iPon Hírek

Milyen mély a hó?

Dátum | 2012. 02. 15.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A címben szereplő kérdés talán banálisnak tűnhet, de számos szempontból nagyon fontos lehet annak megállapítása, hogy pontosan milyen mélységű hóréteg borítja a földfelszínt egy-egy hóesés után. Ennek felmérése azonban nem egyszerű feladat. A hagyományos „mérőrudas” módszerek nem szolgáltatnak kellően pontos adatokat, hiszen egy kisebb területen belül is nagy különbségek mutatkozhatnak a hó mélységében, így ha nem megfelelő helyen mérünk, erősen téves eredményeket kaphatunk.

Az Egyesült Államok Nemzeti Légkörkutató Központjának (NCAR) kutatói más kutatóintézetek munkatársaival erre a problémára igyekeznek megoldást találni egy lézeres mérőrendszer létrehozásával. „Évszázadok óta pontosan tudjuk mérni a leesett eső mennyiségét, a hó azonban nehezebb eset, mivel sokkal erősebben befolyásolja vastagságát a nap, a szél és az egyéb környezeti faktorok” ‒ mondta el Ethan Gutmann, az NCAR kutatója.


A hó egyrészt kockázati tényező, másrészt vízforrás, és mindkét szempontból fontos annak megállapítása, hogy milyen mennyiség borítja a talajt. A biztonsági szakemberek a hómérésekre támaszkodva döntenek a hókotrók mozgósításáról vagy utak, illetve repterek lezárásáról. Az Egyesült Államokban a leesett hómennyiség alapján dől el az is, hogy az adott terület milyen rendkívüli segélyekre jogosult. És persze az sem mindegy, hogy milyen mennyiségű hó elolvadásával kell számolni tavasszal, fenyegetnek-e árvizek, vagy éppen ellenkezőleg: szárazság várható a tél befejeztével.

A hagyományos mérési eljárások nem adnak pontos eredményt. Az eső mérésére remekül alkalmazható vízmérő mintájára készült hómérők szél esetén a ténylegesen leeső hómennyiség kétharmadát mutatnak mindössze, akármilyen trükkel is próbálkoznak a hozzáértők a szél hatásainak kiiktatására.

Mérőrudas mérésekkel csak kis területek mérhetők fel, és ezeken belül sem tekinthetők megbízhatónak az eredmények. Az időjárási szakértők lapos felületű „hótáblákat” használnak a leesett mennyiségek megbecsülésére, de ez sem igazán pontos. Amerikában egy önkénteseket alkalmazó hófigyelő rendszer is működik, azonban ők is a hagyományos módszerekkel mérnek, és jelentéseiket csak naponta egyszer összesítik.


Az NCAR új, lézeres mérőberendezése talán végre megoldást jelenthet a hókérdésre. A műszer nagy területek hórétegének vastagságát képes egyszerre felmérni, és működését nem befolyásolják a légköri tényezők (szemben a hasonló, ultrahangos műszerekkel). A tesztek alapján a műszer három méter körüli hómélységet is centiméteres pontossággal képes bemérni, és egy óra alatt ezer pontot mért le egy futballpályányi területen, létrehozva a régió hórétegének háromdimenziós modelljét.

Gutmann a közeljövőben egy olyan műszert szeretne létrehozni, amely több négyzetkilométeres területek bemérésére alkalmas. Ehhez másodpercenként 12 ezer mérés elvégzése szükséges. Amennyiben sikerrel járnak, folyamatosan követhető lesz az egyes terülteket borító hóréteg vastagságának változása. A lézeres mérés egyik problémája, hogy a fákkal, illetve épületekkel borított területeken nem alkalmazható, így ezekre a régiókra más megoldást kell találni. A nyílt területek felmérését viszont ‒ további fejlesztések után persze ‒ a jövőben akár műholdak is végezhetik az új technológia segítségével, így az egész bolygó hómennyisége felmérhetővé válhat.
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!