iPon Hírek

Mennyit nyom egy repülő madár?

Dátum | 2015. 01. 16.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy madarakat szállító teherautó egy híd felé közeledik. A híd teherbírása 5000 kilogramm, a jármű a sofőrrel együtt 4800 kilót nyom, a szállítmány pedig 400 kilogrammot. A sofőrnek az az ötlete támad, hogy megijeszti a madarakat, és amíg azok a raktérben röpködnek, gyorsan áthajt a hídon. Működhet az autóvezető elképzelése? A klasszikus magyarázat szerint nem, hiszen a szárnyukkal csapdosó madarak is erőt fejtenek ki a raktér padlójára, mégpedig átlagosan akkorát, mint amennyi nyugalmi helyzetben a súlyuk lenne, vagyis a trükktől nem fog kevesebbet nyomni a teherautó. Ez a magyarázat azonban erősen le van egyszerűsítve. Valójában még napjainkban is rendkívül keveset tudunk arról, hogy egy repülő madár testére pontosan milyen erők hatnak, illetve ő maga milyen erőket fejt ki környezetére. Az erre irányuló mérési megoldások általában vagy túlságosan leegyszerűsítettek, vagy roppant bonyolultak, és sokszor akadályozzák a madarat abban, hogy normálisan haladjon. Erre a problémára igyekezett megoldást találni David Lentink, a Stanford kutatója, aki az állatok repülését vizsgálva próbál hatékonyabb drónokat tervezni.
Lentink érdekes új módszert dolgozott ki arra, hogyan lehet megmérni a repülés során fellépő erőket az állatok megérintése nélkül. Ehhez roppant érzékeny, és a változásokra gyorsan reagáló műszerekre van szükség. A szakértő és kollégái úgy oldották meg a problémát, hogy építettek egy két végén nyitott, hosszú dobozt, amelynek padlózata és plafonja nagyon könnyű balzafából, oldala pedig átlátszó anyagból készült. A felső és az alsó lapra nagyon pontos erőmérőket kötöttek, majd két apró papagájt kezdtek átröptetni a folyosón. A madarak izomzata arról tanúskodik, hogy a lefelé irányuló szárnycsapások sokkal erőteljesebbek, mint a felfelé irányulók, a konkrét mérési eredmények azonban még ennek ismeretében is meglepőek. A két madár, Gaga és Ray minden lefelé irányuló mozdulattal nyugalmi súlyuk duplájának megfelelő erőt fejtettek ki, míg szárnyuk emelésekor szinte egyáltalán nem billentették ki a plafon szenzorait. Az eredeti kérdésre válaszolva tehát, a teherautó sofőrje tehát valószínűleg jobban jár, ha új útvonalat keres, hiszen ha a madarak netán szinkronban kezdenek csapdosni, lesznek olyan pillanatok, amikor kétszer annyit nyom a rakomány, mint nyugalomban tenné. Az új, roppant precíz kísérleti elrendezés a repülés számos rejtélyét megoldhatja a szakértők szerint. A papagájok szárnycsapásai mindössze 50 ezredmásodpercig tartanak, a szenzorok viszont 1 ezredmásodperc alatt képesek elvégezni egy mérést, amit 10 ezredmásodpercenként lehet megismételni, így nagyon pontos képet lehet alkotni a vizsgált állat repülési profiljáról. A kutatók a jövőben más repülő állatok, például a sokat vitatott kolibrik, illetve a denevérek repülését is tanulmányozni szeretnék a speciális kamrában, amely a különböző drónváltozatok tesztelésére is alkalmas lehet.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

11. VAjZY
2015.01.17. 02:58
Érdekes, pont a napokban gondolkodtam én is ezen, viszont most jól értelmezem, hogy akkor tulajdonképpen többet nyomnak repülve, mint a lábukon állva?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Jools VAjZY
2015.01.17. 08:52
Csak amikor a legerősebben csapnak lefelé. Vagyis átlagosan valóban kb. annyit nyomnak, mint a nyugalmi súlyuk, de ez azt jelenti, hogy vannak olyan pillanatok, amikor kétszer akkora erőt fejtenek ki a padlóra, és vannak olyanok is, amikor szinte "súlytalanok" (a felfelé irányuló szárnycsapások idején).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. RealDreamQ
2015.01.17. 09:03
Az eredeti kérdésre válaszolva tehát, a teherautó sofőrje tehát valószínűleg jobban jár, ha új útvonalat keres, hiszen ha a madarak netán szinkronban kezdenek csapdosni, lesznek olyan pillanatok, amikor kétszer annyit nyom a rakomány, mint nyugalomban tenné.

Erre nem vennék mérget , mert zárt térben vannak a madarak , így a beltéri levegőben utaznak... Amikor rálépünk a szobamérlegre először szinte a plafonig kiugranak a számok , azt lassan beáll ...

A madarak izomzata arról tanúskodik, hogy a lefelé irányuló szárnycsapások sokkal erőteljesebbek, mint a felfelé irányulók, Ehhez még műszer sem kell

Ellenben a kolibriknél már más a helyzet ! Illetve egy ragadozó madárnál is , amikor a sas lecsap áldozatára - egész más jellegű szárnycsapásokat tesz ... a sebesség elérése végett.

Szóval nem olyan egyszerű a dolog ...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Cooley RealD...
2015.01.17. 12:51
Csakhogy itt folyamatosan "kiugrik a plafonig" minden szárnycsapásnál, ergo az a mondat helytálló a cikkben. Zárt tér ide vagy oda...

A második részlegben taglalt pedig teljesen irreleváns, hiszen a cikkben nem ez a téma, illetve a kolibri pont rossz példa, mert hasonló szárnymozgást végez, csak sokkal gyorsabban.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. mikej95
2015.01.17. 13:41
Szóval ideális esetben semmit nem változik a rakomány összsúlya, legrosszabb esetben pedig akár duplájára is nőhet egy-egy pillanat erejéig. Élet még egy nagy kérdése megválaszolva.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. RealDreamQ
2015.01.17. 14:29
Még majd a végén kiderül , hogy a földrengések okozói a vágtató elefántcsorda

A kolibri meg mikor kajázik egy helyben "áll" szóval akkor épp " súlytalan " lenne ha a kamionban volna ...

Akkor egy tóról felrepülő 50-100fős vadlúd csapat kész szélvihart alkalmazna felszínen ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Cooley RealD...
2015.01.17. 14:49
Nagy tévedés! Pont azt a lényeg, hogy akkor is a súlyával megegyező (illetve kompenzálván a szárnyfelhúzást, több) erőt fejt ki lefelé irányulva. Csakhogy általában nyílt terepen röpködnek, ott jobban szétoszlik, azonban zárt, szűk térben nem tud.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. fofoka mikej...
2015.01.17. 15:46
A kérdés meg van válaszolva, csak te nem mentél vele semmire. :-)
A rakomány összsúlya 0-ra csökken, amikor a madár felfelé csap a szárnyával és duplájára nő, amikor lefelé. Nem kell hozzá gimnáziumi érettségi..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. 5hR3kY
2015.01.17. 15:59
Csak nekem jutott ez eszembe?

1. Jelenet (Helyszín: vár előtt)
Mesélő: Anglia. Időszámításunk szerint 932-ben. Egy bátor férfi lovagol a ködben. Mellette hű szolgája: Balfi cipeli ura terheit.
Arthur: Hőőőő! … Tovább!
Várőr 1: Állj! Ki vagy te?
Arthur: Én, én vagyok. Arthur, Uther Pendragon fia, a Kamelot kastélyból. A britek királya, szászok legyőzője, és ura egész hatalmas Angliánknak.
Várőr 1: Ne röhögtess!
Arthur: Az vagyok! Ez itt meg hűséges szolgám Balfi. Beporoszkáltuk széles-e hazát, oly lovagokat keresvén, kik velem jönnének kameloti udvaromba. Beszélnem kell uraddal!
Várőr 1: Lovon poroszkáltatok?
Arthur: Igen.
Várőr 1: Tökötök van. Nem lovatok.
Arthur: Micsodánk?
Várőr 1: A szolgád két, fél-tökkel produkálja a lódobogást.
Arthur: Na és?! Akkor is beporoszkáltuk e hon minden zegét-zugát.
Várőr 1: Honnan van tökötök? Hol szereztétek?
Arthur: Hát találtuk.
Várőr 1: Itt nálunk tököt? Annak sok napsütés kell meg meleg. Nálunk meg zord az időjárás.
Arthur: A fecske is elszállhat melegebb vidékre, akár a gólya, délre a tél elől, de mégis csak itt honosak.
Várőr 1: Arra céloz netán, hogy csak a tökök emigrálnak?
Arthur: Dehogy. Lehet, hogy viszik őket.
Várőr 1: Hogy vinne el egy fecske egy tököt?
Arthur: Megragadja a tövénél!
Várőr 1: Nem azon múlik, hogy hol ragadja meg, hanem az arányokon. Nincs olyan madár, amelyik elbír egy félkilós tököt.
Arthur: Ne ezzel foglalkozz! Menj! Jelentsd uradnak, hogy Arthur van itt a kameloti udvarból.
Várőr 1: Mert ugyebár: egy fecske csak úgy érhet el repülési sebességet, ha minimum 40 szárnycsapást végez per szekundum. Igaz?
Arthur: Menj!
Várőr 1: Igaz, vagy nem igaz?
Arthur: Nem érdekel a téma!
Várőr 2: Egy afrikai talán elbírja.
Várőr 1: Igen egy afrikai elbír egy tököt, de egy európai semmiképpen.
Várőr 2: Szerintem se.
Arthur: Megkérded végre, hogy eljön-e velem Kamelotba?
Várőr 1: Viszont az afrikai fecske nem vándormadár. Akkor nem is hozhatott tököt.
Várőr 2: Mi van, ha ketten hozták egyszerre?
Várőr 1: Hogyan? Meg különben is mire mennének ketten eggyel?
Várőr 2: Például odakötözték magukra.
Várőr 1: De hová? A farkuk alá?
Várőr 2: Persze, miért ne?

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. zuldker
2015.01.17. 20:56
Nagyon egyszerű dolog.

A híd méretezésénél milyen biztonsági tényezőt használtak ?

Mert a jó mérnök legalább 3-4x tehát simán elbírja a híd a rakománnyal a teherautót....

Az orvos földel a mérnök a biztonsági tényezővel fedi el hibáit.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. fofoka zuldk...
2015.01.17. 22:08
Ja, csak a híd végén meg ott vár a KPM-es a jófajta teherautó mérlegével, aztán nem fog egy cseppet sem vigasztalni, hogy a hidat jó mérnök tervezte.. :-)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!