iPon Hírek

Lassul a Rosetta üstökösének forgása

Dátum | 2015. 03. 25.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája által tanulmányozott üstökös egyre lassabban forog. A 67P/Csurjumov−Geraszimenko nagyjából 12,4 földi óra alatt fordul meg a tengelye körül, a szakértők azonban észrevették, hogy ez az idő jelenleg naponta (vagyis az üstökös számára nagyjából kétnaponta) egy másodperccel hosszabb lesz. A forgási idő a jelek szerint az égitest aktivitásának növekedésével párhuzamosan nyúlik egyre hosszabbra. Ahogy a gázok kisebb kitörések formájában elhagyják az üstököst, úgy működnek, mint egy rakéta fúvókái, és így ha megfelelően vannak tájolva, lassíthatják a mag forgását, mondta el Andrea Accomazzo repülési igazgató. A szakértő a Királyi Csillagászati Társaság legutóbbi londoni ülésén számolt be a Csurjumov−Geraszimenkóval kapcsolatos legfrissebb eredményekről.
Előadása során elmondta, hogy munkatársaival miként „tanulták meg”, hogy hogyan kell repülni a Rosettával a 10 milliárd tonnás, a legszélesebb részén 4 kilométer átmérőjű, kifejezetten komplikált alakú üstökösmag körül. A Rosetta navigátorai a felszín jellegzetes pontjaira támaszkodva igyekeznek újra és újra meghatározni a mag forgását és űrben való előre haladását. A friss információkat aztán betáplálják egy szoftverbe, amely segít megtervezni az űrszonda pályáját. Ezen mérések során vették észre a kutatók, hogy a mag nem egészen úgy mozog, ahogy a korábbi megfigyelések alapján várták. Tavaly szeptember naponta 33 ezredmásodperccel vált hosszabbá a forgási periódus, mostanra azonban a fokozódó anyagkibocsátás miatt már közel egy másodpercre növekedett a napi változás. Bár nagyon kis eltérésekről van szó, a jelenség fontos dolgokat árul el az üstökösmag működésével, és a Rosetta műszereinek mérési pontosságával kapcsolatban is, mondta el Accomazzo. December és január folyamán az űrszonda 30 kilométernél közelebb merészkedett az üstökösmaghoz, és egy darabig gravitációsan kötött pályán keringett az égitest körül. Februárban egy minden korábbinál közelebbi rárepülést hajtott végre, az elmúlt hetekben azonban már csak távolabbról figyeli az üstököst, mivel az anyagkibocsátás egyre jelentősebb és veszélyesebb lesz. Ahogy egyre több anyag párolog el a felszínről, a repülés során egyre fontosabbá válnak a Rosetta aerodinamikai jellegzetességei, mondta el Accomazzo. Bár első hallásra furcsának tűnhet, hogy a szakértő ilyen tulajdonságokról beszél egy űrben haladó eszköz kapcsán, a Rosetta az üstökösmag légkörén, a kómán belül kering, ahol egyre gyakrabban jönnek létre erős gázáramlatok. Ezek sebessége eléri a 800 m/s-ot, és több kilométerre a felszíntől is éreztetik hatásukat. Az űrszonda pedig jelentős felülettel, összesen 64 négyzetméternyi napelemmel rendelkezik, amit egyre inkább tekintetbe kell venni pályájának megtervezésekor. „Olyan mint egy hatalmas vitorla” – tette hozzá a szakértő.
Az anyagkibocsátás fokozódása a Rosetta műszereit is egyre erősebben befolyásolja, az utóbbi hetekben például nehezebbé vált a szonda saját pozíciójában kulcsszerepet játszó csillagkövető rendszer megfelelő működtetése, az érzékelők ugyanis több esetben is csillagokként azonosították a nagyobb porszemcséket. A Rosetta jelenleg hiperbolikus pályákon kerülgeti a magot, 60−70 kilométerre maradva annak középpontjától. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy nem lesznek további közeli rárepülések. Júliusban a tervek szerint a szonda 20 kilométerre közelíti meg a magot, hogy képeket készítsen a felszínről, és megpróbálja megtalálni a Philaet, amely a szakértők reményei szerint addigra életre kelhet. A leszállóegységet már ebben a hónapban is keresték egy kicsit, a Rosetta egész múlt héten „hallgatózott”, hátha kellően feltöltődtek már a Philae napelemei a kommunikációhoz, egyelőre azonban nem járt sikerrel. A leszállóegység november 12-én, pár nappal a landolás után hallgatott el, mivel annyira árnyékos helyen kötött ki, hogy nem volt képes feltölteni akkumulátorait. A következő hónapokban azonban egyre erősebb fény éri a felszínt, és egyre nagyobb lesz a megvilágított területek mennyisége is, így a kutatók szerint van remény arra, hogy újra működésbe lép a Philae. Accomazzo saját véleménye szerint 50 százalékos az esély arra, hogy a landolóegység előbb-utóbb képes lesz visszaválaszolni a Rosettának.
Hamisszínes felvétel a nyaki régióról
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. hunstree
2015.03.25. 14:29
Az 50%-os esély mindig megmosolyogatató: vagy igen, vagy nem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!