iPon Hírek

Megerősítették a 117-es elem létezését

Dátum | 2014. 05. 05.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy német kísérlet megerősítette a 117-es rendszámú elem létezését, így az egyelőre ununszeptium (Uus) néven emlegetett elem egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy elfoglalja helyét a periódusos rendszerben. Az elem létezését igazoló kísérlet során a szakértők a laurencium egy, eddig ismeretlen izotópjára is ráakadtak, amely az ununszeptium bomlása során keletkezik. Az uránnál nehezebb elemek többsége rendkívül instabil, így a természetben nagyon nehezen azonosítható. Létezésük bizonyításához ezért mesterséges eszközökhöz kell folyamodni, ami a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a megfelelő protonszámú könnyebb elemeket ütköztetnek egymással, és igyekeznek elkapni azt a pillanatot, amikor ezen atomok némelyike egy nehezebb elemmé áll össze. A kutatók jelentős része gondolja úgy, hogy bizonyos protonszám fölött ismét létezhet egy stabilabb csoportja az elemeknek, amelyek felfedezésével egészen újfajta anyagok lehetnének előállíthatók.
Az ununszeptium létezését elsőként a dubnai Egyesített Atomkutató Intézetben mutatták ki. Az orosz kutatók 2010-ben jelentették be, hogy kalcium (20 proton) és berkélium (97 proton) atomok ütköztetése révén előállították az elem hat atomját. Ugyanez a kutatócsoport 2012-ben ismét sikeresen hozott létre ununszeptiumot, egy-egy új elem felfedezésének hivatalossá válásához azonban legalább két különböző labor sikeres kísérletei szükségesek. Ezért számít fontos eredménynek, hogy Christoph Düllmann, a darmstadti GSI Helmholtz Nehézion Kutatóközpont munkatársa és kollégái előállították az új elem négy atomját. Az atomok a másodperc tizedénél rövidebb ideig léteztek, mielőtt bomlani kezdtek volna, a szakértők azonban a bomlási sor minden egyes lépését sikerrel meg tudták figyelni. A német kutatócsoport fő célja egyébként nem a 117-es, hanem az egyelőre csak elméletben létező 119-es elem előállítása volt, így az első kísérletek során 22 protonból álló titán atomokkal bombázták a berkéliumot.
Ezen ütközések adatainak elemzésével még nem végeztek, viszont időközben úgy döntöttek, hogy a detektorok működőképességének megerősítése érdekében megpróbálkoznak a 117-es elem létrehozásával is. Sikerük még értékesebb annak fényében, hogy a kísérletek során azonosították a bomlási sor egyik eddig ismeretlen lépését. Tanúi voltak annak, ahogy a 105-ös rendszámú dubnium egy két protonból és két neutronból álló alfa-részecskét kisugározva a laurencium egy eddig sosem látott izotópját hozza létre. Ahhoz, hogy a 117-es rendszámú elem a periódusos rendszer részévé váljon, az egységes kémiai nevezéktanért kialakításáért felelős IUPAC, illetve fizikával foglalkozó testvérszervezete, az IUPAP beleegyezése szükséges. A szervezetek szakértői a következő időszakban áttekintik a kísérletek adatait, és a vizsgálatok eredményének fényében hoznak döntést az esetleges bővítésről. A periódusos rendszerbe utoljára 2012-ben kerültek új elemek, a 114-es rendszámú flerovium és a 116-os rendszámú livermorium létezését először szintén Dubnában igazolták, majd az eredményt a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium munkatársai erősítették meg 2004-ben. Az ununszeptium előállítása nem könnyű feladat, elsősorban azért, mert berkéliumhoz nem egyszerű hozzájutni. Kis mennyiségben ugyan előállítható atomreaktorokban, felezési ideje azonban kevesebb mint egy év, így egy-egy kísérlethez szükséges mennyiség létrehozásához évekre van szükség. Düllmann és kollégái éppen ezért abban reménykednek, hogy a három sikeres kísérlet elegendő adatot szolgáltat ahhoz, hogy az elem létezését elfogadják az illetékes szervek.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

5. rtagore
2014.05.05. 19:01
"A kutatók jelentős része gondolja úgy, hogy bizonyos protonszám fölött ismét létezhet egy stabilabb csoportja az elemeknek, amelyek felfedezésével egészen újfajta anyagok lehetnének előállíthatók."
Ha ez igaz, akkor miért nem látunk még egyet sem ezekből?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. gabesz7630
2014.05.06. 08:18
Mert egy csomo dolog nem letezik a termeszetben amit elo lehet allitani.

Lassuk csak parat:
Tigris ororszlan keverek a termeszetben nincs.
Eger emberi fullel hatan.
Kecske amibol pokfonal fejheto.
Muanyagok, pedig minden adott hozza alapbol is.

Ezert nem hiszek pl az lhc kiserleteiben sem igazan.
Egy rakas olyan subatomi cuccot allitanak elo ami nagyon rovid ideig letezik.
Valoszinuleg a termeszetben nem is keletkezik azert is "bomlik" fel olyan hamar, mert semmi sem indokolja a letezeset.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.05.06. 10:26
Na jo, de az LHC-vel nem stabil elemek letrehozasa a cel, hanem a torvenyszerusegek megfigyelese. Tehat az ott tapasztaltak vegul elvezethetnek akar uj anyagok letrehozasahoz is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Enno Krigg
2014.05.06. 15:01
illetve az ott tapasztaltak máshol, más körülmények közt olyanok közt ami itt extrémnek számít vagy elgondolni sem tudjuk léteznek azok az elemek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. tibaimp gabes...
2014.05.06. 15:21
Én azzal, amit írtál alapvetően egyetértek, de azzal egészíteném ki, hogy "normál - földi" körülmények között.
Lehet egy fekete lyukban, vagy egy pulzárban simán vannak ilyen elemek alapból is, sőt azt is el tudom képzelni, hogy ilyen elemekből épül fel, de mikor az felrobban, az elemek kikerülnek a számukra megfelelő környezetből és szétesnek, az általunk is ismert elemekre.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!