iPon Hírek

Megfejtették az óriási húsparadicsom titkát

Dátum | 2015. 05. 27.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Cold Spring Harbor Laboratory munkatársai azonosították azt a gént, amely kulcsszerepet játszik abban, hogy mekkorára nő a paradicsom, és talán más termések méretében is meghatározó lehetnek. Míg a növény vadon élő változata apró, bogyónagyságú paradicsomokat terem, a 16. században elején Hernan Cortez által először Európába hozott termések óriásiak voltak. Az akár egykilós bogyókat is megtermő húsparadicsom eredete azóta is homályban maradt, most azonban egy csapat genetikus utánajárt a rejtélynek. Zachary Lippman és kollégái igazolták, hogy a termés mérete a hajtáscsúcson található osztódó szövet, a merisztéma sejtjeinek számától függ. A húsparadicsom CLAVATA3 nevű génjében egy több száz évvel ezelőtt bekövetkezett természetes mutáció eredményeként abnormálisan sok van ezekből a sejtekből. A közép-amerikai földművesek pedig valószínűleg a mutációban érintett vad növényeket preferálták, amikor háziasítani kezdték a paradicsomot, és ennek köszönhető, hogy a húsparadicsom ma is létezik. A növényekben az állatokhoz hasonlóan őssejtek felelnek a szervezet gyarapodásáért, illetve a különböző szövetek kialakulásáért. Az őssejtek tehát szükségszerűek a növények létezéséhez, de ha túl sok van belőlük, az problémákat okozhat. Az állatokban a sejtek túlburjánzása daganatok kialakulásához vezet, a növényekben pedig kiegyensúlyozatlanná, szabálytalanná válik a növekedés, ami a megnehezítheti a túlélést. Ennek elkerülése érdekében a növényekben is kifinomult rendszer szabályozza az őssejttermelődés ütemét. A WUSCHEL nevű gén elősegíti az őssejtek formálódását, míg a CLAVATA-géncsalád gátolja ugyanezt a folyamatot. A két géntípus tagjai egymást szabályozva gondoskodnak arról, hogy pontosan a megfelelő mennyiségű őssejt termelődjön meg a növényben. A CLAVATA-gének egy sor receptorfehérjét kódolnak, amelyek a sejt külső felszínén kapnak helyet, illetve az ezekhez kapcsolódni képes, kulcsként szolgáló proteineket is kódolják. Ha a receptor és a kulcs összekapcsolódik, ezek olyan jelet küldenek a sejtbe, amely gátolja a WUSCHEL működését.
Egy vad (balra) és két mutáns fajta
Ha azonban a CLAVAT-gének valamelyike mutálódik, a kulcs és a zár (a receptor) nem tud összekapcsolódni, és a növény túlságosan sok őssejtet fog termelni. Lippman kutatócsoportjának vizsgálata szerint a húsparadicsommal pontosan ez történt: az egyik enzim, amelynek az a feladata, hogy a fehérjeszintézis során az egyik kulcshoz cukrokat kapcsoljon, egy mutáció következtében nem működik megfelelően, és rossz molekulákat illeszt a proteinhez. A CLAVATA3 így viszont nem illik bele a zárba, vagyis nem képes gátolni a WUSCHEL működését, ezért a növény abnormálisan nagy terméseket hoz létre. Lippman és kollégái úgy vélik, hogy a CLAVATA molekuláris útvonal további tanulmányozásával és befolyásolásával egy napon akár az is megvalósítható lehet, hogy más növény fajok esetében is igény szerinti méretű gyümölcsöket növesszenek a termelők.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. siita
2015.05.27. 15:25
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. thestock
2015.05.27. 19:22
Érdekes cikk. Majd eljön az az idő is hogy görögdinnye méretű almákat lehet venni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. BBP
2015.05.27. 22:07
Görögdinnye méretű alma? Az is valami? Majd amikor a cukorborsó lesz akkora! Eszembe jut a Mézga sorozatból az a rész, amikor a Köbükitől kapott "Góliát-fólia"-sátorban növesztenek mindent hatalmasra. (Még a az almakukacokat is.)

(Mondjuk az első képeken látható húsparadicsom bordázottsága nekem nem jön be. Hasonlít a "Jugoszláv" paradicsomra, amelyik a bordázatoknál hajlamosabb volt a fertőzésekre, rohadásra.)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!