iPon Hírek

Lemezmozgások jelei a Holdon

Dátum | 2012. 02. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Hold első pillantásra szeizmikusan inaktívnak tűnik: jelentősebb vulkanikus és tektonikus történések utoljára a távoli múltban játszódtak le, legalábbis így vélték a kutatók, minthogy eddig nem találtak újabb keletkezésű felszíni formációkat. A Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) szonda legújabb képein azonban olyan felszíni alakzatok láthatók, amelyek eddig elkerülték a tudósok figyelmét. Számos kráterektől és egyéb külső sérülésektől mentes régióban kis, szakadékszerű képződmények, úgynevezett grábenek (tektonikus árkok) figyelhetők meg.

A Nature Geoscience oldalain megjelenő tanulmányukban a kutatók az árkok kialakulását az utolsó 50 millió évre datálják. Bár elsőre ez sem tűnik túl közeli aktivitásnak, messze túlhaladja a legutóbbi nagy tektonikus mozgások időpontját, amit 1,2 milliárd évvel ezelőttre tesznek. Mivel a grábenek tágulás hatására jelentkeznek, amikor a kőzetréteget a belső nyomás szétnyomni igyekszik, a kutatók szerint a Hold belseje jelentősebb mennyiségű folyékony összetevőt tartalmazhat, mint azt az eddigiek során feltételezték. A magma hűlését összehúzódások és tágulások kísérik, és ennek nyomai látszanak a felszínen.


A Hold felszínén két markánsan elkülöníthető felszíni forma figyelhető meg. A sötét foltokat alkotó területeket tengernek (mare), a világosakat pedig szárazföldnek (terra) nevezték el a régi korok észlelői. A tengerek hatalmas medencék, amelyeket a mélyből feltörő bazaltláva töltött fel. A világosabb területek az ősi holdkérget képviselik, így ezeken a részeken sokkal több kráter és tektonikus aktivitási nyom figyelhető meg. A Hold felénk néző oldalán több tenger van, míg túloldala inkább szárazföldekben és kráterekben gazdag.

A kráterek mennyiségének megfigyelése segít meghatározni az adott felszíni forma korát: minél több becsapódásnyom látszik, annál régebbi a régió. A kráterek hiánya pedig viszonylag új felszíni formát jelez. A most felfedezett grábenek jelentős részét a Hold távoli oldalán figyelték meg. Ezek „sértetlen” állapota arra utal, hogy viszonylag fiatal képződményekről van szó. Néhány közülük ráadásul mindössze egy méter mélységű, ami szintén új formára utal, mivel még ezek a kis mélységek sem töltődtek fel törmelékkel. A grábenek egy része krátereken keresztül húzódik, így biztosan frissebbek, mint a becsapódásnyom. Más árkok a tengerek régióiban láthatók, így ezeknél a lávafolyásoknál is fiatalabb korúak.


A grábenek a kutatók szerint nem egyes becsapódások keltette feszültségek nyomán jöttek létre, mivel környékükön nem található ilyen eseményre utaló kráter. Ez viszont azt jelenti, hogy tektonikus mozgások okozták ezeket az apróbb elmozdulásokat. Ezzel összecseng az a tény is, hogy az Apollo-küldetések során apróbb „holdrengéseket” mértek a műszerek, ami szintén szeizmikus aktivitásra utal.

A kutatók szerint a grábenek jelenléte ugyanakkor kérdésessé teszi, hogy a Hold formálódásának idején milyen mértékben volt olvadt állapotban. Véleményük szerint egy kezdetben teljes mértékben folyékony belső másfajta nyomokat eredményezne a mai felszínen is: kompresszív kőzetréseket (gyűrődéseket) figyelhetnénk meg a tektonikus árkok (szakadások) helyett. Ugyanakkor az is igaz, hogy a grábeneket eredményező „tágulások” általában vulkanikus tevékenységgel is járnak, ennek azonban egyelőre nem találták nyomát az árkok környékén.

Egyre több kérdés vetőtik fel tehát a Hold múltjával és jelenével kapcsolatban. Egy dolog biztos: égi kísérőnk jóval több egy halott szikladarabnál, és a jelenleg is folyó küldetések (LRO, GRAIL) remélhetőleg megoldást találnak a rejtélyek egy részére.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. Ronan
2012.02.22. 12:28
:-/
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. KIPTERV
2012.02.22. 12:53
Grábel...fenéket, Chuck Norris szánkózott a holdon. -_-
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Vendég-Ven...
2012.02.22. 14:54
"a grábeneket eredményező „tágulások” általában vulkanikus tevékenységgel is járnak, ennek azonban egyelőre nem találták nyomát az árkok környékén."

Akkor talán valószínű, hogy az árapályfűtés is komoly szerepet játszik/játszott az árkok létrejöttében. Bár ma már nem túl lényeges, de amikor a Hold sokkal közelebb volt a Földhöz, számottevő lehetett a Hold esetében is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!