iPon Hírek

Megkötésekkel, de minden Haswell tuningolható lesz

Dátum | 2013. 04. 15.
Szerző | gabi123
Csoport | FŐ EGYSÉG

A hétvégén a Pekingben tartott Intel Developer Forumon (IDF) a vállalat két eltérő témájú előadást tartott a hamarosan debütáló Haswell köpzonti egységekkel kapcsolatban. Az egyik a mikroarchitektúra egy új sajátosságáról szólt a tápellátást tekintve, míg a másik a sokak által kritikus tényezőnek tartott tuningolással, tuningolhatósággal foglalkozott. A gyártó bemutatta azokat a fejlesztéseket, amelyeknek segítségével lehetőség van a Haswell APU-k órajelének emelésére anélkül, hogy a vásárló drága, szorzólock-mentes K-s prociba invesztálna, de megmaradna az a termékvonal is. Ebből már sejthető, hogy vannak megkötések.

Azzal kezdenénk, hogy a Haswell "megpiszkálgathatósága" lényegében megegyezik a Sandy Bridge-E (LGA 2011) asztali termékvonalának túlhajtási módszerével, illetve lehetőségével. A "K" jelölés nélküli APU-k órajelét úgy lehet megnövelni, mint például a Core i7-3820 üzemfrekvenciáját. A chip gyárilag 100 MHz-es base clock értékkel van szállítva. Az Ivy Bridge-nél nem csak a processzormagok, hanem bizonyos uncore elemek is ezen a frekvencián üzemelnek. Ez a Haswellnél sincs másképp, és ugyanúgy, ahogy az Ivy Bridge-nél, a túlhajtóknak maximum 5-7 százaléknyi mozgásterük van a BCLK növelésére, utána a művelet már instabilitással jár.

Ezzel persze nincs vége, ugyanúgy, ahogy az Intel HEDT platformoknál, nem csak ez a 7 százalékos tuningküszöb áll rendelkezésre a 100 MHz-es BCLK érték vonatkozásában, hanem lehetőséget kapunk a kezünkbe, hogy a BCLK-t jelentősen megemeljük. Persze a régi idők nem térnek vissza, ez nem lehet tetszőleges érték, amit mi magunk tesztelgetünk ki, hanem három előre definiált órajelet kínál a BIOS, amelyikből kiválaszthatjuk, melyiket szeretnénk. Ez a 100 MHz, 125 MHz és a 166 MHz. Hogy miért nem jár ez instabilitással? Az Intel különféle osztókat alkalmaz, a magon kívüli frekvencia aránnyal (uncore frequency ratios) a komponensek saját magukat szabályozzák és kompenzálják a megfelelő értékre, így azok stabilak maradnak, és nem dől össze a rendszer.

Mivel a 125 MHz-es és a 166 MHz BCLK érték semmilyen mértékben nem okoz instabilitást, arra továbbra is nyitva áll az ajtó, hogy kihasználjuk a nagyobb értékekre is a megszokott 5-7 százalékos többletet. Ha minden stimmel, akkor az eredetileg 100 MHz-es alapfrekvenciával ketyegő Haswell pikk-pakk egy 173 MHz-es értékre tehet szert, ami bizony már egy jelentős növekedés az üzemfrekvenciában is, anélkül, hogy a szorzóhoz kellett volna nyúlnunk. Az Intel javaslata szerint ettől a 7 százalék körüli határtól továbbra sem ajánlott eltérni, mert a túl magas érték miatt könnyedén instabillá válhat pl. a PCI-Express vezérlő. Ha egy picit tovább gondoljuk az elhangzottakat, akkor felmerül a kérdés, mi a helyzet a szorzólock-mentes "K" egységekkel. Nos, a BCLK lépcsős állíthatósága természetesen itt is elérhető, de az értéktől függően változhat a legnagyobb szorzó paramétere is. A következő receptek szerint főzhetünk: maximum 80.0x szorzó 100 MHz-hez, 64.0x szorzó 125 MHz-hez és 48.0x szorzó 166 MHz-hez. Látható, hogy a szorzást elvégezve megközelítőleg mindig ugyanazt az eredményt kapjuk, így a Haswell elérhető elvi maximális órajele 8 GHz, vagy kicsivel afölött van. Sok sikert a cél eléréséhez! Az órajelek, szorzók és arányok az overclocking história szereplői, de a kívánt frekvenciákat stabilan tartani, megválasztani a megfelelő feszültségeket és vezérelni a tápellátást már egy másik történet. A másik szeminárium témája ez volt. A Haswellel az Intel bemutatja az integrált feszültség szabályozást (integrated voltage regulation - iVR). Ez a magasfokú integráltság egy újabb lépcsőfoka, amit meglépve minden központi egység saját integrált VRM vezérlővel a kupak alatt érkezik, amely a tuningosok szempontjából azt eredményezi, hogy nem kell majd annyira árgus szemekkel figyelni, hogy a bizonyos márkájú és típusú alaplapokon milyen VRM rendszer van kiépítve. Ettől még azért az átlag feletti túlhajtáshoz továbbra is felsőkategóriás, minőségi komponensekből megalkotott alaplapra lesz szükség (tekercsek, kondenzátorok, FET-ek), de megint csökkent eggyel azon dolgok száma, ami az alaplaptól függ.

Az iVR felépítés lehetővé teszi a deszkák gyártásánál, hogy a processzor köré csak kétféle tápellátó részleget kelljen létrehozni, amelyek a vCCIN és vDDQ feszültségekért felelnek. Az iVR a bemeneti feszültséget a vCCIN-ből kapja, és azt szabályozottan küldi tovább vCORE-ként a magok felé. A vRING (azt a ringbuszt táplálja, ami mindent összeköt a processzorban), a vSA/vIOA/vIOD (a system agentet vagy az integrált "északi hidat", és számos uncore komponenset táplál), és a vGT (a grafikus mag tápellátásáért felel) részleteit az alábbi diák prezentálják.

A jó hír tehát, hogy lesz lehetőség a teljesítmény növelésére, ha nem is úgy, mint régen, de legalább extra kakaóra tehetünk majd szert gyakorlatilag ingyen, amire jelen pillanatban az olcsóbb Intel központi egységekkel nincs lehetőség.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

5. Riddick77
2013.04.15. 11:35
Várom az első teszteket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. jozsefm
2013.04.15. 17:10
Ügyes!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. hpeter105
2013.04.15. 17:50
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. tibaimp
2013.04.15. 18:16
Ugyan az, mint az én 3820-am esetében, be tudnék állítani 125MHz-et, akkor menne a proci 125x36 azaz 4500MHz-en, mondjuk ezeket a turbós procikat fölösleges húzni, így nem is erőltetem, viszont egy celeron, vagy pentium esetében jól jöhet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. tibaimp
2013.04.15. 18:21
Ja most olvastam a cikket, említi is
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!