iPon Hírek

Már a levegőben is irányíthatók a kiborg-rovarok

Dátum | 2015. 03. 23.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A mellékelt videón látható rovar különlegessége, hogy távirányítható. Egy élő példányról van szó, amelyre egy piciny hátizsákot applikáltak, és ennek révén elektromos jelekkel stimulálják az állat szárnyainak pozícióját befolyásoló izmokat. Az eleven minikopter így megdöbbentő precizitással terelgethető ide-oda a levegőben. Bár mászó rovarok távirányításával már korábban is kísérleteztek a szakértők (napjaikban már bárki megvásárolhatja az ehhez szükséges otthoni szettet, amellyel aztán a befogott bogarakat vezérelheti), a fejlesztés során kiderült, hogy ugyanez a feladat a levegőben jóval nehezebben megvalósítható. Az első repülni is képes kiborg-rovart végül 2009-ben mutatták be a Kaliforniai Egyetem kutatói, ez azonban meglehetősen kezdetleges konstrukció volt, mivel Michel Maharbiz és kollégái még nem rendelkeztek kellő ismeretekkel a repülés során irányító szerepet betöltő izmokkal kapcsolatban ahhoz, hogy ezek működést is megfelelően tudják befolyásolni.
Az első rendszer így lényegében csak a szárnyak mozgását volt képes beindítani, illetve leállítani, és a szárnycsapások frekvenciáját tudta befolyásolni. Az elmúlt évek során aztán a kutatóknak a Nanyangi Egyetem munkatársaival közösen dolgozva sikerült feltárniuk, hogy az oldalirányú repülési manőverekben fontos szerep jut egy aprócska izomnak, amely a szárny alatt helyezkedik el, és hosszú ideig úgy tűnt, hogy csak a szárny összecsukása során lényeges a működése. A piciny izom felel a jelek szerint a szárnyak pozíciójának beállításáért is, amelyek aztán a kormánylapátokhoz hasonlóan jobbra vagy balra terelik a rovart. Ahogy Maharbiz elmondta, a fejlesztés célja nem egy kiborg-rovarokból álló hadsereg felépítése, hanem pontosan az, amit az elmúlt évek eredményei is demonstrálnak, vagyis hogy többet tudjunk meg az állatok repülési módjáról. Az izom szerepének felderítése érdekében a kutatók a rózsabogarak egy hatalmas képviselőjét, egy hat centiméteresre is megnövő, Afrikában honos óriás virágbogarat szereltek fel az elektródákkal, illetve egy vevőegységgel. Az elektródák sűrűsödő elektromos jelekkel vették rá az izmot arra, hogy még jobban összehúzódjon, és így erősebben fordítsa az adott irányba az állatot.
A videón az látszik, ahogy a jelek frekvenciájának megnövelésével élesebb fordulatokat hajt végre a bogár. A kísérleti elrendezés egyelőre csak arra használható, hogy jobbra vagy balra irányítsák vele a kiborggá változtatott rovart, a szakértők szerint azonban újabb elektródák felhelyezésével a tér minden irányában kontrollálhatóvá válhat az állat. És ahogy az irányíthatóság mértéke növekszik, úgy tárulnak fel a rovaranatómia tanulmányozásán túlmutató alkalmazási lehetőségek is. A kellő precizitással távirányítható állatokat például piciny kamerákkal vagy más szenzorokkal lehetne felszerelni, hogy természeti katasztrófák után túlélőket kutassanak fel, vagy az ember számára veszélyes helyzetekben méréseket végezzenek. Vannak persze olyan kutatócsoportok is, akik pontosan ilyen céllal robotrovarok fejlesztésén dolgoznak, a természet által „megtervezett” rendszert azonban sokszor nagyon nehéz felülmúlni, és amennyiben ez mégis sikerül, abban biztosan nagy szerepet kapnak majd Maharbiz kutatócsoportjának eredményei is.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

9. menthous
2015.03.23. 16:56
Így haladunk a kiborg szúnyog általi megfigyelés már csak 1 lépés,vagy kitudja?!
Állambácsi talán már üzemeltet ilyen "lényeket"?
Ahogy a mondás tartja : " Aki a rendszer szerint él ,az csak kisember,elhanyagolható cserélhető fogaskerék a rendszerben"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Renhoek menth...
2015.03.23. 17:12
Nemhiszem, hogy megérné megfigyelési célra, mert eléggé könnyen észrevehető egy integrált kamera + rádióadóvevő+stimulátorpakk...
Egyelőre nem tartunk itt...

Amire ezek tényleg használhatóak, azok a kis helyekre való beférés. Ugyanakkor párhuzamosan fejlődik a kisméretű robottechnológia is, úgyhogy nem biztos, hogy szükség lesz élőlényekre is.

Viszont van egy másik terület, az optogenetika, ami érdekes lehet. Egerek bizonyos kérgi neuronjait úgy lehet módosítani, hogy fényre tüzeljenek, vagy kikapcsoljanak stb. A kéregbe ültetett üvegszálon keresztül pedig fénnyel lehet így kapcsolgatni egyes részeket. Ez most a neurobiológia egyik vezető kutatási területe. KOKI víruslaborban is csinálnak ilyeneket itthon. Funkciók feltérképezése és real-time vizsgálata mellett pl megoldható ugyanígy rágcsálók távirányítása, és egy földrengéskor túlélők kutatása.
A szaglógumóba ültetett elektródokkal akár felhasználható az állat szaglása is stb... Itt sok áttörésre számíthatunk majd.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Renhoek
2015.03.23. 17:18
Ehhez persze transzgenikus egerek kellenek+optogenetikai implant, szóval senki ne higgye azt, hogy az állam majd nanobotokat injekciózik belénk, amikkel aztán átveszik az elménk irányítását Ez szájensz fiksün - viszont jó alapot ad majd az összeesküvéselmélet hívőknek
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Kajafun
2015.03.23. 17:33
Szegény rovarok!
Hol vannak ilyenkor az állatvédők?
Jaaa, hogy most nem ez a trendi!
Amúgy érdekes, próbálkozás!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Mosdatlan_...
2015.03.23. 17:40
Beetle Simulator 2015 !
Egyébként nekem az ilyen projectekről mindig az Ötödik elem egyik jelenete ugrik be, amikor távirányított csótánnyal próbálják lehallgatni az elnököt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.03.23. 23:48
draga lesz az az allamnak h ha a tobbezeres szunyogokat agyoncsapkodom a falon
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. rfj1989
2015.03.24. 08:41
Ez egy érdekes dolog, ha egy aranyos kiskutyát akarna valaki távirányítgatni akkor az állatkínzás lenne... De ugyebár a rusnya kis ízeltlábúakat lehet kínozni mert senkit sem érdekel... Ülj le Pistike, 1-es!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. chris123
2015.03.24. 14:45
kiskutya --> rendelkezik központi idegrendszerrel
rovar --> nem
ezért ez nem nevezhető állatkínzásnak

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Renhoek chris...
2015.03.24. 16:15
Olyan szempontból igaza van, hogy az "aranyos" jelző miatt sok állat kivételes jogokat képez, sokszor több szeretetet és törődést kapnak, mint akár embertársaink. Ugyanakkor a kevésbé "aranyos" élőlények pedig lelkiismeretfurdalás nélkül mennek a vágóhídra, vagy lőjük agyon őket.

Abszolút állatbarát vagyok, és pl állatkísérleteknél nagyon fontos betartani a szabályokat, de az biztos, hogy az emberek érzelmi alapon ragaszkodnak az állatokhoz, és nem puszta biológiai tények alapján. Az már filozófia inkább, hogy melyik állatnak van tudatos fájdalomérzete. Pl a halaknak van központi idegrendszere, viszont a fájdalomra reflexesen reagálnak, nincsenek meg azok a pályák, amikkel tudatosulna.

Értelmes kutatási céllal, ami a tudomány fejlődését szolgálja, viszont muszáj sokszor állatokat feláldozni, egerektől macskákon, kutyákon keresztül csimpánzig. Inkább mint náci laborokban embereken...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!