iPon Hírek

Megfejtették a korallzátonyok evolúciójának titkát

Dátum | 2013. 05. 14.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Csendes-óceán déli részének különféle korallszigetei és -zátonyai régóta érdeklődéssel töltik el a geológusokat. Míg például Tahiti szigetének környékére közvetlenül a partvonal mentén fejlődő szegélyzátonyok jellemzőek, Bora Bora sánczátonyait már jelentősebb lagúna választja el a szárazföldtől. Az olyan atollok, avagy korallgyűrűk esetében, mint amilyen Atafu, pedig már nem is beszélhetünk szárazföldről: a vízből részben vagy egészben kiemelkedő gyűrű egy sziget nélküli sekély öblöt vesz körül. A korallzátonyok evolúciójával kapcsolatban nagyon sokáig két hipotézis versengett egymással: Charles Darwin és Reginald Daly elképzelése. Nem sokkal ezelőtt azonban megjelent egy új tanulmány a Geology című folyóirat oldalain, amelyben az MIT és a Woods Hole Oceanográfiai Intézet (WHOI) kutatói újfajta mérési módszerekkel és számítógépes modellekkel igyekeznek megoldást találni a rejtélyre.
Tahiti
Ami az előzményeket illeti, Darwin elképzelése szerint a szegélyzátonyok, a sánczátonyok és az atollok egyazon fejlődési folyamat különböző állomásai. Ennek során a vulkanikus eredetű óceáni sziget lassacskán süllyedni kezd. A fiatal kőzettömeg hűlni kezd, és a lemezmozgások eredményeként egyre távolodik a kialakulásában kulcsszerepet játszó forróponttól. Mindezek együttes eredményeként a sziget évente pár millimétert süllyedni fog. Ahogy a földdarab süllyed, annak korallzátonyai felfelé gyarapodnak, hogy továbbra is elegendő napfényhez jussanak. Így aztán a kezdeti szegélyzátonyokból a partvonal víz alá kerülését követően sánczátonyok lesznek, amelyek az eredeti sziget elmerülését követően atollokká alakulnak át. Darwin teóriája azonban nem minden vulkanikus sziget viselkedésére ad magyarázatot. A Hawaii-szigetek vizsgálata során az MIT kutatói például több furcsaságra is rábukkantak: szegélyzátonyok alakultak ki olyan helyeken is, ahol egyáltalán nem vártak zátonyképződést, és elpusztult, elsüllyedt sánczátonyokra akadtak, ahol Darwin modellje alapján élő zátonyokat vártak volna. Összességében úgy tűnt, hogy a szigetcsoport legtöbb tagja nem az atollá válás útján halad. Darwin elméletének riválisa, Reginald Daly teóriája a szerint a tengerszintben bekövetkező változások, nem pedig a szigetek süllyedése jelenti a kulcsot a zátonyképződés megértéséhez. Az eljegesedések idején jelentősen csökken a tengerszint (minimumán nagyjából 120 méterrel a jelenlegi szint alá kerül), mivel a víz egy része jég formájában a szárazföldre kerül át, az interglaciálisok alatt pedig fokozatosan emelkedik a vízszint, ahogy a jégtakaró olvadni kezd. Daly szerint az alacsony tengerszint fokozott hullámverése erodálja a szigeteket, a vízszint emelkedésével viszont a korall újra növekedésnek indul a víz alá került platformokon.

Bora Bora
A kutatók mindkét elképzelést megvizsgálták, és számítógépes modellek segítségével igyekeztek összefüggéseket találni a korallszirtek gyarapodása, a napfényhez való hozzáférés, a vízmélység, az erózió mértéke és a szigetek süllyedésének sebessége közt. A modellek alapján igen érzékeny egyensúly figyelhető meg korallzátonyok alakulását befolyásoló rendszerekben. Ha a tengerszint változása és a sziget süllyedése következtében a vízszint gyorsabban nő, mint amit a korall követni tud, a zátony elpusztul. Ha viszont a korall növekedési üteme meghaladja a vízmélység növekedését, a szirt idővel a felszín fölé kerül, ahol viszont gyarapodása lelassul, mivel ki lesz téve a felszín hullámai okozta eróziónak. Amikor a kutatók a Darwin elmélete alapján készült modellbe betáplálták az elmúlt időszakok tengerszint-változásának adatait is, a kombinált modell egészen jól működővé vált az elmúlt 400 ezer évre vonatkoztatva. A korallformációk ott vannak, és olyanok, amilyeneknek a modell alapján lenniük kell. A szimulációk alapján Hawaii tényleg nem fogja végigjárni a darwini zátonyfejlődés lépéseit, mivel ahhoz túlságosan gyorsan süllyed. Évente több mint 2 milliméterrel lejjebb kerülve a szigetek épp csak arra képesek, hogy minimális tengerszint mellett apró szegélyzátonyokat alakítsanak ki az aktuális jégkorszak végére, amelyek némelyike aztán a vízszint emelkedésével elkezd ugyan sánczátonnyá alakulni, de rövid idő múlva képtelen lesz követni a tengerszint emelkedésének ütemét, így végleg elpusztul.
Atafu
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

5. mtrx220
2013.05.14. 08:48
óh Bora Bora, imádlak
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. dongo84
2013.05.14. 09:28
Nekem is a hír olvastán jutott eszembe, hogy odaszólok Lacinak izzítsa be a Boeing 747-esem hajtóműveit, nehogy beporosodjanak a hangárba.... holnap indulunk, de előbb még Rio-ban van egy kis biszniszem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Humbuk
2013.05.14. 09:33
ha gyalog és/vagy úszva, de egyszer akkor is elmegyek és megnézem ^^
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. dzsuz87
2013.05.14. 10:18
Humbuk már nem kell elmenni, elérhető a Street View-vel!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Humbuk
2013.05.15. 10:21
Az mű nekem az igazi kell!! (Tudom... pirospöttyös )
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!