iPon Hírek

Mégsem fedeztek fel új részecskét a CERN-ben

Dátum | 2016. 08. 08.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

2015 decemberében a CERN kutatói bejelentették, hogy az ATLAS és CMS detektorainak adatsoraiban is furcsa kiugrást észleltek 750 GeV környékén. Úgy tűnt, hogy a Nagy Hadronütköztetőben több fotonpár keletkezik ezen az energiaszinten, mint amennyit a részecskefizikai sztenderd modell alapján vártak a szakértők. Ha ezt sikerült volna igazolni, az megváltoztathatta volna a fizikáról alkotott képet, nyolc hónap elteltével azonban úgy tűnik, hogy csak egy statisztikai hibáról van szó, nem pedig egy eddig ismeretlen részecske felfedezéséről. A decemberi bejelentést követő hetekben rengeteg magyarázat született a különös adatokra, és a velük kapcsolatos elméleti tanulmányok száma mára meghaladta az 500-at. Ezen publikációk majdnem mindegyike feltételezi egy 750 GeV vagy nagyobb tömegű részecske létezését, amely bomlása az extra fotonok jelenlétéhez vezethetett. Mivel ez a részecske sehogy sem illett volna bele a sztenderd modellbe, a tanulmányok javarészt azzal foglalkoznak, hogyan lehetne új teóriákkal magyarázni a részecskék és a köztük megfigyelhető kölcsönhatások létét. A napokban azonban kiderült, hogy minden valószínűség szerint nem új részecskéről, hanem statisztikai hibáról van szó. Az erről szóló bejelentést a világ legnagyobb nemzetközi részecskefizikai konferenciáján, az ICHEP-en tervezték megtenni a kutatók, de egy véletlenül idő előtt megjelent tanulmány már néhány órával korábban lerántotta a leplet a rejtélyről. Ebben a CMS-együttműködés szakértői arról számolnak be, hogy az új adatokban azóta sem találták nyomát a szokásosnál több fotonnak, ami alapján a korábbi kiugrás valóságosságát meg lehetett volna erősíteni.
Ahogy jönnek az adatok, mindig vannak kisebb-nagyobb kiugrások, mondja Nadja Strobbe, a Fermilab és a CMS munkatársa. Azóta az ATLAS kutatói is bejelentették, hogy ők sem találtak újabb, „létszámon felüli” fotonokat az említett energiaszinten. A veszteség különösen érzékenyen érinti az elméleti fizikusok közösségét, akik így semmi új nyommal nem rendelkeznek, amely segíthetne nekik annak feltárásában, hogy mi lehet az elfogadott, de köztudottan nem teljes részecskefizikai modellen túl. A sztenderd modell jól leírja ugyan az anyag és az energia számos jelenségét, de nem ad magyarázatot a sötét energia vagy a sötét anyag viselkedésére, amelyek az elméletek szerint együttesen az ismert univerzum 95 százalékát teszik ki. A CERN kutatói ugyanakkor meg vannak győződve arról, hogy a jelenlegi felszereltség mellett két-három éven belül nyomára akadhatnak valami újnak. A Nagy Hadronütköztető 2013 és 2015 között nagy fejlesztéseken esett át, és tavaly május óta már 13 TeV-on zajlanak benne az ütközések, így a „vadászat” legújabb fejezete még épp csak megkezdődött. A Higgs-bozon 2012-es felfedezése óriási eredmény volt, de nem lendítette előre a részecskefizikával kapcsolatos elméleti kutatásokat, hiszen viselkedését és tulajdonságait a létező modell jósolta meg. Az, hogy az ismert részecskék pontosan úgy viselkednek, ahogy a sztenderd modell leírja egyszerre fantasztikus és nagy frusztráló is, mondja Adam Gibson, az ATLAS egykori kutatója, a Valparaiso Egyetem munkatársa. A Higgs-et leszámítva a decemberi volt a legizgalmasabb anomália a hadronütköztető létezése óta, bár sokan kezdettől úgy vélték, hogy nagy valószínűleg csak statisztikai hibáról van szó, teszi hozzá a szakértő. Most, hogy a 750 GeV-os kiugrás fölötti izgalomnak gyakorlatilag vége, a részecskefizikusok folytatják a munkát, és a várttól eltérő eredményeket keresnek a detektorok által szállított tengernyi adatban. Tiziano Camporesi, a CMS szóvivője szerint ha létezik fizika a sztenderd modellen túl, ami igen valószínű, előbb-utóbb meg fogják találni annak nyomait.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

10. Meteoreso
2016.08.09. 11:12
Meg ez az ami a vallásosoknak nagy erőt ad.
De hányszor halottam én már ezt hogy Isten teremtette az anyagot mert ugyan mitől múködnének ugy a dolgok ahogy.
Sok embernek a csodával könyebb megmagyarázni a dolgokat mint időt beletéve tanulni, asztrofizikát atomfizikát esetleg kvantumfizikát.
És még ha tanulna akkor sem tudunk megmagyarázni olyan alap dogokat minthogy mitől van a dolgoknak tömege.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. BiroAndras Meteo...
2016.08.09. 12:57
A nemrég felfedezett Higgs részecske pont a tömeg magyarázatának hiányzó darabkája volt.
Egyébként a normál anyag tömegének legnagyobb része a benne levő részecskék mozgási energiájából jön.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. ChoSimba Meteo...
2016.08.09. 13:52
Mivel az ember este álmatlanul forog az ágyában, ha nem tudja valaminek az okát, ezért kitalálta Istent. Amolyan mentális placebó.
És minél inkább hiányában vagyunk az okoknak, valószínűleg annál nehezebben mondunk le Istenről.
Szerintem Istennek sem a léte sem a nemléte nem bizonyítható, ezért sem a teizmus sem az ateizmus nem lehet helyes felfogás. Én ezért vagyok agnosztikus, már ha legalábbis választanom kellene.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. dalmar
2016.08.09. 20:39
Semmiből nem lessz valami,tehát valaminek a kezdetektől fogva léteznie kellett.Az az igazság ,hogy még mindig nem tudunk semmit.Ott az élet kérdése is (egyszer csak pár szén atom "élni kezdett?"Senki sem tudott még mesterségesen szervetlen anyagból akár csak egy mikrobát is teremteni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. kiskoller ChoSi...
2016.08.10. 07:19
Szerintem Istennek sem a léte sem a nemléte nem bizonyítható, ezért sem a teizmus sem az ateizmus nem lehet helyes felfogás. Én ezért vagyok agnosztikus, már ha legalábbis választanom kellene.

Kevered a fogalmakat.

Teizmus hitet jelent. Ateizmus meg hit nemlétét. Tehát egy ateista a szó jelentéséből adódóan nem hisz istenekben. Hogy mit tud és mit nem, azt az információt nem ez a szó tartalmazza.

A gnózis meg tudást jelent. A gnósztikus tudja, hogy van(nak) Isten(ek), az agnosztikus meg nem tudja.

Ebből már látszik, hogy lehetsz gnósztikus teista (aki hisz istenben, de tudja is, hogy van isten) lehetsz gnósztikus ateista (aki tudja hogy nincs isten, és nem is hisz benne, nem vallásos) vagy agnosztikus teista (aki vallásos, hisz valamiben, de nem tudja, tehát szerinte sem bizonyítható, csak hit által megismerhető) és vannak agnosztikus ateisták (akik nem hisznek semmiben de nem is állítják bizonyossággal hogy nincs isten)

Persze az egészbe bezavar a gnoszticizmus, ami egy keresztény mozgalom és teljesen mást jelent, de az a szó is a görög gnózis (tudás) szóból keletkezett.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. kiskoller dalma...
2016.08.10. 07:24
"Semmiből nem lessz valami,tehát valaminek a kezdetektől fogva léteznie kellett"

Egyrészt de, ez történik a kvantummechanika szerint a vákuumban, de ez még vitatott.

Másrészt ez egy olyan kijelentés, amit semmivel sem tudsz alátámasztani, ez egy szimpla felvetés. Nincs egy épkézláb érv amellett, hogy az univerzum szükségszerűen végtelen idős és nem keletkezhet.

Harmadrészt meg ha ez tényleg így is van, ebből sem következik isten(ek) létezése. Miért kell a látható univerzum előtt egy istennek lennie? Miért nem lehetne még egy univerzum? Ami vagy kitágult, vagy előtte összement és kitágult.

".Ott az élet kérdése is ( egyszer csak pár szén atom "élni kezdett"? ) Senki sem tudott még mesterségesen szervetlen anyagból akár csak egy mikrobát is teremteni."

Senki sem tudott még stabil, hosszan tartó fúziót létrehozni, mégsem vitatjuk, hogy ez történik a Nap belsejében. Túlmisztifikálod az életet, az nem teremtődik, csupán bizonyos anyagok bizonyos állapotba rendszereződnék, nem keletkezik új metafizikai anyag/dolog.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. ChoSimba kisko...
2016.08.10. 09:21
Na ez egy jó téma, lehet róla diskurálni, de nem biztos hogy ide való a cikkhez

A gnoszticizmus a hagyományos értelemben szerintem butaság, mert honnan tudhatná bárki, hogy van Isten, ha Isten léte nem bizonyítható ? Legalábbis ez utóbbi az alap felvetés, de lehet hogy le vagyok maradva
Az agnoszticizmus viszont pont ezt az állapotot írja le, amikor bizonyíték hiányában nem tesz kijelentést Istenről.
Ezért a teizmus/ateizmus, akár elé teszed a gnosztikus jelzőt akár nem, egy olyan állapot, ami lehet valós vagy valótlan. Kb. mint a lottó.
Egy kihúzatlan szelvényre sem mondom, hogy nyertes vagy vesztes, mert nincs információm MÉG arról hogy melyek a kihúzott számok.
És ahogy egy ilyen szelvényre sem mondom, hogy nyertes/vesztes, úgy a teizmus/ateizmus sem lehet helyes eszme, gnosztikus jelzővel vagy nélküle.
És itt most lehetne behozni azt, hogy de mi van akkor, ha én találkoztam Istennel, de nem tudom bebizonyítani ? Hihetem-e teljes bizonyossággal Isten létét, ha szerintem találkoztam vele ? Vagy csak túl sok LSD-t nyaltam ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. kiskoller ChoSi...
2016.08.10. 18:44
"A gnoszticizmus a hagyományos értelemben szerintem butaság, mert honnan tudhatná bárki, hogy van Isten, ha Isten léte nem bizonyítható "

A keresztény teológusok a középkorban nem így vélekedtek. Több logikai érvet is felhoztak Isten léte mellett.

A későbbi filozófusok meg pont Isten nemléte felé hoztak fel megalapozott filozófiai érveket.

Szerintem te arra gondolsz, hogy Isten nem/léte tudományosan nem bizonyítható. De nem csak tudományos módszerekkel tudjuk vizsgálni a világot.

"Ezért a teizmus/ateizmus, akár elé teszed a gnosztikus jelzőt akár nem, egy olyan állapot, ami lehet valós vagy valótlan. "

Nem.

A teizmus/atezimus nem Isten létéről, hanem az adott illető hitéről tesz kijelentést.

Lehet hited abban hogy létezik Isten, és lehetsz úgy vele, hogy nem hiszel benne. Ez nem azt jelenti, hogy azt hiszed, nincs Isten. Sajnos a magyar nyelv itt bezavar, mert a hitnek több árnyalt jelentése van, én itt minden esetben a vallási hitre célzok. Ha nincs (bármelyik) Isten felé (általánosságban bármelyik vallás felé) irányuló hited, akkor ateista vagy.

De lényeg:

A. Nincs olyasféle, arra irányuló hitem, hogy létezik Isten

=/= (nem egyenlő)

B. Arra irányuló hitem van, hogy nem létezik Isten.

Filozófiai / teológiai viták semelyik cikkhez sem valók, de egy beszélgetésben pont az a szép, hogy a kiinduló témából képes elkanyarodni másfele.

Ha meg Asagrim szemét szúrja, majd úgy is törli a hozzászólásainkat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. ChoSimba kisko...
2016.08.10. 20:43
Pontosan, én a tudományos bizonyíthatóságra gondolok. Aminek egyik alapja az ellenőrzött körülmények közötti megismételhetőség.
Az mégsem lehet bizonyíték Isten léte mellett, hogy a blikk is megírta, hogy létezik. Vagy az ismerős rokonának a házvezetőjének a kutyája látta is !

A teizmus/atezimus nem Isten létéről, hanem az adott illető hitéről tesz kijelentést.
Ez így van, én csak azt mondom, hogy azok akik akár teisták, akár ateisták, tudományos bizonyíték nélkül hisznek valamiben. Ez nem rossz dolog, pont ez a hit lényege.
Én csak azt mondom, hogy tudományos szempontból helytelen dolog preferálni az egyiket, miközben nincs egyikre sem bizonyíték.
Nem ledegradálni akarom a hívő embereket, még csak azt sem mondanám, hogy nem értem őket.
Csak annyit mondok, hogy egyik sem felel meg annak, amit tudományosan el tudunk mondani a dologról. És itt jön be az agnoszticizmus, mint a jelenleg tudományosan "helyes" álláspont, amely szerint Isten léte nem bizonyítható. Nem tagadja, de nem is erősíti meg.

Az ateizmus a köznyelvben egyaránt jelenti az Istent tagadó és a létéről nem állást foglalókat, de szerintem ez egy lényeges különbség. Én a szűkebb értelmezés felé hajlok és pont a kettő között látom az agnoszticizmust.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. kiskoller ChoSi...
2016.08.11. 06:41
Sajnos nem sikerült megértened, vagy elfogadnod azt, amit írtam. Megismételem magam még egyszer, zárómondatnak:

Az ateista nem abban hisz, hogy nincs Isten, hanem nem hisz abban, hogy van Isten. A kettő között fontos különbség van.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!