iPon Hírek

Legalább 300 millió éve költöznek a gerincesek

Dátum | 2014. 01. 13.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy ősi, 300 millió éve élt cápafaj a legkorábbi ismert állat, amely költöző életmódot folytatott. A porcos halak alapvetően folyólakók voltak, szaporodni és kicsinyeiket felnevelni azonban visszaúsztak a tengerbe. A cápák nagyjából 420 millió éve bukkantak fel az evolúció színpadán, és számtalan fajuk létezett és létezik ma is. A Bandriga nevű korai csoport képviselői egyáltalán nem hasonlítottak a mai cápák legtöbbjére, mivel hosszú nyúlvánnyal rendelkeztek pofájuk elején. A kutatók egészen mostanáig úgy vélték, hogy a Bandringa két fajjal rendelkezett: egyikük édesvízi, a másik pedig tengerlakó volt. A Michigani Egyetem szakértőinek legújabb eredményei szerint azonban egyetlen fajról van szó, amely azonban költöző életmódot folytatott. A kutatás vezetője, Lauren Sallan és kollégái három helyen azonosítottak cápamaradványokat Mazon Creek üledékrétegeiben. Az egyik lelőhely eredetileg (300 millió éve) az óceán partján volt, a másik kettő viszont a szárazföld belső vidékein.
A kutatók nem találták jelét annak, hogy a maradványok eltérő fajokhoz tartoznának, jelentős különbségek rajzolódtak ki viszont, ami a leletek életkorát illeti. A parti lelőhelyen sok fiatal állatot és tojásmaradványokat azonosítottak, a belsőbb vidékeken pedig csak felnőtt példányokra akadtak rá. A migráció tipikus példáját látjuk, mondja Sallan, aki hozzátette, a parti lelőhely a cápák legősibb ismert szaporodóhelye. A felfedezéssel a Bandringa a legkorábbi költöző faj, amelyről tudnak a szakértők. 2011-ben a paleontológusok bizonyítékot találtak arra, hogy a sauropodák évszakos migrációt folytattak, ezek azonban „mindössze” 150 millió éve éltek. Annyi tehát csaknem bizonyos, hogy ez a cápafaj az egyik legkorábbi költöző gerinces lehetett, bár egyes kutatók szerint jóval hosszabb története is lehet a migrációnak az állatok ezen csoportjában. A modern cápafajok a nyílt óceánból a partmenti vizekhez vándorolnak szaporodni, hogy megóvják kicsinyeiket a nagyobb ragadozóktól, köztük a többi a cápától. A Bandringa cápák ugyan édesvízi életmódra váltottak, szaporodóhelyüket azonban ennek ellenére megőrizték, bár utódaik valószínűleg teljes biztonságban lettek volna új élőhelyükön. Sallan szerint valamiféle mélyen berögződött viselkedésmintáról lehet szó, amely az életmód megváltoztatásától függetlenül arra kényszerítette ezeket az állatokat, hogy ma élő rokonaikhoz hasonlóan visszatérjenek születésük helyére. Ez azt is jelenti, hogy a cápák ezen korai képviselői kellően hatékony memóriával rendelkeztek ahhoz, hogy megjegyezzék világra jövetelük helyét, és szervezetük sószintjét is kiválóan tudták szabályozni. Erre a mai cápafajok is képesek, bár legtöbbjüknek egyáltalán nincs szüksége rá, hiszen egész életüket tengervízben élik le.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!