iPon Hírek

Megfiatalít a köldökzsinórvér

Dátum | 2017. 04. 25.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A szakértők már korábban igazolták, hogy az emberi kamaszok vére képes megfiatalítani az idős egerek emlékezetét és gondolkodását. Most pedig az derült ki, hogy az újszülöttek köldökzsinórjából kivont vér még hatásosabb erre a célra. Joseph Castellano, a Stanford kutatója és kollégái erre úgy jöttek rá, hogy különböző korú emberi alanyokból gyűjtöttek be vérmintákat. A köldökzsinórból, illetve 22 éves és 66 éves alanyokból származó vér plazma részét aztán olyan egerekbe fecskendezték be, amelyek emberi életévekben számolva 50 éveseknek feleltek meg. A legdrámaibb változások a köldökzsinórvér hatására következtek be: az egerek gyorsabban kezdtek tanulni, és könnyebben kitaláltak a labirintusból, amely révén memóriájukat tesztelték a szakértők. Agyukat vizsgálva pedig az is kiderült, hogy a tanulás és az emlékezés központja, a hippokampusz fokozott aktvitást mutat. A fiatal felnőttek vérplazmájával kezelt egerek szintén mutattak némi fejlődést kognitív funkcióikban, az idősebb emberi vért kapóknál ugyanakkor nem lehetett pozitív változást kimutatni. Ami azt sugallja, hogy az emberi vérplazma fiatalító hatása a korral csökken.
Hogy pontosan hogyan működik a plazma általi fiatalítás az egyelőre nem világos. Castellano és kollégái a köldökzsinórvérben nagy mennyiségű TIMP2 fehérjét azonosítottak, amelyből a jelek szerint egyre kevesebb van a plazmában, ahogy az ember öregszik. Hogy ez a protein lehet a megoldás kulcsa, azt az is megerősíti, hogy a tisztán csak a fehérjével kezelt egerek agyműködése is jelentős javulást mutatott. A TIMP2-vel kezelt állatok gyorsabban tanultak, ügyesebben tájékozódtak és újra képessé váltak fészket építeni, amit a rágcsálók idősebb korukban már nem tudnak megtenni. Azok az egerek ugyanakkor, amelyek a fehérjétől megtisztított plazmát kaptak, semmiféle kognitív fejlődést nem mutattak. A TIMP2-ről egyelőre annyit tudni, hogy gátolja a mátrix metalloproteináz nevű enzimek működését, amelyek szerepet játszanak az Alzheimer-kór kialakulásában. Ebből kiindulva a fehérje az emlékezet kóros leépülésével járó betegség és más demenciával járó kórok kezelésére is alkalmas lehet, feltéve persze, hogy emberekben is hasonlóan hatásosan működik. Mivel a TIMP2 laborban is előállítható, donorokra sem lenne szükség, ami még vonzóbbá teszi a potenciális kezelést. Ez egyúttal a terápia kockázatát is csökkentheti, hiszen a vérplazmában található más összetevők, például a növekedési faktorok elméletileg növelhetik a daganatok kialakulásának esélyét is. Ahhoz azonban, hogy a kezelés valósággá váljon, először meg kell érteni, hogy mit csinál a TIMP2 a hippokampusszal az egerekben és az emberekben, és hogy milyen esetleges mellékhatásai lehetnek egy ilyen terápiának.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

6. thestock
2017.04.25. 23:56
Végigolvasva a cikket megfogalmazódott bennem pár gondolat,amiknek a kimenetele nem túl fényes. Tételezzük fel hogy mégsem lehet laborban legyártani ezt a csodaszert.
Ázsiában elképesztő árakat fizetnek a fehér rinocérosz szarváért,mivel a kínai népi gyógyászat szerint nagyon jó immunerősítő, és nem utolsó sorban potencianövelő. Vadászgatták is szegény orrszarvút elég aktívan, végül a kihalás szélére sodorták... no de most itt a csecsemő! Az afrikai rezervátumokban most már a védtelen afrikaiakat fogják vadászni az impotens kínai milliárdosok. Ez ahhoz vezet hogy kihalnak az afrikaiak, és megmaradnak az orrszarvúk.
Vagy nő az átlag életkor, mi lesz a nyugdíjjal? Az öregeket elkezdjük csecsemőkkel etetni hogy tovább éljenek, így ők vígan tengetik fiatalodó öreg napjaikat, míg megzabálják az utánpótlást! Vagy kitolódik a nyugdíjkorhatár? Megfelelő számú csecsemő bevitele mellett dolgozhatok 80 éves koromig?
Ha jól értelmezem a cikket, akkor mindenkiben megtalálható ez a fehérje,csak a kor előrehaladtával egyre kisebb mértékben. A csecsemő köldökzsinórjában van a legtöbb. Mi a váltószám? Egy óvodás kiscsoport hány köldökzsinórt helyettesít? Ezeket jó lenne tisztába tenni a zombiapokalipszis előtt.
Mindenesetre megnyugtató hogy az embriókból nem csak pizzériát lehet készíteni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. drjakab thest...
2017.04.26. 01:25
"...az idős egerek emlékezetét és gondolkodását..."
"...tanulás és az emlékezés központja, a hippokampusz fokozott aktvitást mutat..."

https://en.wikipedia.org/wiki/TIMP2
"...köldökzsinórvérben nagy mennyiségű TIMP2 fehérjét azonosítottak..." (wikipedián látható hogy elsősorban a placenta termeli vagyis a méhlepény)

Tudják hol a gén, ha beültetik bacikba (génszerkesztéssel), gyakorlatilag annyit termeltetnek velük amennyit akarnak.

Annyi a lényeg, hogy végső soron a memóriát javítja, ami minden korosztálynak előnyös.

De ettől senki nem fog tovább élni. Csak a tanulási képesség (hosszútávon memória) inkább a fiataloknál jobb mint öregeknél, tehát a cikk címe ezzel azonosítja, ami korrekt. A tartalma pedig tényleg rejt potenciált.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. crowly
2017.04.26. 01:51
Az agyunk szoros kapcsolatban van a testünkkel. A mentális leépülés és a testi leépülés össze szokott függeni. Ha nem is fogunk tőle örökké élni, esély megvan rá, hogy az agyunk fitten tartásával megnő a várható életkor valamennyivel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. GhanBuri
2017.04.26. 10:24
A cikk végén is benne van, ugyanerre gondoltam én is: egerekről van szó, egyáltalán nem lehetünk biztosak benne, hogy az eredmény emberekre is igaz lesz. Ha már disznókon kísérletezve ugyanezt adja, akkor lehet reménykedni. De még abban az esetben is, az emberi alkalmazás legalább tíz év.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Armi1P
2017.04.26. 12:32
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Renhoek GhanB...
2017.04.27. 02:14
Inkább NHP (non human primate)

Igazából ez tényleg csak egy tertmészetes fehérje, szóval talán könnyebben átmegy az engedélyeztetés során, mint egy teljesen szintetikus molekula mondjuk.

A gyártás meg remélem 5-10 éven belül átmegy az emlegetett "gimis kémiaszakkör" szintre. Magyarul a rendelőkben egy olcsó géppel előállíthatóak a termelő gombák vagy baktériumok a megfelelő génkezelés után (ami már ma is gyerekjáték nagyon egyszerű eszközökkel)
Persze a tisztítás és utómunkálatok az más kérdés, de főleg a személyreszabott vakcináknál és pl tumor neoantigének esetében ez lenne az ideális. Mert annyira egyedi minden eset, hogy esélytelen a tömegtermelés. Pl emiatt be is szüntettek pár genetikai kezelést, mert egyszerűen nem éri meg gyártani, ha csak pár emberen segít a világon, így kijönnek milliós költségek. Ez senkinek nem jó, a gyógyszergyár nem tudja eladni, bebukja a fejlesztési költséget, a betegek pedig nem kapják meg a kezelést.

A genetika már működik, csak fejleszteni kell az apparátust.

Igazából ez már megy a kutatási szektorban, könnyedén lehet rengelni plazmidokat és génmódosító vírusokat, CRISPR technológiát kis laborokba is. Az mondjuk tényleg fontos, hogy embernél sokkal de sokkal nagyobb biztonság kell majd az ilyen személyreszabott fehérje vagy vírus alapú kezeléseknél.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!