iPon Hírek

Megállapították a Tejútrendszerre vonatkoztatott szökési sebességet

Dátum | 2013. 09. 25.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A galaxis elhagyásához a jelenleg létezőknél sokkal hatékonyabb hajtóművekre lesz szükség, mivel egy gyorsan mozgó csillagokat vizsgáló kutatás eredményei szerint a Tejútrendszerből való kilépéshez legalább a fénysebesség 0,2 százalékára kellene felgyorsítani. Tilmann Piffl, a potsdami Leibniz Asztrofizikai Intézet kutatója és kollégái a RAVE elnevezésű projekt legújabb eredményeit használták fel ennek megállapítására. Az Ausztráliában található, 1,2 méter átmérőjű Schmidt távcsővel folyó kutatás keretében a csillagok bolygónkhoz képesti sebességét igyekeznek meghatározni a szakértők. A projekt legutóbbi fázisában nagyjából 426 ezer égitestről készítettek méréseket. Ezen eredményekből, illetve egy korábban kiadott csillagkatalógusból a kutatók kiválasztották azt a 90 nagysebességű csillagot, amelyek sebessége és pozíciója a legpontosabban meghatározható. Az égitestek némelyike 300 km/másodperces sebességgel halad, vagyis eléri a fénysebesség ezredrészét. A kutatók különféle Tejútrendszerhez hasonló méretű spirálgalaxis-modellekkel kísérleteztek, igyekezve megállapítani, hogy a megfigyelt nagysebességű csillagok alapján melyik változat felel meg a leginkább a valóságnak. A legjobban beváló modellgalaxis tömege a Nap tömegének 1600 milliárdszorosával rendelkezett.

Korábban a kutatók úgy vélték, hogy akár kétszer ekkora tömegű is lehet csillagrendszerünk, úgy tűnik azonban, hogy nem ez a helyzet. A Tejútrendszer tömegének ismeretében kiszámítható, hogy milyen sebességgel kell haladnia egy objektumnak, ha a Naprendszer szomszédságából indulva szeretné elhagyni a galaxist. A gravitációs erőhatások leküzdése érdekében 537 km/másodpercre kellene felgyorsulni, összehasonlításképp a Földre számított szökési sebesség mindössze 11,2 km/másodperc. Hagyományos hajtóművekkel ilyen sebességet képtelenség elérni, azok a vegyi alapon működő rakéták pedig, amelyek a legtöbb űrjárművet működtetik, kezelhetetlen mennyiségű üzemanyagot igényelnének ehhez. A jelenlegi legfejlettebb ionhajtóművek csúcssebessége sem haladja meg a 15 km/másodpercet. A szakértők elképzelései szerint egy anyag-antianyag hajtómű talán képes lenne elérni a kívánt szökési sebességet, ehhez azonban jelentős mennyiségben kellene antianyagot előállítani és tárolni. Ez pedig jelenleg nem tűnik rövid időn belül megvalósítható célnak (ha egyáltalán lehetséges), de az űr felfedezése kapcsán már több lehetetlennek tűnő elképzelés s valóra vált, így nem kizárható, hogy egy napon valóban ilyen hajtóművek segítségével lépünk át galaxisunk határain.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

46. Phantomstr...
2013.09.25. 13:01
A Tejút rendszer átmérője 98 ezer fényév, mi kb 30 ezer fényévre vagyunk a szélétől. Az egy dolog, hogy a fénysebesség 0,2%-ával ki lehet jutni innen, de nincs kedven 15 millió évet utazni csak azért, hogy kikerüljek a nagy büdös semmibe. Így még szondát sincs értelme kiküldeni. Bár, a vastagásga csak 16 ezer fényév, de négymillió év még így sem kevés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
45. dddenes
2013.09.25. 13:05
Hát akkor már egyszerűbb lesz hipertér ablakot nyitni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
44. atti2010 Phant...
2013.09.25. 13:24
Ezért nem értem én sem ezt a fontoskodó számolgatást hiszen ilyen sebesség mellett ami most elérhető vagy vizionálható ez még mindig fingreszelés, de még fénysebességen is, esetleg ha majd 2 hetente járunk az univerzum szélére már lehet számolgatni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
43. Asagrim
2013.09.25. 13:38
Én azt nem értem hogyan lehet a galaxisnak szökési sebessége. Oké, hogy nem a semmi tartja a csillagokat a galaxison belül, de nem tudom elképzelni hova kell ennyire nagy sebesség, mikor légüres térben nincs érezhető gravitációs (ellen)hatás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
42. Phantomstr...
2013.09.25. 13:46
Maga a számítás és a kutatás nem felesleges, de a tálalás annak fényében, hogy ha a Naphoz legközelebbi csillaghoz az oda-vissza utat meg tudnánk tenni egy emberöltőn belül, már akkor is nagyságrendekkel haladnánk meg ezt a sebességet. Sőt, ez a sebesség még a Naprendszeren belüli szabad mozgáshoz sem sok.

@Asagrim
Attól, hogy nem érezhető, még van.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
41. kunti
2013.09.25. 14:01
@Asagrim
A levegő ellenállásának és a gravitációnak nem sok köze van egymáshoz.
Ahhoz hogy egy űrhajó (vagy UFO, X-szárnyú, csillag, kisbolygó, vagy éppen Mari néni) elhagyja a Tejútrendszert, annak tömegvonzását le kell győznie; ugyanúgy, ahogy a bolygóközi szondáknak a Föld, vagy pl. a Voyager szondáknak a Nap tömegvonzását.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
40. Asagrim kunti
2013.09.25. 14:19
Légellenállást nem is említettem, vicces is lenne légüres térben!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
39. Simba Asagr...
2013.09.25. 14:30
Ne! A gravitációnak semmi köze a légkörhöz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
38. Asagrim Simba
2013.09.25. 14:33
Jó, te vagy a második, ezek szerint nem azt olvassátok amit én!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
37. Simba Asagr...
2013.09.25. 14:45
A súrlódás nem sokat befolyásol ebben. A gravitációs kölcsönhatás a testek tömegétől függ, minél nagyobb a tömeg, annál nagyobb a gravitáció is. Viszont a levegőtől nem lesz ez az erő kisebb. Tehát a szabadedés persze változik, de az erő nagysága nem. Ami ellenhat az az úgynevezett sötét energia. Ami persze csak sejtés még.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
36. Asagrim Simba
2013.09.25. 14:54
Most komolyan annyira zavaró az a légüres tér kifejezés ott, hogy levegő, levegő, levegő? Gondolatban sem fordult meg bennem a légellenállás. Írjak helyette vákuumot?

Amúgy pont a szabadesés mértékének a jelentős különbsége miatt nem értem miért kell oda sokkal nagyobb szökési sebesség, ahol ahol a közvetlen gravitációs hatás által okozott szabadesés egy nagy nulla, tehát azt feltételezné ebből az ember, hogy kisebb az az erő ami rángatna vissza.

De ha valaki mégegyszer ideképzeli a légkört úgy, hogy nem írtam róla kiakadok!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
35. ZsubiPhoto Asagr...
2013.09.25. 15:19
Ilyen légkörben meg is értem, ha kiakadsz...
De egyébként tényleg érdekes kérdés, hogy miért kell oda ekkore szökési sebesség, főleg, ha azt nézzük, hogy most mekkora egy űrhajó/űrsikló mérete a gravitációs teret okozó test tömegével szemben.
Ezt most lehet, hogy nem sikerült úgy leírnom, ahogy szerettem volna, de remélem érthető a feltevésem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
34. csabi02
2013.09.25. 15:22
Szegény Asagrimnak kiforgattátok a szavait és azt elkezditek +magyarázni
ez annyira tipikus...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
33. Simba Asagr...
2013.09.25. 15:24
Te keverted ide a légüres teret, hogy nincs ellenhatás, én csak megmagyaráztam miért nem érv ez. és ezt ezzel lehet magyarázni szemléletesen. Vagy kezdjem elölről magyarázni?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
32. scineram
2013.09.25. 15:38
Nagy baromság ez a cikk. Ennyi erővel a Földet sem hagytuk volna el még soha. Csak folyamatos meghajtás kell.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
31. kunti
2013.09.25. 15:42
@Asagrim
Azért kell a nagy szökési sebesség, mert ha el akarsz szakadni a Tejútrendszertől, még ha jócskán messze magad mögött hagytad is, olyan böszme nagy, hogy a gravitációs ereje nagyon lassan gyöngül.
Mondok egy példát. A Föld felszínétől 10000 km-re eltávolodva a Föld tömegvonzása ~15%-ra csökken; 100000 km-re pedig ~0,36%-ára. Ezzel szemben a Föld pályájától 1millió km-nyit eltávolodva a Naptól annak tömegvonzása még mindig 98,68%-a a Föld pályájánál mérhetőnek. Ez azért van, mert a Nap sokkal nagyobb tömegű cucc, mint a Föld. Hiába igaz, hogy a Föld felszínén állva a Nap tömegvonzását sokkal kisebbnek érezzük, mint a Földét (0,006 m/s2 vs 9,81 m/s2), mégis, a Földtől elszökni könnyebb, mint a Naptól.
A tejútrendszertől ugyanígy még nehezebb elszökni; mivel hiába nagyon kicsi a Tejútrendszer gravitációs vonzása, ha sok száz, vagy ezer fényévvel kijjebb (1 fényév ~9,5 ezer milliárd km !!) még mindig szinte változatlan nagyságú. Ezért nehéz legyőzni.

Másként fogalmazva: egy gravitációs erőtérből elszökéshez munkát kell végezni, a gravitációs mező potenciális energiája miatt. A munka ugye W=F*s, ahol F a pillanatnyilag állandónak vett erő, s a megtett út. Az F folyamatosan csökken, de az a kérdés,hogy milyen gyorsan. Ha hamar elhanyagolhatóvá válik, akkor további útszakaszok megtétele már nem jár plusz munkavégzéssel. Ha nagyon lassan csökken, akkor viszont még nagyon messze is az újabb útszakasz megtétele újabb energiabefektetést igényel, tehát még "nem sikerült elszökni".
A fent említett munkát pedig nem más fedezi, mint a mozgási energia, ami a szökési sebesség négyzetével számolható.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
30. kunti
2013.09.25. 15:46
@scineram
Energetikailag gyakorlatilag mindegy, hogy folyamatosan hajtasz, vagy nem.
Az eltávolodáshoz szükséges energia így is úgy is ugyanakkora. Ennek kifejezésére használják a szökési sebességet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
29. Wolgor
2013.09.25. 15:48
Nem találtam galaxisról gravitációs szemléltetést.



Ebből kell kiszabadulni, most ha belegondoltok mekkora a galaxis össztömege, akkor úgy már könnyű hozzáképzelni mekkora energia kell ahhoz, hogy abból valami kijöjjön. Mi is csak azért nem esünk bele a galaxis központba, mert elég sebességünk van ahhoz, hogy ekkora tömeggel pályán legyünk (Ha ekkora tömeggel, távolabb akarunk lenni a galaxis központtól, akkor nagyobb sebességre van szükségünk)... Kicsit művelődhetnétek mielőtt okoskodtok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. Simba Wolgo...
2013.09.25. 16:07
Igen konyhanyelven így van.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. kunti
2013.09.25. 16:13
@Simba
Igazából képletekkel egyszerűbben el lehetne magyarázni, mint konyhanyelven...
Nem is haladná meg sokkal a középiskolai fizikaoktatás szintjét :-)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. Simba kunti
2013.09.25. 16:22
Ez nem negatív kritika, csak értékelem az egyszerű jól érthető magyarázatot.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. Asagrim kunti
2013.09.25. 16:28
Ha tényleg nem haladja meg sokkal, akkor nekem jöhet. Mert ugye nem is azzal van a bajom, hogy nem tudok a mögöttes folyamatokról, hanem hogy ezek miért úgy működnek ahogy ...

Persze ha valahol a magyarázat közepén ott lesz a sötét energia, akkor nem kell magyarázat, lehetne akár a láthatatlan rózsaszín unikornis is, a legkönnyebb dolog egy ismeretlen erőhatást a sötét energiára fogni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. cipo
2013.09.25. 16:53
Sokan nem adják hozzá a föld jelenlegi sebességét. Ha nem lenne a földnek sebessége akkor kellene ennyi a szökéshez, de így, hogy a naprendszerünknek már van egy sebessége ezért elég egy bolhafingnyi és haladunk kifele.

Egy odavarázsolt bolygó ami semmilyen kontextusban nem áll a tejútrendszerrel, tehát azonnal teljes sebességgel elkezd befele zuhanni, annak kell ilyen sebesség.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. kunti
2013.09.25. 17:19
Na szóval.
Legyen egy-egy, pontszerűnek tekintett test egymástól r távolságra. Az 1. test tömege m1, a másodiké m2.
A testekre F_g = gamma*m1*m2/r^2 gravitációs vonzóerő hat. A gamma a gravitációs konstans (~6,67*10^-11 m3/kg/s2). Ez az erő a második testet pl a2 = gamma*m1/r^2 mértékben gyorsítja.
Annak feltétele, hogy a 2. test kiszabaduljon az 1. test gravitációs teréből, elvileg az, hogy a kezdeti r0 távolságról képes legyen végtelen távol jutni.
Az ehhez szükséges energiát úgy számoljuk ki, hogy a 2. testre ható erőt integráljuk r0-tól végtelenig:
E_szökési = int(gamma*m1*m2/r^2 dr),r0->inf = gamma*m1*m2/r0
Ebből szökési sebesség egyszerűen úgy lesz, hogy az E_szökési energiát az m2 test kezdeti (r0-beli) mozgási energiája biztosítja: E_mozg = m2*v_szökési^2/2.
Itt a v_szökési jelöli a szökési sebességet (naná).
Hogy megtudjuk, mennyi, meg kell az E_szökési = E_mozg egyenletet oldanunk:
gamma*m1*m2/r0 = m2*v_szökési^2/2 ->
v_szökési = gyök(2*gamma*m1/r0)
Hurrá.
Ebből a képletből máris látszik, miért cikis egy fekete lyuk. Az ugyanis tényleg pontszerű, ezért meg lehet annyira közelíteni (r0-t annyira kicsire lehet választani), hogy a kis számmal való osztás miatt az eredmény tetszőlegesen nagy legyen.
Továbbá, ha az 1. test a Tejútrendszer, akkor m1 bődületesen nagy, ezért még ilyen messze a közepétől (r0 = 30000 fényév asszem, amit km-ben kifejezni elég kínos: 285000000000000000 = 2,85*10^17 km) is a fenti képlettel elég csúnya nagy szám jön ki.

A fönti közelítésben persze pontszerű testek kölcsönhatását vizsgáltuk; persze, hogy a Tejútrendszer nem tekinthető ilyennek.
Pontos sűrűségeloszlása tudtommal ma is komoly vita tárgya.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Simba Asagr...
2013.09.25. 17:21
Erre válaszolnék neked ezzel együtt.

"Amúgy pont a szabadesés mértékének a jelentős különbsége miatt nem értem miért kell oda sokkal nagyobb szökési sebesség, ahol ahol a közvetlen gravitációs hatás által okozott szabadesés egy nagy nulla, tehát azt feltételezné ebből az ember, hogy kisebb az az erő ami rángatna vissza."


Felejtsd el a szabadeséses dolgot most! Ugye tudjuk, hogy a gravitáció testek közötti kölcsönhatás. Azt hogy ezt mi okozza ne menjünk bele most, az más téma, és még mindig vitatott. A nagyobb tömeg vonzza a kisebbet, persze a kisebb is a nagyobbat. Ezt képzeld el úgy, mint egy kötélhúzást. És most képzeld az egyik végére a galaxisunkat,a másikéra meg a te űrhajódat. Minél nagyobba tömeg, annál nagyobb a tömegvonzás is, vagy is Einstein szerint annál jobban meggörbíti a teret maga körül. Tehát a Földet 11,2 km/s-os szökési sebességgel lehet elhagyni az adott gravitációs erő miatt. Most a Galaxisunk sokkal nagyobb tömeg a Földnél, tehát a gravitációs vonzás is jóval nagyobb! Ezért a szökési sebesség mértéke is nagyobb lesz.

Összefoglalva: gravitáció mértéke függ a tömegtől, és a galaxisunk ez esetben egy tömegként fog funkcionálni. Persze ha a távolság nő, akkor a gravitációs erő is csökken, de hát a cikkben is az szerepel, hogy a szomszédságunkból szeretnénk indulni, nem a galaxison kívülről 100 ezer fényévnyi távolságról.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Asagrim
2013.09.25. 17:25
Simba

Köszi, ezt tudtam, a miértet nem ... de kunti elkáromkodta matekul, szóval már azt is tudom!

Köszönöm!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. Simba Asagr...
2013.09.25. 17:42
Lényegében ezt nyávogtam én is, csak nem matekul.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. kunti
2013.09.25. 17:47
@Cipó
Igen, a Naprendszer keringési sebességét a Tejútrendszer középpontja körül föl lehet használni, ugyanúgy, ahogy a műholdakat is az Egyenlítő közeléből, a Föld forgásával megegyező irányban lövik föl többnyire, hogy kihasználják a forgás kerületi sebességét.

Ugyanakkor, a Naprendszer a Tejútrendszer közepétől valami 30000 fényévre van, és ~200 millió év alatt kerüli körbe. (Ha jól emlékszem.) Ebből ~283 km/s (nem km/h !) kerületi sebesség jön ki, ami bár hasznos segítség, de még elég messzi van a szökési sebesség cikkben megadott 537 km/s-os értékétől. A kettő közti ~250 km/s sebességkülönbség azért nem bolhafignyi.
Persze, egy bolhafinggal is haladunk kifelé, de éppen csak egy hangyaf@$znyit... :-)
Az még nem "szökés".
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. tibaimp
2013.09.25. 17:48
"...egy anyag-antianyag hajtómű..." -- ezek szerint ők is a Star Trek-ken nevelkedtek
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. kunti
2013.09.25. 17:51
Most nézem, a wikipédia ~220 km/s keringési sebességet mond a Naprendszernek; és 27000 fényév távolságot a Tejútrendszer közepétől.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Asagrim tibai...
2013.09.25. 17:59
tibaimp

Star Trek-nél az az eset állt fenn, hogy Gene Roddenberry beletrafált, hogy miből lehet jó sok energiát kinyerni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Simba tibai...
2013.09.25. 18:05
Hát az még mindig kevés lenne a nagy távolságok leküzdésére emberi léptékkel mérve.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. tibaimp
2013.09.25. 18:28
Asagrim: úgy van, de még könyv is jelent meg Star Trek fizikája címmel, tehát "ehető" lehet.
De jó lenne olyan 2000 év múlva "feltámadni" és szétnézni, hogy mi hova fejlődött (csak nehogy visszafelé).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Asagrim tibai...
2013.09.25. 18:39
Igen, megjelent, azért jelenhetett meg, mert egy rendkívül konzisztens (ál)tudományt sikerült összehozni, amihez 5 sorozaton keresztül tartották magukat ... JJ Abrams meg kitörölte vele a seggét ...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. atti2010 tibai...
2013.09.25. 18:46
Lehet egy szakállas manus ütögetne kőbaltával egy fadarabot.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Cervisia
2013.09.25. 18:52
"Ezért nem értem én sem ezt a fontoskodó számolgatást hiszen ilyen sebesség mellett ami most elérhető vagy vizionálható ez még mindig fingreszelés, de még fénysebességen is, esetleg ha majd 2 hetente járunk az univerzum szélére már lehet számolgatni."

Nyilván nem (csak) ezért számolták a Tejút tömegét, ez csak egy mellékzönge, amit jól lehet bulvárosítani. "Gyakorlati" szempontból az lehet érdekes a szökési sebességnél, hogy vannak-e olyan objektumok, amik elkószálhatnak, vagy régen voltak-e ilyenek, mert akkora a sebességük, stb.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. enisherpa
2013.09.25. 18:53
Érdekes számítás, de elfogadható utazási időhöz a fénysebesség is kevés. Kellene egy térkapu, meg egy galaktikus telefonkönyv. Az ionhajtómű meg jó lesz naprendszeren belüli araszolgatásra. Lakott területen amúgy sem szabad átlépni az 50 km/s sebességet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Cervisia
2013.09.25. 18:59
@Asagrim

Az, hogy lebegnek az űrhajósok egyáltalán nem a gravitáció hiánya miatt van, lényegében keringés közben adott idő alatt annyit megy előre, hogy ugyanazot idő alatt annyit esik a Föld felé, hogy kb tartja a távolságot. Tehát egy konstans szabadesésben vannak, ugyan ezt el lehet érni repülővel, vagy egy elszabadult lifttel is.

A Tejútnál még valami bonyolítja a dolgot. A Földről ha indítunk egy rakétát, az a felszínről indul, a rá ható gravitációs erő folyamatosan csökken. A Naprendszerben is hasonló a helyzet, a Naphoz képest a többi égitest tömege elhanyagolható. Ellenben egy Galaxisban a tömeg tekintélyes része esik a kinti régiókba, nem igaz az, hogy 1/r^2-el csökken az erő, mivel közben folyamatosan nő az a tömeg, amit számításba kell venni. Az is előfordulhat extrém esetben, hogy a középponttól távolodva nem csökken, hanem nő a gravitációs erő.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. kunti
2013.09.25. 21:07
@Cervisia
Így van, a linkelt wiki oldalon érdemes megnézni egy-két ábrát; írtam is, hogy a pontos sűrűségeloszlás ma is vita tárgya.
A számolással csak a szökési sebesség jobb megértését szerettem volna elérni és figyelmeztettem is a végén, hogy a Tejútrendszer nem tekinthető pontszerűnek (miközben benne mozgunk).
A sűrűségeloszlás problémája viszont már a sötét anyag kérdéséhez vezetne minket, ami már túlságosan hasonlít a "sötét energia" kifejezésre, ami már Asagrim szerint is ingoványos terület, másrészt semmit sem tudok róla, ezért hanyagoltam.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Asagrim kunti
2013.09.25. 21:44
Arról a tudósok se tudnak semmit, azért mondják mindenre hogy "sötét anyag" vagy "sötét energia" aminek a megfigyelhető paraméterei ellentmondanak a fizikának.

Annyit tudnak az egészről, hogy hozzávetőlegesen meg tudják határozni egy sötét anyag klaszter méretét, mert görbíti a teret, a húrelmélet pártolói szerint meg a sötét anyag egy párhuzamos univerzumban, vagy másik térdimenzióban létező anyag, ami valahogy kölcsönhatásba lép a miénkkel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.09.25. 21:47
Ez tisztázatlan terület még. A "sötét" az egy jelző azért használják, mert nem tudni mi, csak azt tudni lennie kell még valaminek. A húrelmélet izgalmasabban magyarázza meg, de annak is megvannak a maga problémái. Elegáns, de nem bizonyítható.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Asagrim Simba
2013.09.25. 21:51
Ja, annyira elegáns, hogy Michio Kaku 2008-as doksiban még 9 dimenzióról beszélt amit a húrelmélet feltételez, egy tavalyiban meg már 11-ről!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.09.25. 22:03
Egy szóval sem mondtam, hogy hülyeség, csak hogy elegáns! Mert nem így van? Mellesleg én kedvelem, meg elismerem Kaku-t, de ő sem tudja bizonyítani jelenleg.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. MJA
2013.09.26. 05:17
animáció a naprendszerről, második részében meg tejútrendszerben való mozgásáról, érdekes, mert segít elszakadni a könyvekben látott "napközpontú" ábrázolástól. (volt már itt az ipon-on is)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. sol
2013.09.26. 10:22
Csak a félreértések elkerülése végett: a szökési sebesség nem egy állandó sebesség, amit tartani kell, hogy eltudjunk távolodni az adott objektumtól, hanem egy kezdősebesség, amivel ha elindítjuk -jelen esetben a hajónkat- azt magára hagyva és feltételezve, hogy nem ütközik semminek neki, el tudja hagyni annak "vonzásterét".
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. csabi02
2013.09.26. 11:11
MJA:
Nagyon jó a linked és benne a lényeg:
-Life is vortex, not just rotation-
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!