iPon Hírek

Mindannyian Nagy Károly (ük-ük-ük-...)unokái vagyunk

Dátum | 2013. 05. 09.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A családfakutatók körében régi viccnek számít, hogy ha elég messzire tekintünk vissza, minden európai gyökerekkel bíró ember rokonságban keverhető Nagy Károllyal, most azonban már genetikai bizonyítékok is alátámasztják ezt az elképzelést. A felvetést tudományos eszközökkel először 1999-ben kezdte vizsgálni Joseph Chang, a Yale genealógusa. A szakértő kiszámolta, hogy ha visszakövetjük, hogy két szülővel, négy nagyszülővel, nyolc dédszülővel stb. számolva hány élő őssel rendelkezhettünk 1200 évvel ezelőtt, körülbelül kétezerszer akkora létszámot kapunk, mint amekkora Nagy Károly korában a Föld összlakossága volt. A látszólagos ellentmondásra egyszerű a megoldás: családfánk különböző ágai nem voltak rokonilag függetlenek egymástól. Nem arról van szó, hogy unokatestvérek unokatestvérekkel házasodtak, de az már könnyen megeshetett, és előfordulhat ma is, hogy például huszadfokú unokatestvérek – ha egyáltalán lehet ilyen távoli rokonságot még ezzel a titulussal illetni – hoztak létre közös utódot. Elegendő ilyen szituációt feltételezve, máris jelentősen leszorítható a negyven generációval ezelőtt élt ősök száma. Chang kimutatta, hogy ha a ma élő népesség őseit nézzük, előbb-utóbb találunk olyan őst, aki mindannyiunknak rokona. A kutató ezen túl azt is állítja, hogy ha kellő számú generációval lépünk vissza, eljuthatunk odáig, hogy minden akkoriban élő, ma leszármazottakkal rendelkező ember egyben minden ma létező embernek az őse is.

2002-ben Steven Olson egy konkrét népcsoportra, a ma élő európaiakra alkalmazta Chang modelljét, és meglepő eredményekre jutott. A hozzánk időben legközelebb létező európai közös ős, tehát az a személy, aki mindannyiunk családfáján szerepel a felmenők közt, és így mindannyiunk genetikai állományához hozzátett valamennyit, mindössze hatszáz éve élt. A korábbi időkre visszatekintve szintén izgalmas dolgokra mutat rá a modell: míg az ezer évvel ezelőtt élő felnőtt európai lakosság húsz százalékának nincsenek ma élő leszármazottai, a maradék nyolcvan százalék minden egyes tagja a ma a kontinensen élő emberek közvetlen ősének tekinthető. Ennek értelmében bátran állíthatjuk tehát: mindannyian Nagy Károly leszármazottai vagyunk. (Feltéve persze, hogy a frank király vérvonala időközben nem halt ki, bár ez törvényes és törvénytelen gyermekeinek magas számát tekintve valószínűtlennek tűnik.) Chang közben azt is kiszámolta, hogy a Föld jelenlegi teljes lakosságát tekintve mikor létezhetett az a generáció, amelynek minden utódokkal rendelkező tagja mindannyiunk őse. Ez az embercsoport 3400 évvel ezelőtt élt, Nofertiti és Ehnaton idején, akik ezek szerint szintén nagy eséllyel lehetnek mindannyiunk ősei. Tizennégy évvel Chang tanulmányának megjelenése után már óriási genetikai adatbázisokkal rendelkezünk a világ minden tájának lakóiról, ami ahhoz még ugyan kevés, hogy felvázoljuk az emberiség komplett családfáját, ahhoz viszont elég lehet, hogy genetikai alapon is megvizsgáljuk a Chang által felvetett kérdéseket. Így gondolta ezt két kaliforniai genetikus is, Peter Ralph és Graham Coop, akik 2257 európai genetikai állománya alapján vizsgálták meg a kontinensen megfigyelhető rokoni viszonyokat. Az egyes genomok félmillió különböző szakaszát vették górcső alá, feljegyezve az adott személyre jellemző, különleges genetikai markereket.

Ralph és Coop összesen 1,9 millió olyan DNS-darabot azonosított, amelyen a vizsgált csoport legalább két tagja osztozott. Ezt követően az egyes szegmentumok hosszát vizsgálva igyekeztek megállapítani, hogy mennyire távoli ez a rokonság, vagysi mikor élhetett az a közös ős, akitől az adott darab származik. Az eredmények megerősítik Chang matematikai modelljének helyességét. Ralph és Coop úgy találta, hogy az Európa egymástól eltérő sarkaiban élő emberek is rengeteg DNS-szakaszon osztoznak. Olyan számú és elrendeződésű szegmentumokról van szó, hogy ezek alapján elképzelhetetlennek tűnik, hogy azok egyetlen közös ősnek köszönhetőek. Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy például a vizsgálat brit és török alanyai több közös ősön osztoznak, ahogy azt Chang is elképzelte. Ha két török DNS-ét vetjük össze, jóval hosszabb közös szegmentumokra akadunk, ami nem is meglepő, mondják a kutatók. Az egy országban, egy régióban élők genetikai állománya gyakrabban keveredik egymással, így az egy területen élők legutóbbi közös őse időben közelebb helyezkedik el, mint egy kontinens vagy egy egész bolygó esetében. Nagyon jól követhetők a genetikai állományban a nagyobb népmozgások nyomai is. Kelet-Európa lakossága például − feltehetően a kiterjedt szláv gyökereknek köszönhetően – jóval szorosabb genetikai kapcsolatban áll egymással, mint ami az egyes nyugat-európai országokon belül kimutatható.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

6. Simba
2013.05.09. 14:01
Nagy a család.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. MZperX75
2013.05.09. 14:30
És senki sem akar rám hagyni semmit......
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. benczeb90
2013.05.09. 18:27
Fomenko meg Icke szerint Nagy Károly csak kitalált személy emlékszem még anno a Spektrum nyomta (lassan 10 éve is lehet már), hogy a középkor első fele ki van találva. Mindenesetre érdekes, semmi se lehetetlen.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. dongo84
2013.05.09. 19:25
szevasztok testvíreim.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Zelbacsi
2013.05.10. 13:06
Jól nyomta az öreg, mi? Elég aktív volt, ha ennyi unokája lett.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. bizsu17
2013.05.10. 13:23
[LINK]Nagy Károly nem is élt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!