsejteket hoztak létre, majd újszülött egerek heréinek szövetéből adtak ezekhez sejteket és biológiai molekulákat. Tizennégy nap elteltével a csírasejtekből spermidák, azaz farok nélküli spermiumok jöttek létre.
Laborban növesztett spermidák a mikroszkóp alatt
A spermidák úszni nem tudnak ugyan, viszont csak egy kromoszómakészlettel rendelkeznek, vagyis túlestek a spermatogenezis egyik legfontosabb lépésén, a meiózison, amely megfelezi az ősivarsejtek kromoszómaállományát. A kutatók a laborban növesztett spermidákat egyenesen érett petesejtekbe injektálták, és megtermékenyítésből elmondásuk szerint egészséges, és szaporodóképes utódok születtek. Az eredménnyel kapcsolatban kevésbé szkeptikus kutatók is egyetértenek abban, hogy a mesterséges körülmény között növesztett spermidákról egyelőre nem tudni, hogy azok ugyanúgy viselkednek-e, mint természetes rokonaik. A szakértőket a tanulmány kapcsán leginkább a mesterséges spermatogenezis lépéseinek időzítése aggasztja. Csao és Csou ugyanis az állítják tanulmányukban, hogy a genetikai vizsgálatok alapján az általuk kiindulópontként használt mesterséges ősivarsejtek egy 12,5 napos egérembrió ősivarsejtjeinek felelnek meg. Szaitu és más, a területen dolgozó kutatók azonban saját projektjeik során azt tapasztalták, hogy a laborban növesztett ősivarsejtek inkább a 9,5 napos embrionális sejtekre hasonlítanak.
Ezek az egerek laborban növesztett spermidák és természetes petesejtek egyesüléséből jöttek létre
A mesterséges spermiumnövesztés más szakaszaival is problémák vannak, ezek ugyanis a vártnál jóval gyorsabban zajlottak le a kínai kísérletben. Míg egy élő egérben több mint 4 hét kell ahhoz, hogy egy ősivarsejtből spermida fejlődjön, a kínai kutatócsoport ezt állítólag 14 nap alatt valósította meg. Főként emiatt gondolja a szakmabeliek többsége úgy, hogy a tanulmány állításai gyakorlatilag lehetetlenek, de legalábbis túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek. Csou ugyanakkor azt állítja, hogy az eredmények nagyon könnyen reprodukálhatók lesznek más laborokban is, és ha más kutatók is megpróbálkoznak a művelettel, látni fogják, hogy a Petri-csészében történő spermiumnövesztés és a természetes folyamat közti eltérések teljesen normálisak. Véleménye szerint a gyorsított ütemű fejlődés annak az eredménye, hogy a laborban az ősivarsejtek kihagyják azt a nyugalmi fázist, amelyen az élő szervezetben átesnek. Szaitu ugyanakkor úgy véli, hogy ez a szakasz is feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a spermiumok egészségesen fejlődjenek, így ennek kihagyásával a folyamat nem eredményezhet normális ivarsejteket. A másik nagy kérdés az lehet, hogy amennyiben tényleg működőképes az eljárás, ez alkalmazható lesz-e emberi sejteken is. Egy évvel ezelőtt egy másik kutatócsoport sikerrel hozott létre emberi ősivarsejteket bőrsejtekből, azonban etikai okok miatt ezekkel nem próbáltak tovább kísérletezni. Csao szerint viszont módszerükkel ugyanezen sejtekből emberi spermidák lehetnek létrehozhatók. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy az egerek és az emberek spermatogenezise között lényeges eltérések vannak, így egyáltalán nem biztos, hogy fajtársaink esetében is olyan simán fog menni a laborbeli ivarsejtnövesztés, mint a rágcsálóknál.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!