iPon Hírek

Legalább 4,1 milliárd éve létezhet élet a bolygón

Dátum | 2015. 10. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A földi élet kezdeteivel kapcsolatban régóta parázs viták folynak a kutatók között, egyrészt az élet pontos fogalmával, másrészt a kezdetek időpontjával kapcsolatban. Egy most megjelent tanulmány szerint ez az esemény jóval korábban következett be, mint eddig bárki is gondolta, és bolygónkon legalább 4,1 milliárd éve létezhet élet. A Kaliforniai Egyetem kutatói 79 nyugat-ausztráliai cirkonkristályt vizsgáltak meg, és ezek egyikének belsejében nagy meglepetésre akadtak. Ezek között a kristályok között találni a Föld legidősebb ismert ásványait, a magmás eredetű anyag ugyanis rendkívül ellenálló, jól bírja a fizikai behatásokat és a hőmérsékleti változásokat is, így kristályai apró időkapszulákként viselkednek, megőrizve magukban a képződésük idején jellemző környezet jellegzetességeit. A legidősebb ismert ásvány a Földön egy 4,4 milliárd éves cirkonkristály. A most vizsgált darabok ennél nem sokkal fiatalabbak, és a szakértők ezek egyikében, egy 4,1 milliárd éves kristályban grafitot találtak. Az igazi meglepetés azonban akkor következett, amikor a kutatók megvizsgálták a szén allotróp módosulatát, a kristályban megőrződött grafit ugyanis olyan arányban tartalmazta a szén 12-es és 13-as tömegszámú izotópjait, ami fotoszintetizáló életformák jelenlétére utal az ásvány keletkezési időszakában.
A szakértők egészen mostanáig úgy vélték, hogy a földi élet csak a késői nagy bombázást követően, 3,85 milliárd évvel ezelőtt kezdett kialakulni, mivel ezt az időszakot megelőzően a heves vulkanizmus és a gyakori becsapódások olyan szélsőséges környezetet teremtettek, amelyben nagyon valószínűtlennek tűnt az olyan összetett molekulák, mint a DNS kialakulása, és replikációjának megindulása. Éppen ezért a kutatók azt gondolták, hogy bolygónkon az élet 3,5‒3,8 milliárd éve jelent meg. Ebből a korai időszakból nagyon kevés tényleges lelet áll rendelkezésre, és ezek többsége annyira rossz állapotú, hogy kérdéses, mennyire tekinthetők hitelesnek. A friss nyugat-ausztrál lelet előtt a legkorábbi életre utaló nyomot néhány 3,7 milliárd évre datált grönlandi ásvány jelentette, amelyekben szintén olyan szénizotóp-arányokat állapítottak meg, amelyek jelenlegi ismereteink szerint csak biológiai folyamatok következtében állhatnak elő. A következő időszakkal kapcsolatban már jóval kedvezőbb a helyzet, 3‒3,5 milliárd évvel ezelőttről ugyanis több olyan lelet is megőrződött, amelyekben egyszerű sejtek találhatók, amelyek közül néhányról az is biztosra vehető, hogy a fotoszintézis kezdetleges formáját űzték. Az új lelet, amelynek megbízhatóságával kapcsolatban a kutatók meglehetősen magabiztosak, azt sugallja, hogy már 450 millió évvel a bolygó kialakulása után is volt élet az égitesten. A cirkonkristály korát az urán és az ólom aránya alapján állapították meg, a benne megőrződött grafit azonban ennél jóval korábbi is lehet. A földi élet majdnem egy idős a bolygóval: a jelek szerint megfelelő hozzávalók esetén az élet nagyon gyorsan képes kialakulni, mondja Mark Harrison, az eredményeket összefoglaló tanulmány egyik szerzője (képünkön). A bolygónkon található életformák túlnyomó többsége négy nukleotid bázisból építi fel örökítőanyagát. Ez sokak szerint annak a jele, hogy mindezen élőlények egyetlen DNS-molekula szintéziséhez vezethetők vissza, és ha léteztek is más hasonló életkezdemények, azoknak nem volt folytatásuk. Ez pedig azt jelenti, hogy ha 4,1 milliárd évvel ezelőtt már élet, sőt, fotoszintetizáló élet létezett a bolygón, az első DNS-replikációnak még korábban kellett bekövetkeznie.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

5. magyargabo...
2015.10.22. 12:48
Nagy kihívás lehet egyrészt ilyen borzasztó régi dolgokat rekonstruálni, másrészt - ahogy a cikk is említi - maga az élet fogalmát, illetve határát definiálni.
De hajrá, legyen minél több ilyen kísérlet, kutatás!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Meteoreso
2015.10.22. 15:31
Én úgy tudtam hogy az élet első képviselői a földön kemoszintetizáló lények voltak és nem fotoszintetizálók.
De akkor legalább gyorsan megjelenhettek a növényevők
Van olyan ága a biológiának ami az első lényeket kutatja?
A dns bizerálásával biztos vissza lehetne menni a legegyszerűbb lényekhez és azokat tanulmányozni, az evolúció legelejére.
Persze ez is csak feltételezés a pángalaktikus elmélet szerint nem itt jött létre az élet a föld csak megfertőződött vele...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. magyargabo... Meteo...
2015.10.22. 15:45
régi emlékeim szerint nem a biológusok, hanem a kémia határterülete foglalkozik azzal, ami az élet keletkezését próbálja leírni, azaz a kémiai automatákból az élet legegyszerűbb szerkezetének kialakulását (lsd.: https://en.wikipedia.org/wiki/Chemoton )

illetve magyarul:
[LINK]
[LINK] - [LINK]

"Életkeletkezés

Az élet keletkezésének kutatása fél évszázada folyik intenzíven anélkül, hogy a kutatók választ tudnának adni arra az alapvető kérdésre, mi az élet? A chemoton elmélet nemcsak egzakt választ ad e kérdésre, de lépésről-lépésre felvázolja a biogenesis lehetséges útját a kémiai evolúciótól a prokariota sejtek megjelenéséig. Ezen belül Gánti és munkatársai megkonstruáltak egy valós prebiotikus kémiai reakciókból álló de hipotetikus chemical network-öt, egy lehetséges „prebiotikus chemotont”, amelynek mennyiségi viszonyait a körfolyamati sztöchiometria segítségével elemi reakciókig bontva végig is számolták. Ezzel bizonyították, hogy a chemoton elmélet alkalmas a biogenesis folyamatainak kvantitatív tervezésére, ellenőrzésére és számítására. "
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Rimagras magya...
2015.10.22. 16:30
Sajnos még mindig nagyon sokan elintézik azzal, hogy "egyszeeeer volt, hol nem volt , volt egyszer egy valaaaaki, aki csinált valaaaamit, és pukk, instant lett minden".
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Rimagras magya...
2015.10.22. 16:32
Így van, az élőlények működése az elefánttól a baktériumokig a mai napig alapszintű kémiai folyamatok eredménye, minden szinten.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!