iPon Hírek

Megtalálták az eddigi legidősebb csillagot

Dátum | 2014. 02. 13.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az elfogadott kozmológiai elmélet értelmében néhány százezer évvel az ősrobbanás után a hidrogéngáz összesűrűsödő és felforrósodó felhőiből kialakultak az első csillagok. Erre jelenlegi adataink szerint körülbelül 13,7 milliárd évvel ezelőtt került sor, így könnyen elképzelhető, mekkora meglepetésben volt része annak az ausztrál kutatócsoportnak, amelynek tagjai egy közel ennyi idős csillagot azonosítottak. Mivel a héliumnál nehezebb elemek a csillagok belsejében keletkeznek, az első ilyen égitestek szinte kizárólag hidrogénből állhattak. Az ausztrálok éppen ezért arra használták a SkyMapper távcsövet, hogy minél alacsonyabb vastartalmú csillagokat keressenek vele. A projekt 5 éve tart, és nemrégiben eddigi legjelentősebb eredményét produkálta: egy 13 milliárd évesnél idősebb csillagra akadt rá, alig 6000 fényévnyire a Földtől. Kémiai összetétele alapján ez a csillag valószínűleg nem első generációs képződmény, hanem egy korábbi csillag pusztulását követően, részben annak anyagából keletkezett, jellemzőiből azonban következtetni lehet arra, hogy milyen lehetett az eredeti égitest. A világegyetemben elsőként keletkező csillagok ennek alapján hatvanszor nehezebbek voltak a Napnál, és születésük idején szinte kizárólag hidrogénből álltak.
Fejlődésük nagyban eltért attól, mint ami a mai átlagos, úgynevezett fősorozatbeli csillagokat jellemzi. A jelenleg létező nagyméretű (legalább 9 naptömeget kitevő) csillagok életük vége felé kifogynak a hidrogénből, így belsejükben egyre nehezebb elemek kezdenek létrejönni, míg végül eljutnak a vasig. A mag eddigre olyan masszívvá válik, hogy összeroskad, a folyamatot kísérő robbanás során pedig a korábban keletkező nehezebb elemek kidobódnak a világűrbe, hogy később új csillagok és bolygók alapanyagává váljanak. Korábban úgy vélték a kutatók, hogy a legelső csillagok is hasonló fejlődési utat járhattak be, az új eredmények azonban ellentmondanak ennek a feltevésnek. A jelek szerint az eredeti csillag robbanása viszonylag alacsony energiájú esemény volt, így csak a könnyebb elemek dobódtak ki, a nehezebbek viszont nem tudták elhagyni a magot, amelyből így fekete lyuk keletkezett. A második generációs csillagok ennek megfelelően már nem kizárólag hidrogénből és héliumból álltak, de a nehezebb elemek továbbra is hiányoztak belőlük. Az újonnan felfedezett csillag pontos korát nem tudni ugyan, de annyi bizonyos, hogy idősebb 13 milliárd évnél. A benne előforduló vas mennyisége kevesebb, mint a Nap vasmennyiségének milliomod része, és legalább hatvanszor alacsonyabb, mint bármely más ismert csillagé. Ez pedig szinte biztos jele annak, hogy minden eddig azonosított csillagnál idősebb is. Vas tehát nem mutatható ki az ősi égitestben, tartalmaz viszont szenet és magnéziumot is, ami megerősíti, hogy egy alacsony energiájú robbanást követően jöhetett létre. A hasonló, alacsony energiájú szupernóva-robbanások a kutatók szerint igen gyakoriak lehettek ebben a kezdeti időszakban. A további kutatások egyik célja annak kiderítése lehet, hogyan váltak nagyobb energiájúvá ezek az események, vagyis hogyan és mikor kerülhettek ki ténylegesen az első nehéz elemek az űrbe.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

15. tibaimp
2014.02.13. 15:11
Szerintem ez a 13,7 milliárd év, eleve nem megfelelő adat, miért:
1. a Föld 4,5 milliárd éves és már bőven tartalmaz nehéz elemeket, tehát valahonnan, vagyis az elméletek szerint, csillag robbanásából kellett összeállnia. Egy csillag életkora pontosan nem tudom, de tuti, hogy 8-9 milliárd év, és már el is értük a 13,7 milliárd évet, tehát nem fér bele az időkeretbe a csillag kialakulása --> felrobbanás --> anyag szétszóródás --> bolygó kialakulás....
2. Szerintem csak eddig, 13,7 milliárd fényév távolságig, "látunk" a mai technikával, sokkal hihetőbb, hogy van, teszem azt, 50-100 milliárd fényévre is galaxis, csak nem látjuk a kozmikus por, stb. miatt....

nem tudom érthető volt-e?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Asagrim tibai...
2014.02.13. 15:19
1.)

42 (egyesek szerint 47) milliárd fényév a "látómezőnk"

2.)

Mint látod elég volt csak 6 ezer fényévnyire elnézni, hogy 13 milliárd éves csillagot találjunk, ami még mindig belefér a 13,7 milliárd évbe.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Zabalint tibai...
2014.02.13. 15:53
1, Nem minden csillag él 8-9 milliárd évet, van amelyik 1 milliárdot sem. Általában a kis csillagok, mint a Nap, sokat élnek, akár 10 milliárd évet is, a nagyobbak kevesebbet, van amelyik csak néhány száz milliót.

2. Nem csak azzal lehet becsülni a világegyetem méretét, hogy meddig "látunk".
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. partxxx
2014.02.13. 16:08
naprendszerünk hányadik generációs ? 3-4-5?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Ch00ler
2014.02.13. 16:27
Szerintem fogalmunk sincs, hogy pontosan mi is ez a Világegyetem, illetve arról sem sok, hogy mi mit is csinálunk itt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. DogTheDog Ch00l...
2014.02.13. 16:37
Azt viszont bizton allithatjuk,hogy a Magyaroknak koze van hozza,barmi is legyen az a Vilagegyetem
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. tibaimp Zabal...
2014.02.13. 17:15
Pont ezt mondom én is. Egyébként a 13,7 milliárd onnan jött, hogy addig látnak jelenleg.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. jozef8
2014.02.13. 19:20
Ennyi erővel akárhány éves is lehet a naprendszer. Lehet több ezer milliárd éves is. Látni lehet sosem fogjuk, mivel azok a csillagok meghaltak már elég rég, és új lett belőlük Vagy nem látunk elég messzire
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.02.13. 19:39
"nem tudom érthető volt-e?"

érthető volt, teljesen világos, hogy nagysegrendileg sincs semmi fogalmad a csillagok életkoráról.

("de tuti, hogy 8-9 milliárd év"

nagyon nem tuti, egy nagytömegű csillag párszáz millió év alatt bevégzi a dolgát, a "Nap" tömegű csillagok élete 8-10 milliárd év, a kisebbek tovább, a nagyobbak kevesebb ideig maradnak hidrogénégetők. (az életkor a tömegtől nem független)

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. MJA MJA
2014.02.13. 20:26
A magfúzió vegykonyhája]
Az űr megtermékenyítése

két link a témáról... érthetően a tudományról. (érdemes rákeresni Dávid Gyula előadásaira a youtube-on mert nagyon jók... és utána leglább némileg képben lesz az ember... )
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.02.13. 20:49
ez sem igaz, nem abból jön ki... a kozmikus háttérsugárzás vöröseltolódásából számolták.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. horlaci
2014.02.14. 22:48
De hogy lehet ez ilyen közel?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.02.15. 01:51
Miért kellene távol legyen?

A tejútrendszert felépítő gázok is akkor keletkeztek, mint a távoli galaxisokat létrehozó...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Asagrim MJA
2014.02.15. 08:47
Ha ennyire közel találtak egy ennyire idős égitestet, akkor hogy lehet az, hogy eddig még sehol nem találtak semmit, ami a feltételezett ősrobbanás kezdetétől számított 400 millió éves intervallumban keletkezett? Mert eddig úgy tűnik hogy semmiféle olyan képződményt nem találtak ami közvetlen az ősrobbanás után keletkezhetett volna, így meg az a 13,7 milliárd év egy kicsit hihetetlen.

Az hogy mi a saját pozíciónkból bármely irányba nézve csak eddig látunk (nem rendelkezünk elég fejlett technológiával hogy messzebb lássunk), még nem jelent semmit, nekünk kellene az univerzum középpontjának lennünk ahhoz, hogy a megfigyelésünk korlátait (vagy inkább korlátoltságát) összeegyeztethessünk az univerzum életkorával.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. MJA
2014.02.15. 19:30
mi az hogy nem találtak semmilyen képződményt? ...ott a mikrohullámú háttérsugárzás, nobel díjjat ért a megtalálása.

a háttérsugárzás egy ősi állapot maradványa annak léte miatt nem is lehet annál öregebb csillag, mert akkor mikor az kelletkezett nem létezhettek csillagok.

előbb tisztában kellene lenned a tudományos eredményekkel, mielőtt nekiállnál hitetlenkedni... mert kifejezetten nevetséges, hogy úgy tagadod az elfogadott tudományos magyarázatokat, hogy fingod sincs róluk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!