iPon Hírek

Mikroszálas cellulóz csomagolóanyag

Dátum | 2012. 02. 01.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Száz nanométer vastagságú farostok jelenthetik a megoldást jövő csomagolóanyagának létrehozására, ha a norvégiai SINTEF kutatói és a projekten dolgozó kollégáik sikerrel járnak. Cellulózból nagy nyomáson a szálak szétválasztásával létrehozható a mikroszálas cellulóz (MFC) nevű anyag, amely mikrométeres hosszúságú, 100 nanométer átmérőjű mikroszálakból áll. Az anyag külső megjelenésére magas viszkozitású, átlátszó gél. A szálak hosszúsága miatt alkalmas lehet a biológiai úton lebomló műanyagok helyettesítésére, és az MFC-ből alkotott membránok nem engedik át az oxigént, így az ételek védelmére is használható.

A legtöbb napjainkban használt műanyagot kőolajból állítják elő, ehelyett igyekeznek a kutatók környezetkímélőbb megoldást találni. Ilyen alternatíva lehet a bioplasztik és az MFC. A cél tehát olyan anyagok létrehozása, amelyek minél kevésbé terhelik a környezetet, és előállításuk nem hat a légkör hőmérsékletére. Az olajkészletek fogyásával pedig előbb-utóbb mindenképpen más alapanyag után kell nézni, mondta el Åge Larsen programmenedzser. Céljuk annak bizonyítása, hogy létezik jól működő alternatív műanyag-előállítási mód.

Mikroszálas cellulóz
„Az újrafelhasználás is hasznos dolog, de a gyakorlatban általában rosszabb minőségű eredményt produkál az eredeti anyagénál. Úgy gondoljuk, hogy az MFC-szálak bioplasztikkal kombinálva magas minőségű, környezetbarát csomagolóanyagokat eredményezhetnek” ‒ folytatta Larsen.

A SINTEF korábban nanotechnológiával igyekezett növelni a csomagolóanyagok légmenetességét, hogy így az ezekbe csomagolt ételek hosszabb ideig fogyaszthatók maradjanak. Ez utóbbi kutatás eredményeinek is nagy hasznát veszik a mostani projektben, amelyen márciusi kezdéssel egy 15 fős kutatócsoport fog dolgozni.

A program hátterében az áll, hogy az EU az egészségesebb élelmezés érdekében több halat és tengeri eredetű élelmiszert akar eljuttatni a piacokra. A hosszabb elállást biztosító csomagolás hozzájárulhat a termékek népszerűségéhez a vásárlók körében, és ezzel párhuzamosan lecsökkenti a kidobott ételek mennyiségét is.

Norvégiában a Borregaard a program egyik legfontosabb szállítója, itt készülnek ugyanis a mikroszálak. Az első „prototípus” pár éven belül elkészülhet. A NanoBarrier program teljes büdzséje 9,9 millió euró, ebből 7,2 millió az EU-támogatás. A kutatók között megtalálhatók a görög, portugál és svéd csomagolóipar szakértői is.

Bioplasztik

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

7. Emberfej
2012.02.01. 12:03
Végre valami használható ötlet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. ByrDer
2012.02.01. 12:18
Tudtommal már egy ideje természetes úton lebomló műanyag zacskókat használ a legtöbb hypermarket (kukorica keményítőből előállított polimer).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. pjszilard
2012.02.01. 13:08
Miert kell merint egy jo otletet hazugsaggal reklamozni:

előállításuk nem hat a légkör hőmérsékletére. Az olajkészletek fogyásával pedig előbb-utóbb mindenképpen más alapanyag után kell nézni...

Egyszeruen jobb, tovabb elall az etel es konnyebben lebomlik az, hogy azert csinalja, hogy a jegesmdve ujra fezzon az a sajat szemelyes dolga.

A drogkereskedok is hirdethatnek, lodd be magad most a maja naptar szerint vilasgvege lesz iden..

A kokorszaknak azert lett vege mert elfogyott a ko?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Jools
2012.02.01. 13:11
ByrDer: Valóban így van, ráadásul saját tapasztalatból mondhatom, hogy ezek egyre gyorsabban le is bomlottak ahogy teltek az évek és fejlődött a technológia, úgyhogy hosszabb tárolásra nem alkalmasak, mert a zacskót cafatokban szedhetted ki a szekrényből fél év után.

A cikkben említett technológia légmentes csomagolóanyagokra keres hasonló megoldást, tehát mindarra, ami ma vákuumcsomagolású vagy akár az egyszerű folpackra is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. tomans
2012.02.01. 14:54
A polisztirolhab, avagy hungarocell kiváltására is van egy igen jó kezdeményezés:
http://www.ted.com/talks/eben_bayer_are_mushrooms_the_new_plastic.html

Az előadás nézhető felirattal is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Before
2012.02.02. 06:57
Azért a hiperes zacsikkal nem ennyire egyértelműen jó a helyzet. Mert ugyan szétesnek, de nem bomlanak le, nem komposztálhatók. Legjobb tudomásom szerint egyáltalán nem kukorica(keményítő) alapúak, ugyanúgy kőolajból vannak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. beleutomaz...
2012.02.02. 15:14
kedves Szilard.
A felhaborodas egyfelekeppen ertheto. De, amikor egy hirportalon vagy es hireket olvasol akkor azok nem tenyek hanem hirek. Igy amin felhaborodtal, az minden hirben benne van es kotelezo darab, manapsag. A hir az hir, a teny az teny.

Az hogy felhaborodtal az neked teny, nekem meg hir. Te adtad hirul.

A muanyagrol meg annyit: egyenlore azt neztek mire hasznalhato. A lebomlasat nem. A koolaj is rendeben el van a fold alatt. De amint kohozzuk es atalakitjuk muanyagga mar problema es szemet. Hiaba zold anyagbol dolgoznak meg nem mondtak meg milyen korulmenyek kozott bomlik le es mennyi ido alatt. Ez fontos, legalabb annyira mint hogy mennyire jo csomagolo anyag. Tehat a hir azt mondja:"van egy lehetoseg hogy a szarbol es szemetbol is penzt csinaljunk"

nem kell velem egyett erteni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!