iPon Hírek

Megavírusok mindenütt

Dátum | 2013. 08. 06.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Nem is olyan régen még úgy tűnt, hogy a vírusok és a többi életforma közt rendkívül egyszerű különbséget tenni. Az előbbiek nagyon aprók, és genetikai szempontból is egyszerű organizmusok hírében álltak: az influenza kórokozója például mindössze 100 nanométer átmérőjű, és összesen 13 génnel rendelkezik. Az utóbbi évtized kutatásai azonban egy dolgot nagyon is világossá tettek: a vírusok egyes képviselői se nem aprók, se nem egyszerűek. A tudományterület legutóbbi felfedezése pedig megkérdőjelez szinte mindent, amit ezekről az organizmusokról korábban tudni véltünk. Francia kutatók ugyanis egy minden eddiginél hatalmasabb vírusra akadtak rá: a pandoravírus 1000-szer akkora, mint az influenza kórokozója, genomja pedig 2556 génből áll. Még meglepőbbé teszi az eredményeket az a tény, hogy a vírus génjeinek mindössze 6 százaléka olyan, amellyel már más szervezetekben is találkoztak a kutatók, a többi 94 százalék pedig a teljesen ismeretlen kategóriába esik. Jean-Michel Claverie, a Mediterrán Egyetem munkatársa és a kutatás résztvevője szerint a felfedezéssel kinyílt Pandóra szelencéje, már ami a vírusokkal kapcsolatos nézeteket illeti.

Az egy évtizeddel ezelőtt még teljesen ismeretlennek számító megavírusok élővilágra és környezetre kifejtett hatása egyelőre felmérhetetlennek tűnik, annál is inkább, hogy mint kiderült: mindenütt jelen vannak, többek közt valószínűleg az emberi szervezetben is. (Egy július elején megjelent tanulmányban vérmintákra támaszkodva azt állítják a szakértők, hogy a megavírusok az egészséges emberi szervezetekben is megtalálhatók. Feltehetően a testünkbe kerülő amőbákat támadják meg, és arra egyelőre semmi jel nem utal, hogy az emberi sejteket is képesek lennének megfertőzni.) A rejtélyes vírusok érdekes módon pontosan hatalmas méretük miatt voltak képesek ilyen hosszú ideig elrejtőzni a kutatók tekintete elől. Az első vírusokat a 19. század vége felé fedezték fel a tudósok, bár ekkor még nem tudták, mivel van dolguk. A szakértők egy dohányleveleket megtámadó betegség kórokozóját keresték: ennek érdekében a fertőzött leveleket összetörve vízzel keverték, majd finom porcelánszűrőkön engedték át az oldatot, amely a baktériumokat és a gombákat méretük folytán nem engedte át. Az eredményül kapott víztiszta folyadék továbbra is fertőzőképes maradt. A múlt század harmincas éveiben elkészültek az első olyan mikroszkópok, amelyek segítségével már be lehetett tekintetni az aprócska vírusok világába. A szakértők felfedezték, hogy a különös organizmusok egyáltalán nem hasonlítanak a más élőlényeket felépítő sejtekre: nem termelnek energiát, nem nőnek és nem osztódnak. Ehelyett behatolnak a sejtekbe, és ezek belső rendszereit saját használatukba veszik.

2003-ban aztán egy kutatócsoport ráakadt egy olyan vírusra, amely jelentősen eltért a korábban megszokottaktól. A szakértők először nem is értették, hogy mik lehetnek ezek a baktériumnak megfelelő méretű, gömb alakú, amőbákban megtalálható objektumok, amelyek azonban nem hordoznak bakteriális DNS-t. Végül kiderült, hogy gigantikus vírusokról van szó, amelyek 979 génnel rendelkeznek. A megavírusok ezen első képviselőit egy víztoronyban találták a kutatók, majd miután változtattak a keresési paramétereken, lépten-nyomon újabb és újabb hasonló gigászok kezdtek felbukkanni. A felfedezések sora folyamatos rekorddöntéseket eredményezett. 2011-ben Claverie és munkatársai Chile partmenti vizeiben ráakadtak egy minden addiginál nagyobb vírusra, amely 1120 génnel rendelkezett. Ezt követően a tengermélyi üledékben kezdtek kutakodni, ahol megtalálták a pandoravírusokat, amelyek génállománya több mint kétszerese az előzőekben említettnek. Claverie szerint a megavírusok több milliárd évvel ezelőtt szabadon élő mikrobákból fejlődhettek ki, és az élővilág családfájának egy teljesen új, különálló ágát alkotják. Ezt a nézetet egyelőre többen vitatják, mondván hogy a tanulmány semmilyen tudományosan értékelhető érvet nem hoz fel a feltevés alátámasztására. Mindenképpen nagyon fontos mérföldkőről van szó azonban olyan tekintetben, hogy a tanulmány megerősíti azt a korábban is sejtett tényt, hogy a megavírusok milyen rendkívüli mértékben elterjedtek az élővilágban. A chilei felfedezés után röviddel Claverie és kollégái egy ausztrál tó üledékében is azonosították a pandoravírusokat.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

6. freyr
2013.08.06. 16:41
Lehet földönkívüliek és az első bizonyítékok a pánspermia elméletre...
Vagy csak azt mutatja mennyire nem ismerjük a világot körülöttünk. Csak nehogy egy halálos példányt is találjanak, ha már Pandora szelencéjéről beszélnek.

Mondjuk ha jól tudom eddig sokan azt is vitatták, hogy a vírusok önálló élőlénynek tekinthetők. Hát ha ezekkel azokká váltak, de továbbra sem lehet besorolni őket az állatok, a növények vagy a gombák közé, akkor nem ténylegesen "az élővilág családfájának egy teljesen új, különálló ágát alkotják"?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. sensejke freyr
2013.08.06. 17:32
A cikk egyáltalán nem említi, hogy önállóak lennének. A vírus eddig is attól volt vírus általánosságban, hogy gazdaszervezet nélkül szinte nem él.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Asagrim sense...
2013.08.06. 17:42
Ott a pont.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. kiskoller sense...
2013.08.06. 18:29
Amit én sose értettem, hogy miért alapfeltétele az életnek, dehát a definíció az definíció, nem kell értelmet keresni benne, használni kell...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Asagrim kisko...
2013.08.06. 18:40
Alapdefiníció szerint ami nem képes a szaporodásra az nem élőlény, és ha belegondolsz ez az élet alapfeltételének egyik leginkább univerzális tétele, ami még nem zár ki semmilyen létformát.

Vírus csak gazdatestben képes szaporodni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. freyr
2013.08.06. 19:23
Khm.. Nincs olyan, hogy definíció az életre. Soha nem is volt, maximum vallásos körökben, de tudományosan nem.

Amúgy a szaporodás minden formája szaporodás. Attól, hogy a vírusok nem önállóan szaporodnak, hanem a gazdatestet veszik rá a másolásra, még ugyanúgy továbbörökítik a genetikai állományukat következő generációkba. Ennyi erővel a baktériumok többségére is mondhatnánk, hogy nem szaporodik, mivel magukat klónozzák technikailag, ami nem egyeztethető össze az összetettebb kétnemű élőlények szaporodásával.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!