iPon Hírek

Megtalálták az univerzum legaktívabb csillaggyárait

Dátum | 2014. 01. 10.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az univerzum legkorábbi galaxisainak idejébe nyerhetünk bepillantást annak a projektnek köszönhetően, amelynek keretében a Hubble és a Spitzer űrtávcsöveket a Kaliforniai Egyetem kutatói közös munkára fogták. A mellékelt képen látható csillagrendszerek 10 milliárd évvel ezelőtt léteztek, amikor a világegyetem a jelenleginél sokkal aktívabban gyártotta a csillagokat. Ahhoz, hogy ennyire távolra tekintsünk, nem elég a műszerek segítsége, mivel még a Hubble sem elég érzékeny ahhoz, hogy a korai galaxisok fényét egyedül észlelni tudja. A csillagászok ezért egy természetes jelenséget aknáznak ki a hasonlóan távoli objektumok észlelésére, az úgynevezett gravitációs lencsehatást. Ennek lényege, hogy amennyiben a megfigyelni kívánt távoli dolog és a megfigyelő közt megfelelő távolságban helyezkedik el egy nagy tömegű objektum (például egy galaxishalmaz), az képes lehet lencseként fókuszálni, és az észlelő felé irányítani a mögötte levő égi jelenség képét. Jelen esetben az Abell 1689 katalógusjelű, 2,5 milliárd fényévnyire található galaxishalmaz játszotta a lencse szerepét, és általa sikerült megpillantani a korai csillagrendszereket. Az 58 újonnan felfedezett galaxis különlegessége, hogy ezek azon halványabb, kisebb csillagrendszerek közé tartoznak, amelyek korai létezését már régóta feltételezték a kutatók, mostanáig azonban nem volt mód észlelésükre. A legnagyobb példányok is csak a Tejútrendszer tömegének tizedét teszik ki, és nem mutatják a nagyobb galaxisok esetében szokásos, szabályos formákat (spirál, elliptikus), hanem csillagok kaotikus csoportjaiból állnak.
Ezeknek az apró csillagrendszereknek rendkívül fontos szerepük lehetett a világegyetem korai fejlődésében, ugyanis bennük nagyon intenzív csillagkeletkezés zajlott, ami erős ultraibolya sugárzással társul. Ezekből az apró „kék” galaxisokból a vizsgált régióban nagyjából százszor annyi van, mint már korábban is észlelt nagyobb csillagrendszerekből, vagyis ez utóbbiak tényleg csak a jéghegy csúcsát jelentik, ami a korai csillaggyártó kapacitást illeti. Ha az univerzum ezen korai időszakában mindenütt hasonlónak mutatkozott a galaxisok eloszlása, akkor bizonyosnak tekinthető, hogy a csillagok zöme ezen kisebb, ám jóval nagyobb számban létező galaxisokban keletkezett. A kis galaxisok felfedezése révén megmagyarázhatóbbnak tűnik a jelenleg elfogadott kozmológiai modell egyik sokat vitatott pontjának, a reionizációnak nevezett folyamatnak a lezajlása is. Erre 13 milliárd évvel ezelőtt került sor, vagyis nem sokkal az ősrobbanást követően, és eredményeként vált átlátszóvá a világegyetem a fény számára, vagyis ennek köszönhetjük, hogy képesek vagyunk visszatekinteni az univerzum korai szakaszaiba is. Ahogy a szakértők elmondták, bár a most észlelt galaxisok pár milliárd évvel későbbiek, a feltevések szerint nagyon hasonló csillagrendszerek (vagy talán a mostaniak fiatalabb verziói) játszhattak szerepet a reionizációban is. Ennek során a világegyetemet addig kitöltő semleges hidrogént és héliumot az anyagból elsőként összeálló és „belobbanó” csillagok ionizálták. Ahogy a kutatócsoport tagjai elmondták, kutatásuk fő célját maradéktalanul sikerült megvalósítani, hiszen nyomára akadtak azon galaxisoknak, amelyek a világegyetem 9−12 milliárd évvel ezelőtti „népességrobbanásának” elsődleges felelősei lehettek.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. budspencer
2014.01.12. 11:58
"Megtalálták az univerzum legaktívabb csillaggyárait"

A hangya reggel felkiáltott a kertben, hogy megtalálta a legnagyobb óceánt,
mivel előző este összegyűlt egy kisebb tócsa, a nyári zaivatrból.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. MZperX75
2014.01.12. 15:25
budspencer
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!