iPon Hírek

Lakható zónába eső exobolygókat fedezett fel a Kepler

Dátum | 2013. 04. 19.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az Naprendszeren kívüli bolygórendszerek lakhatósági zónájának határait az alapján szokták meghatározni, hogy a központi csillagtól való távolság elviekben lehetővé teszi-e, hogy egy ebben a régióban keringő bolygónak folyékony állapotú víz létezhessen a felszínén. A definíció persze több ponton is vitatható, hiszen például az üvegházhatású gázok vagy egy vastag felhőtakaró jelenléte jelentősen befolyásolhatja az adott bolygó légkörének hőmérsékletét, a szakértők azonban nagyrészt egyetértenek abban, hogy bár időről időre biztosan történnek hibák az egyes exobolygók lakhatóságának megítélése során, az esélyek azért amellett szólnak, hogy ezen Naprendszeren kívüli égitestek jó részét helyesen bírálják el. Ahogy egyre többet tudunk a minket körülvevő világegyetemről, a lakhatósági zóna megállapításának kritériumai is egyre finomodnak, illetve a műszerek is fejlődnek, így remélhetőleg egyre megbízhatóbbak lesznek ezek a megfigyelések. A Kepler űrtávcső nemrégiben egy újabb bolygórendszert fedezett fel, amelynek öt tagja közül kettő is a lakhatósági zónán belül kering. A Kepler az utóbbi időszakban nagyjából kétezer, korábban már észlelt exobolygó-jelöltet vizsgálatába kezdett bele, és amelyeknek ezek közül sikerül megerősíteni létezését, azok a jelölt státuszból átkerülhetnek az exobolygók hivatalos katalógusába. Normális esetben a felfedezés megerősítéséhez az kell, hogy a bolygó jelenlétét ki tudják mutatni a csillag sajátmozgásából, vagyis azt a hatást kell valahogy észlelni, amit a bolygó gravitációja kivált a központi égitestre. Ez azonban többnyire csak olyan esetekben észlelhető egyértelműen, amikor az adott bolygó nagyon nagy tömegű, vagy rendkívül közel kering csillagához. A Kepler−62 esetében ez a módszer önmagában nem működhetett, mivel a bolygók túlságosan is aprók hozzá: az égitestek átmérője mindössze 0,54−1,95-szöröse a Földének. (Ez egyben azt is jelenti, hogy a rendszer második bolygója, a Kepler−62c a legkisebb ismert exobolygó.) Egyértelműnek nevezhető adatok hiányában a kutatók közvetett úton igyekeztek igazolni a bolygók létezését: miután végigpörgettek minden olyan elképzelhető helyzetet, amely a csillag fényében megfigyelt változásokért felelős lehet, kiderült, hogy messze a bolygók jelenléte jelenti a legvalószínűbb magyarázatot az adatokra.

Mit lehet tehát elmondani az exobolygók katalógusának legújabb tagjairól? A bolygók mérete valószínűsíti, hogy mindegyikük kőzetbolygó, és a legbeljebb keringő három égitest feltehetően túlságosan forró ahhoz, hogy folyékony víz létezhessen rajta. Keringési idejük 5,7, 12,4, illetve 18,2 földi napnak felel meg, ami még úgy is túl közel helyezi őket csillagukhoz, hogy az 1200 fényévnyire található, 7 milliárd éves égitest átmérője csak kétharmada a Napénak, így valamivel hűvösebb nála. A három belső bolygó után jókora bolygómentes övezet következik, a rendszer számunkra legérdekesebb tagjai ugyanis 122,4, illetve 267,3 földi nap alatt kerülik meg csillagukat. A központi égitest fényességét figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a Földre jutó napsugárzás mennyiségének 1,2-szerese, illetve 0,4-szerese jut el a bolygókra, ami a lakható zónába helyezi az égitesteket. Egy nagyrészt felhőmentes, szén-dioxidban, nitrogénben és vízgőzben gazdag légkört feltételezve ez a fénymennyiség a negyedik bolygót, a Földnél 60 százalékkal nagyobb átmérőjű Kepler−62e-t éppen csak a lakhatósági zóna határain belülre sorolja. Érdemes megjegyezni azonban, hogy saját rendszerünkben a Föld is pontosan ennek a határvonalnak a közvetlen közelében található, és mint azt jól tudjuk, kiválóan alkalmas az életre. Az ötödik bolygó, a Föld átmérőjének 1,4-szeresével rendelkező Kepler−62f, viszont vitán felül bőven a lakhatósági zónán belül helyezkedik el. A kutatók leszögezik, hogy egyáltalán nem biztos, mindössze erősen valószínűsíthető, hogy a Kepler−62e és −62f kőzetbolygó, illetve semmi jel nem utal arra, hogy ezek az égitestek akár légkörrel, akár vízzel rendelkeznének. Naprendszertől való távolságuk pedig olyan elérhetetlen messzeségbe helyezi őket, hogy ezekre a kérdésekre a csillagászati műszerek jelentős mértékű fejlődéséig nem is várható válasz. Abban azonban lehet reménykedni, hogy előbb-utóbb közelebb is rábukkanunk egy hasonló rendszerre, amelyet alaposabban górcső alá vehetünk a jelenlegi technológiákkal is.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

15. HeverAdam
2013.04.19. 12:32
Csak azt nem értem, hogy ezzel most mit kezdenek a csillagászok? Mert lehet, hogy most találtak egy a Földhöz hasonló bolygót de ha tényleg felfedezik, hogy van rajta víz is meg légkör is akkor ennek most örülni fognak, hogy nem csak a Föld az egyedüli ami lakható is? Mert végül is az is meglehet, hogy azon egy deka élet sincs és az víz igazából olyasmi mint a Szaturnusz Titán holdján vagyis metán víz lehet. És a bolygó lakói igazából Reaper-ek
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. girhes89
2013.04.19. 12:40
Mondjuk 100 év múlva, mikor már teljesen hazavágták a Földet, akkor körülnéznek, hogy milyen bolygókat vizsgáltak meg (addigra már a metán víz problémáját is megoldották, stb stb), és lelépnek oda!

Nagyon science fiction, de ki tudja mi lesz addig...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. rtagore
2013.04.19. 12:46
@HaverAdam: Keresik azt a helyet, ahová az emberiség egyszer áttelepülhet erről a sárgolyóról, mert ha itt marad, bizonyosan kipusztul, vagy kipusztítja magát. Az emberi természetet ismerve, ez utóbbi nem valószínűtlen.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. nancsi
2013.04.19. 13:16
1200 fényév - az elég jó ahhoz képest, hogy jelenleg ott tartunk, hogy 1.3 fénymásodpercnyire tudunk embert eljuttatni. A galaxis biztonságban van tőlünk :-D
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. btomi1980
2013.04.19. 13:26
A függetlenség napjában van elmélet, hogy miért jönnének a földre az idegenek! Nos, mi miért is mennénk oda? Az aranyééééééééé!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. I.Jozsef83
2013.04.19. 14:36
nancsi - 2013-04-19 13:16:39

na ez az ... biztonságban vannak tőlünk.

Lakható zónába eső exobolygókat fedezett fel... ami persze feltételazés .

Látható zónába lakható bolygókat fedezett fel - mennyivel más lenne
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.04.19. 16:19
Egyenlőre...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. freyr
2013.04.19. 23:13
Mondjuk szükség esetén a Földről a Marsra lenne a legegyszerűbb áttelepülni. Közel is van, némi légköre is van (ergo kisebb és könnyebb szkafanderek is megfelelnek), a talaj alatt pedig jó eséllyel van folyékony víz is, bár a sarkokon van jég, ami szintén megfelel, emellett ásványi anyagokban is gazdag a talaj.
Földszerű bolygókat most azért keresnek, hogy amikor lesz hozzá technológia, hogy lehessen tanulmányozni is egy bolygót, ne akkor kelljen nekiállni keresgélni. Odamenni nem fogunk a közeljövőben, ahhoz kéne warp meghajtás vagy féregjárat. Esetleg halhatatlanság, úgy 50-60 millió év alatt kolonizálhatnánk a galaxis egy részét fénynél lassabb közlekedéssel is. És bármilyen furának is tűnik, utóbbi lehetőségnek van ma a legnagyobb valószínűsége. A génmanipuláció már a jelen eszköze, de az FTL meghajtások még csak elméletek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. MZperX75
2013.04.20. 08:06
1200 fény év! Az szép 1/100-része a galaxisunknak ,de még így rettentő távolság.

A ma ismert technikával a 4 fényévre lévő Szíriusz 120ezer évre lenne szükség az odaútra.
1200ezrer fényév az 36.000.000 év az az 36 millió év.
Ha ennél akár 10x gyorsabbak is leszünk,az sem használ.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. I.Jozsef83
2013.04.20. 10:23
Kicsit kapásból tisztább, világosabb a hír :




A csillag körül egyébként öt bolygót ismernek (Kepler 62b, 62c, 62d, 62e és 62f). A legizgalmasabb a legkülső, a Kepler-62f, amelynek átmérője csak 40%-kal nagyobb a Földénél. Ezzel jelenleg a legkisebb olyan exobolygó, amely egy csillag lakható zónájában kering. Keringési ideje 267 nap. A Földhöz hasonlóan valószínűleg kőzetbolygó, amelynek felszínén folyékony víz lehet. Azt még nem tudják, van-e rajta élet ?!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.04.20. 15:34
Pontosítsunk: a ma ismert technológiával (Orion Project) 100-150 év alatt el lehetne jutni a Proxima Centaurihoz (a Szíriusz 8 fényévre van!), csupán a ma használt technológia nem alkalmas erre.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Asagrim freyr
2013.04.23. 20:52
Nem kell mindent elhinni amit Michio Kaku mond neked.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.04.27. 06:13
Őt hogy keverted ide? 1 éves volt, amikor először foglalkozni kezdtek az Orion Projecttel, pontosabban a meghajtással, amit így neveztek el. De nagyjából három másodperc alatt megtalálod az interneten, valamint az eredeti videókat, amikben kísérleteztek a meghajtással, csak nem atombombákat robbantottak, de magad is készíthetsz olyat, ha hozzáférsz megfelelő robbanóanyaghoz és kapsz engedélyt rá a hatóságoktól. Ez egy működő, csak nem alkalmazott technológia. Csak azért nem alkalmazták, mert kicsit veszélyes lenne a légkörben vagy egyáltalán Földközelben csak úgy atombombákat robbantgatni, a bolygóközi űrhajóépítés pedig még arrébb van.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Asagrim freyr
2013.04.27. 06:28
Úgy jön ide, hogy ő propagálja úgy, hogy a legjobb és jelenlegi technológiával is alkalmazható, leggyorsabb meghajtás. Közben ez mind nem igaz, mert egyrészt nem valósítható meg a megfelelő árnyékolás, másrészt nem a leggyorsabb jelenleg is létező technológiát alkalmazva!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.04.27. 10:33
Nem létezik más technológia, amivel el lehetne érni a fénysebesség 10%-át. Ne beszélj hülyeségeket.
Az árnyékolásnak meg szintén nincs technológiai akadálya, csupán nagyon sok pénz kéne hozzá.
Zárójelben megjegyzem, hogy Kaku lényegesen okosabb és intelligensebb nálunk, szóval nem kéne megkérdőjelezi amit mond, bár sose hallottam még az Orion Projectről beszélni (ő egyébként is elméleti fizikus), ő inkább konyhanyelven magyarázza el azt, amit a hozzád hasonlók felfogni se képesek. Viszont komoly tudósokat nem kéne lenézni, ha már itt tartunk. Ha nem vagy képes felfogni az elméleti fizika jelentőségét és az elméleteket még nagyon leegyszerűsített magyarázattal sem, az a te bajod.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!