iPon Hírek

Lethe - Episode One - Borítsa feledés?

Dátum | 2016. 08. 31.
Szerző | Freelancer
Csoport | JÁTÉK

2016 júniusában egy közel értékelhetetlen, összefüggéstelen dialógusú és gyakorlatilag történet nélküli, Sunspring címen futó kisfilm vonta magára a sajtó osztatlan figyelmét. A zsurnaliszták azonban nem gúnyos kritikákat, hanem hosszas elemzéseket írtak az alkotásról, ugyanis annak szerzője nem egy ember, hanem egy Benjaminnak keresztelt, forgatókönyvírásra kifejlesztett algoritmus volt. A még igen kezdetleges állapotban lévő mesterséges intelligencia művének debütálása után újfent felmerült, hogy egy új ipari forradalom küszöbén vagyunk, ami ezúttal nem a fizikai, hanem a biztosnak hitt kreatív szellemi munkaköröket teszi majd feleslegessé. Hiszen, az elmélet támogatóinak okfejtése szerint, nincs kizárva, hogy 10-15 éven belül a mainál ezerszer fejlettebb, az egyes nyelvek minden csínját-bínját és finomságát ismerő, az élőmunka költségeinek töredékébe kerülő programok fogják írni a sikersorozatokat, bestsellereket és a videojátékok cselekményeit. Hogy valóban koldusbotra jutnak-e a dramaturgok, dialógusírók és hasonló munkakört betöltők, jelenleg még nem tudhatjuk. A Lethe első részét elnézve viszont őszintén felmerül az emberben, hogy vannak, akiknél nem hogy egy kifejezetten új és friss ötletek kitalálására létrehozott gépi értelem, hanem még egy házimacska is élénkebb fantáziával bír, ezért lehet, hogy esélyt kéne adni az MI szerzőknek is. A KoukouStudios munkájának gyümölcse ugyanis, bár nem tartozik a One Final Breath-hez hasonló élvezhetetlen és értelmezhetetlen antijátékok közé, híján van minden egyedi jellemvonásnak. Színtelen-szagtalan, ezerszer megunt sémákból összeálló Amnesia és Penumbra-klónt kapunk, aminek a kiötlése közben alighanem célul volt kitűzve, hogy összehozzák minden idők legközepesebb horrorprogramját. Lerágott csontnak is csak erős jóindulattal nevezhető közhelyek tucatjaiba futunk bele. Hősünk, Robert Dawn egy nem éppen szakmája élvonalába tartozó újságíró, aki a múltja után nyomozva érkezik meg egy, a világ vége után hat lépéssel lévő bányászkolóniába. Sajnos útja nem teljesen úgy alakul, ahogy eltervezte: bár végül megérkezik a célállomásához, a szigethez közelítve hajótörést szenved és azt követően, hogy magához tér a parton, segítséget próbál szerezni. Miután némi kutatás után egyetlen teremtett lelket sem talál és a grafomán helyiek által hátrahagyott levelek alapján azt is megtudja, hogy valamiféle titokzatos kór szedi az áldozatait, arra a teljesen logikus és ésszerű következtetésre jut, hogy áttöri az egyik alaposan bedeszkázott tárnát, mert minden bizonnyal kell lennie valakinek a mélyben, akivel érdemben tárgyalhat. Kicsit lassú felfogású emberünk kedvét a taktikusan elhelyezett medvecsapdák és a teljesen kihalt környezet sem veszi el a felfedezéstől, míg végül azon kapja magát, hogy az életéért kénytelen küzdeni.
Hátrahagyott üzenetekből összerakható, logikai bukfencektől sem mentes, némileg izzadtságszagú történetet kapunk a műfajra jellemző szabvány-sablon játékmenettel. Barangolásunk során pillesúlyú rejtvényeket oldhatunk meg, ha pedig halljuk, hogy közelednek a szörnyetegek, akkor, mivel Robert nem jeleskedik a harcban, dönthetünk, hogy felvesszük a nyúlcipőt, vagy elbújunk. A gyengécske összképen némileg javíthatna, hogy egy idő után egy baleset folyományaként pszichokinetikus erőre teszünk szert, amit ha túl sokat használunk, akkor bele is halhatunk. Tekintve azonban, hogy rendszerint elérhetetlen helyen lévő kapcsolókat kell aktiválnunk, vagy hasonló, triviális feladatokkal kell fárasztanunk magunkat, ez az opció sem segít abban, hogy ne aludjunk el a monitor előtt ülve.
Összességében a Lethe az első rész alapján túlságosan is jól ismert sémákból építkezik és nagyjából annyi eredetiséggel bír, mint egy papírzacskó. Kifejezetten rossznak nevezni hiba lenne, ezért az efféle művek rajongói tehetnek vele egy próbát, ha nincs jobb dolguk. Azt viszont ajánlott figyelembe vennünk, hogy a kategórián belül tucatjával találunk jobban felépített történettel bíró, ötletesebb címeket, ergo, igen kevés érv szól a megvásárlása mellett.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!